Orpheusz-mítoszok 1. Orpheusz: thrák, varázsló, költő, zenész, jós, gyógyító állatok feletti hatalommal Phorminxon játszott: az állatok is megindultak játékától, varázsereje volt Anyja Kalliopé múzsa, apja Apollón Argonauta: egy emberöltővel élt Homérosz előtt >> ősi, barbár (nem görög) Felesége: Eurüdiké – érte katabaszisz (a beavatási rítusokhoz tartozik) Egy hagyomány szerint ő az eleusziszi misztériumoknak is a megalapítója Halála: thrák mainaszokkal tépeti szét Dionüszosz, mert csak Apollónt imádta - Leszboszba viszi el a levágott fejét a tenger, közben énekel: itt jósol tovább

Orpheusz-mítoszok 2. Tanítványa Muszaiosz Szeléné fia Orpheusz költeményeiben a Thráknak v. az Eleusziszinek nevezi fia Eumolposz, aki bevezette az Eleusziszi misztériumokat Eumolposz adta ki apjának költeményeit: Theogonia, Démétér-himnusz, Dionüszosz-himnusz, Intelmek Eumolposzhoz, Jóslatok

Orphikusok 1. A szenvedéssel teli földi létből kivezető tanítást Orpheusznak köszönhetjük. Orpheusz járt az alvilágban, és bár a nejét nem tudta végül visszhozni, ő visszatért, és így az alvilággal kapcsolatban tekintéllyé lett – olyan tudásra tett szert, ami a lélek megváltását lehetővé teszi >> ezért lett „vallásalapítóvá” Az orphika Thrákiából származik 6. századtól vannak orphikusok: számos önálló közösség létezett, különböző tanítással Főleg a felső rétegek voltak hívei és főleg nők Voltak vándororphikusok, akik nem tartoztak semmilyen közösséghez: theogóniák szerzői, aszkéták, jósok, látnokok, beavatók (pénzért a bűnöktől való megtisztulást, és így a túlvilági büntetéstől való megszabadulást árultak mindenkinek: ezekről becsmérlően szólnak a kívülállók, pl. Euripidész, Platón – de ezek inkább már az orphika hanyatlásakor; Arisztophanész a Madarakban egy orphikus világkeletkezési mítoszt parodizál << széles publikumnál feltételezi ismeretét)

Orphikusok 2. Az orphizmus (orphika) vallási intézményesülésének mértéke vitatott: Egyesek szerint nem jelent külön vallást az orphizmus, ha a vallás alatt egy közösség közös hitét értjük, melyhez saját vallásgyakorlatok és szertartások kapcsoldódnak. Az orphikus kifejezés az orphikus írások szerzőire alkalmazandó. A másik, ma inkább elfogadott vélemény szerint az orphika önálló, de nem egységes vallás: az orphikusok saját világképpel rendelkeznek, külön közösségeik vannak saját rítusokkal, melyek a túlvilági boldogság elérését célozzák. Vitatott az orphika viszonya az eleusziszi misztériumokhoz, a püthagoreizmushoz, a Dionüszosz-kultuszhoz, Empedoklész és más preszókratikusok filozófiájához – ezektől nehéz elkülöníteni az orphikát

Az orphikus tanítások – a források 1. Az Orpheusznak tulajdonított írások hitelességét már a Platón, Arisztotelész és mások is kétségbe vonták (Ariszt. szerint maga Orpheusz is csak egy kitalált alak – de ma is vitatott, hogy mítoszának van-e történeti magva) Orphikus írások a késő antikvitásig keletkeztek Legfontosabb tanításaikat sem rögzített formában adták tovább, hanem mindig újrafogalmazták Írásaik főleg kozmogóniák és himnuszok Az orphikus költemények mindig hexameterben – 87 teljesen fennmaradt (6-30 sorosak; a szerző egy-egy istenséget dicsőít) Rekonstrukciójuk: Platón a pamphüliai Ér mítosza; az anamnézishez és az ideák – világ összekötéséhez használ fel orphikus tanításokat, dualizmus, a fil. felkészülés a halálra

Az orphikus tanítások – a források 2. Empedoklész, Pindarosz Orphikus aranylemezek Derveni papirusz a Thesszalonikétől 10 km-re levő Derveni faluban találtak 1962-ben 6 sírt, az egyik sír előkamrájában, a halotti máglya maradványai között elszenesedve találták a papiruszt, valószínűleg a halottal együtt akarták elégetni 5. századi kommentár egy Orpheusznak tulajdonított hexameteres Zeusz-himnuszhoz, a szöveget a 4. században írták le Az egyetlen görög nyelvű papirusz, melyet a mai Görögország területén találtak; a legrégebbi görög nyelvű papirusz (az elszenesedés mentette meg az elrothadástól)

Az orphikus tanítások – a források 3. A szöveg elején, a kommentár előtt bizonyos rituális cselekmények, talán a temetési szertartás mozzanatainak magyarázata áll (pl. hogy miért olyan anyagot kell felajánlani, miért abban a sorrendben): racionalizálja a rítust, tudást, megértést akar közvetíteni A kozmosz rendje hasonló az emberi világ rendjéhez: ha a Nap „kihágást” követne el (letérne megszabott pályájáról v. túlzottan megnövekedne), őt is ugyanúgy büntetnék az Erinüszök, mint a bűnös emberi lelekeket – ezt Hérakleitosztól idézi A költemény rekonstruálható theogonia-része: Aihér és Nüx a két legősibb istenség, Nüxtől születik Uranosz és Gaia, azután mint Hésziodosznál: Kronosz, Rhea megszületése Gaiatól, Uranosz kasztrálása, Rhea megszüli Zeuszt, akit Nüx segít a hatalmat megszerezni

Az orphikus tanítások – a források 4. Zeusz megtudja, hogy csak akkor lesz szilárd a hatalma, ha lenyeli Uranosz levágott phalloszát – így is tesz, ezáltal az egész világ Zeusz belsejébe kerül, aki önmagából teremti újjá a világot; Ezután anyjával, Rheával (aki itt azonos lehet Démétérrel) vérfertőzést követ el: így születik Perszephóné; azután vele is egyesül Zeusz: így születik Dionüszosz Phanész nem szerepel még: talán a phallosz helyére kerül később a kényesebb ízlés miatt. A phallosz levágása, lenyelése keleti motívum – Hésziodosznak ez sok lett volna: itt az orphikus szövegben közelebb vagyunk az eredeti mítoszhoz (Egyébként Kronosz = Kumarbi, csak itt nem Kronosz nyeli le a phalloszt – Hésziodosznál ehelyett Kronosz a gyerekeit nyeli le)

Az orphikus tanítások – a források 5. A kommentátor egyes sorokat idéz a költeményből és allegórikusan értelmezi azokat (óvva int a betű szerinti értelmezéstől) Preszókratikus típusú kozmogoniai elmélet – Anaxagorasz és Apollóniai Diogenész tanítása nyomán írta me a kommentátor a teogóniát, tehát 6. v. 5. századi A kozmosz keletkezését a már meglévő anyag újrarendeződése jelenti (mint minden görög kozmogoniában a mostani rendet káosz előzte meg, nem a semmi)

Az orphikus tanítások – a források 6. A kaotikus állapotban a kis anyagdarabkák nem tudtak nagyobb egységekké összekapcsolódni, mivel a legmelegebb és legfényesebb darabkák nem engedték. Az isteni Értelem (=Zeusz = levegő) létrehozta ez utóbbi darabkákból a Napot és a csillagokat, és minthogy ezek elég távol kerültek más anyagdarabkáktól, így már létre tudtak jönni összetett létezők. Zeuszt más istenekkel is azonosítja a szöveg, azok csak a legfőbb létező egyes aspektusai, szerepei.

Az orphikus tanítások – a források 7. Csak töredékesen ismertek a köv. művek: Egy orphikus verses Theogonia Hieroi logoi: ezek is a kozmosz keletkezéséről; a ránk maradt töredékek a Kr.e. 2 és a Kr. u. 2. század közöttiek, az eredeti változat talán 6. századi Egy Zeusz-himnusz Dionüszosz-himnusz Egyéb himnuszok, melyeket Orpheusz írt Az Orphikus Argonautika: egy későantik hexameteres költemény; Orpheusz meséli a saját szemszögéből, a saját érdemeit kiemelve; a hazafelé tartó úton északról és nyugatról kerülik meg Európát az Okeanoszon hajózva

Az orphikus tanítások Az orphikusok érdeklődésének két fő területe: A kozmosz, az istenek és az emberiség keletkezése A lélek sorsa a halál után Misztikus és költői gondolkodásmódjuk miatt az orphikusok tanításai nem lettek dogmák, hanem különbözőképpen voltak értelmezhetőek

Az orphikus tanítások – kozmogónia 1. Különféle variációk a) Nüx minden dolgok kezdete Az Arisztophanész: Madarak-ban olvasható kozmogónia is így (valószínűleg egy orphikus kozmogóniát gúnyol ki, és nem a hésziodoszit), majd: tojás >> Erósz (Phanésznek feleltethető meg) > Uranosz, Ókeanosz, Gé (de az emberek még őelőttük Erósztól és Khaosztól) b) Vízből származik minden – iszap rakódik le – a vízből és az iszapból kígyó születik – ebből tojás – ebből Uranosz és Gé (tőlük párkák, százkezűek, küklopszok – az utóbbiakat a Tartaroszba veti Uranosz, mivel megtudta, hogy fiai fosztják majd meg uralmától – haragjában szüli Gé a titánokat) c) Khronosz az őselv – ebből jön létre Aithér és Khaosz

Az orphikus tanítások – kozmogónia 2. d) Khronosz hozza létre Aithérben (amit ugyancsak Khronosz hozott létre) a világtojást (v. ragyogó köntöst v. felhőt) – ebből születik a szárnyas fényisten, Phanész (ő az egyik főistene az orphikusoknak, de mások nem tisztelik, később azonosítják Erósszal, szárnyas, kétnemű, önmagát megtermékenyítő, ragyogó lény, ő a világ teremtője); Phanész társa Nüx (ill. Phanész szüli Nüxöt), ő szüli Uranoszt (és Gaiat); Phanész a 2. világkorszak urlkodója, a 3-ban Uranosz uralja a világot; a 4. világkorszakban Kronosz uralkodik; Zeusz az 5-ben, Zeusz lenyeli Phanészt, így megkapja hatalmát

Az orphikus tanítások – kozmogónia 3. Zeusz + Démétér >> Perszephoné Zeusz + Perszephoné >> Dionüszosz Zeusz átadja (a még gyerek) Dionüszosznak a hatalmat: 6. világkorszak Héra a titánokat felbiztatja Dionüszsosz megölésére >> ők széttépik, megfőzik és megeszik Dionüszoszt >> így természetéből részesednek >> Zeusz villámával agyoncsapja őket >> a hamvakból (melyben titáni és dionüszoszi természet keveredik) hozza létre az emberi nemet Zeusz (romboló, lázadó + isteni) Apollón összegyűjti Dionüszosz maradványait, Athéné a szívét Zeuszhoz viszi, aki feltámasztja

Az orphikus tanítások – kozmogónia 4. e) 2 alapelem/őselv/principium: víz és föld >> belőlük egy sárkány jön létre, aminek 2 neve is volt: Khronosz és Héraklész, 3 fejű (bika, oroszlán, isteni), szárnyas; felesége Ananké lesz, ő szüli Aithért és Khaoszt; Khronosz nemzi a világtojást is; a tojásból születik a testetlen isten (aki szárnyas, állatfejű lény!) - ez a d) hellenisztikus kori átdolgozása Más verzió: a tojás kettérepedt: a felső részéből Uranosz, az alsóból Gé lett (- tőlük pedig Klóthó, Lakheszisz, Atroposz) + Phanész is a tojásból lett

Orphikus tanítások – lélektan 1. A lélek elhagyja testet a halál pillanatában (csak a test hal meg); a lélek halhatatlan, isteni természetű, és léte teljesen független a testi világtól; egy konkrét testhez való tartozása csak ideiglenes állapot a pszükhé a test fogja (dualizmus): Szóma – széma: a lélek egy (általunk a források hiánya miatt nem ismert) ősbűn megtorlásaképpen van testbe zárva (a megtestesült létezés a halálhoz hasonló, az igazi élet kezdetét a halál jelentheti ~ Empedoklész); a lélek nem térhet visssza túlvilági, igazi hazájába a test halála után, hanem új testbe kell mennie: Reinkarnáció (lélekvándorlás; megmagyarázza az emberi sorsok egyenlőtlenségét, „igazságtalanságát”, az ártatlanok szenvedését: a korábbi életekből áteredő bűnösség miatt)

Orphikus tanítások – lélektan 2. A továbbélő lélek nem az értelem (mint Platónnál), hanem egy okkult én, daimón: az ember potenciális istenségének és tényleges bűnének hordozója A cél a megszabadulás az újjászületések kényszerétől, a túlvilági boldogság elnyerése A katharszisz új jelentése: a testiség minden mocskától megtisztítani a lelket, hogy továbbléphessen a lét szamárlétráján, és közelebb jusson a megváltáshoz;

Orphikus életmód Eljárások a bűnöktől való megtisztulásra: aszkézis vegetarianizmus << az állatban közeli hozzátartozó lelke is lehet << irtózás a kiontott vértől: a véres áldozatok elvetése – szembenállás a hagymányos vallással és így a közösségggel <> az Eleusziszi misztériumok (a nyilvános vallást egészítették ki) később tojást sem ehettek, alkoholt sem ihattak mágikus eljárások zene szexuális korlátozások a noviciusoknak hallgatás A könyvek fontos szerepe (hieroi logoi) – bevatás biztosítja az üdvösséget: a kinyilatkoztatások ismeretét jelenti (<> Eleusziszi misztériumok)

Az orphikus tanítások Eszkatológia (a túlvilágról való tanítás): a lélek fölött hibái és erényei szerint ítélnek >> új test; jobb és baloldali út, a bűnösök szenvedései, Léthé vize helyett az Emlékezet tavából érdemes inniuk, és akkor nem felejtik el az isteni világban látottakat és a korábbi életeiket Orphikus aranylemezek a Kr. e. 5. századtól a Kr. u. 3. századig szokásban; a szövegek nagy része túlvilági útikalauz (tanácsok, utasítások a meghalt számára): kinek mit mondjon halála után az alvilágban, merre menjen (~ egyiptomi v. tibeti holtak könyve; nem biztos, hogy csak az orphikusok szokása volt az aranylemezek elhelyezése a sírokban, vannak olyan táblák, melyek inkább a Dionüszosz-kultuszhoz kapcsolódnak) Egyes szövegekben a meghalt beszél: az istenekhez fordul és kifejezi kivánságát, hogy a halhatatlanok birodalmában szeretne maradni A táblák boldognak mondják a meghaltat, mivel halála újjászületést tesz lehetővé számára istenként (optimizmus)

Orphika Már a 18. században összefüggésbe hozták a sámánizmussal az orphikát: talán a sámánizmusból ered (A sámán lelke el tudja hagyni a testét, a szellemvilágba, ill. az alvilágba megy, ezért tud jósolni, gyógyítani; bilokációra képes, vissza tud emlékezni korábbi életére; nemváltoztatás, hatalom a vadállatok felett, földrengés-előrejelzés, járványmegszüntetés, halottfeltámasztás, szél-mágia, madárjelmez, elvonulás – hosszú alvás) Sámánisztikus hatások az archaikus kor elején: gyarmatosítás révén, thrákoktól, Fekete-tenger vidékén Alapvetően pozitív, optimista vallási világkép szemben a görögök inkább pesszimista (túl)világképével (Homérosz: a lélek árny a túlvilágon)

Orpheusz császárkori és későantik szerzőknél Plutarkhosz és az újplatonikusok filozófiai interpretációját adják orphikus szövegeknek, teológusnak tekinteték elsősorban Orpheuszt Damaszkiosz (az Akadémia utolsó vezetője) az orphikus és az újplatónikus kozmológiát próbálta összehangolni Proklosz maga is végezte az orphikus tisztítószertartásokat, a görögök minden vallási tudását Orpheuszra vezette vissza

Orpheusz zsidó szerzőknél A Kr. e. 2. századi zsidó filozófus, Arisztobulosz művében bizonygatta, hogy Orpheusz (akárcsak Platón, Szókratész, Püthagorász) tanításának jelentős részét Mózestől vette át Artapanosz (Kr. e. 3-2. század): Mózessel azonosította Muszaioszt és Orpheuszt az ő tanítványának tartotta Egyismeretlen alexandriai hellenisztikus kori zsidó szerző hexameterben megírta Orpheusz testamentumát: ez egy Orpheusz szájába adott szent beszéd, Orpheusz monoteista vallás hirdetőjeként jelenik meg, aki bánja korábbi politeizmusát, és fiának Muszaiosznak kozmológiát tanít

Orpheusz keresztény szerzőknél A kereszténységre az 1. században nem hatott (nem mutatható ki az Újszövetségből), a 2. században egyes elképzelések orphikus eredetűek lehetnek esetleg (Orpheuszt olykor említik, de mint hazug politeistát) A 4. században még iskolai olvasmányok voltak Orpheusz művei, de aztán eltűntek a szövegek A 15. százaban kerültek újra Nyugatra orphikus himnuszok és az orphikus Argonautika A reneszánsz idején valós tört. személynek tartották Orpheuszt, bölcs tanítónak és vallásalapítónak mondják Giovanni Pico della Mirandola: az orphikus himnuszokban isteni titok rejlik Marsilio Ficino: Orpheusz Istentől inspirált költő

Modern nézetek az orphikáról Extrem modern elképzelések szerint a kereszténységnek előképe volt az orphika a megváltáskoncepcióhoz (Nietzsche is így) Maximalisták – minimalisták: elhatárolható irányzat-e az orphika más rokon irányzatokól + mekkora a jelentősége a görög kultúrában

Püthagoreizmus Sokszor újjászületett (lélekvándorlás); hitt az önállóan létező lélekben, mely túléli a testet (Empedoklész is hasonlóan),, bilokáció, katabaszisz, ő kötötte össze először a tudomány szeretetét a szentséggel ~ Sámánok A püthagorikusok életmódja: vegetrianizmus, nem hordtak gyapjúruhát, nem ittak bort, egyszerű körülmények között éltek, aszkézis, megtisztulás – „az élet száműetés, a halál másik oldala” Különbség az orphikusokhoz képest: Politizáltak, holisztikus tudományt hoztak létre: tudomány + vallás + etika + életmód A 6. században több hasonló közösség jött létre, amelyek az 1. századig álltak fenn

Püthagoreizmus Harmónia van a világban: a zenében és a bolygók között is – ez számokban írható le (a természet mennyiségi vizsgálatát ösztönözte) Az orhika népiesebb, a püthagoreizmus arisztokratikusabb (de nehéz megkülönböztetni őket, hatottak egymásra; Püthagorasz azokat a költeményeket, amiket maga írt, Orpheusz költeményeiként adta ki)

Misztériumvallások 1. Halált legyőző istenségek: Démétér-Perszephoné, Dionüszosz, Ozirisz-Izisz, Kübelé-Attisz, Mithrasz, Adónisz Adónisz: Aphrodité kedvese, vadkan megöli, halálát és évenkénti visszatérését ünnepelték a nők – Athénban családonként, háztetőkön siratták, gyászolták Adóniszt, aki talán a beérett termés megszemélyesítője Attisz és Kübelé: Attisz évenként meghaló prhüg vegetációistenség, ünnepén fuvolák, sípok, dobok, vad tánc, a papok (Galli) véresre vagdosták, ostorozták magukat, az újonnan beavatottak is, a papok kasztrálták magukat + egyes túlságosan odaadó beavatottak is, Attisz halálát majd feltámadását ünneplik (~ a természet ciklusa), rituális étkezés kenyérből és borból; aszketikus önmérséklet, termékenység-

Misztériumvallások 2. Izisz és Ozirisz: az athénban letelepedett egyiptomiak terjesztik el a kultuszt, a 4. századtól volt szentélye Izisznek Peiraieuszban Oziriszt Széth öli meg, Iszisz összeszedi szétdarabolt testének darabjait és feltámasztja, Ozirisz legyőzi Széthet Ozirisz (Szarapisz) az alvilág királya lesz, a gabonát is megszemélyesíti Az ünnepen siratják Oziriszt, böjtölnek, majd Ozirisz testének megtalálását, feltámasztását ünneplik, pantomimjátékban adják elő A beavatottak különös élményben részesülnek, eljutnak a halál közelébe, az isteneket szemlélik, újjászületnek – előtte tisztítószertartások Iszisz kultusza az eleusziszi kultusz hatása alá került Hérodotosz Démétérrel azonosította Iziszt (Ozirisz pedig Dionüszosznak felel meg)