Egy csokor virág... attilam49
Barátságunk jeléül csokrot hoztam néked. Gyűjtöttem mezőn, színes dombok felett,
S ím kész ajándékra a virágcsokor. Kérlek, bármerre is sodor az élet,
Ajándékom vidd magaddal, Akár gyalog jársz, akár víg fogattal.
Csokrodban első virágszál a szeretet, Azért oly fontos, mert Istentől ered.
Emberi sorsok összeötvözője. Ha elveken nyugszik, nem múlandó,
Neked is ilyen szeretet a jó.
Türelem a második virágszál, Hogy ne sírj, ne zúgolódj, ne kiáltsál,
Bármi is menjen végbe a szívedben. Vigyázz, hogy a szó, a könny ki ne essen,
S vihar ne zúgjon el családod felett, Így gazdagabb lesz benned a szeretet.
Csokrod harmadik virága a hűség, Amit megkíván tőled a föld s az ég.
Hű légy Istenhez és szent elveihez, Hű légy férjedhez és gyermekeidhez,
Idegen arc soha ne ejtsen tőrbe, S szívetek legyen mindig összekötve.
A negyedik virágszál a kedvesség, Az arcod, ha olyan, mint a derült ég,
Ha bosszúság fellege el nem fedi, S a gyűlölet soha torzzá nem teszi,
Meghódítja még az ellenségedet is, Otthonodban nem lesz ború és tövis.
Az ötödik virágszál a szorgalom. Nem jelenti, hogy nagy legyen a forgalom A házban és minden csak terád várjon,
Míg az idegek összetörnek fájón. A szorgalom az, ha végzed a munkád, Mint csillag az útját, lassan, de folyvást.
Virágcsokromat átnyújtom neked, S kívánom, a jó Isten legyen veled!
Illatozz otthon, vagy a zord idegenben Mindig derülten, mindig kedvesebben,
Míg eljön Urunk, s bú válik örömre S virágcsokrába beköt majd örökre...