Könyvvizsgálati bizonyítékok Előadó: Beszeda István Mottó: Adjatok egy fix pontot és kifordítom a sarkából a világot. (Archimédesz) 12/26/2018
Könyvvizsgálati bizonyítékok A könyvvizsgálati bizonyítékok, mindazok az adatok, információk, amelyeket a könyvvizsgáló megszerez azért, hogy eljusson azokra a végkövetkeztetésekre, amelyeken a könyvvizsgálói záradék (vélemény) alapszik. Könyvvizsgálati bizonyítékoknak minősülnek a pénzügyi kimutatások alapjául szolgáló alapbizonylatok és számviteli nyilvántartások, valamint az egyéb forrásokból származó (összegező, elemző stb.) alátámasztó információk. (Glosszárium 50.) 12/26/2018
Könyvvizsgálati bizonyítékok A könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szereznie ahhoz, hogy olyan elfogadható következtetéseket tudjon levonni, amelyre könyvvizsgálói záradékát (véleményét) alapozni tudja. (500/2) A könyvvizsgálati bizonyíték az ellenőrzési rendszertesztek és az alapvető vizsgálati eljárások megfelelően kombinált alkalmazása révén szerezhető. (500/3) Az alapvető vizsgálati eljárások akkor kerülnek előtérbe, ha a belső ellenőrzési rendszer az ellenőrzési rendszerek tesztelése alapján nem bizonyult megbízhatónak. - „Az ellenőrzési rendszertesztek” azokat a teszteket jelenti, amelyek végrehajtása útján könyvvizsgálati bizonyítékra lehet szert tenni a számviteli és belső ellenőrzési rendszer megfelelő kialakításáról és hatékony működéséről; (500/5) - Az „alapvető vizsgálati eljárások” olyan tesztek, amelyek elvégzése útján könyvvizsgálati bizonyítékot lehet szerezni a pénzügyi kimutatásokban található lényeges hibás állítások feltárása céljából. (500/6) 12/26/2018
Könyvvizsgálati bizonyítékok Az alapvető vizsgálati eljárásokat két típusba lehet besorolni: - a tranzakciók és az egyenlegek részleteinek tesztelése; - elemző eljárások. A könyvvizsgálati bizonyítékokkal kapcsolatos fogalmak az „elegendő” és a „megfelelő”. Az „elegendő” a könyvvizsgálati bizonyíték mennyiségére; a „megfelelő” pedig a könyvvizsgálati bizonyíték minőségi mértékére vonatkozó jellemző, azaz azt fejezi ki, hogy helyénvaló-e a konkrét bizonyíték egy adott állítás alátámasztására, illetve a bizonyíték mennyire megbízható. (500/7.) 12/26/2018
Könyvvizsgálati bizonyítékok A könyvvizsgáló ítéletalkotását arról, hogy mi az elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték, az alábbi tényezők befolyásolják: A könyvvizsgáló becslése az eredendő kockázat jellegéről és mértékéről mind a pénzügyi kimutatások szintjén, mind a számlaegyenleg vagy ügylet-csoport szintjén. A számviteli és belső ellenőrzési rendszer jellege, valamint az ellenőrzési kockázat becslése. A vizsgálat alá vont tétel lényeges volta. A korábbi könyvvizsgálatok alkalmával szerzett tapasztalatok. A könyvvizsgálati eljárások eredményei, beleértve az esetlegesen feltárt csalásokat, hamisításokat vagy hibákat is. A rendelkezésre álló információk forrása és megbízhatósága. (500/9) 12/26/2018
Könyvvizsgálati bizonyítékok A számviteli és belső ellenőrzési rendszer azon területei, ahonnan a könyvvizsgáló könyvvizsgálati bizonyítékhoz juthat, a következők: (a) kialakítás: a számviteli és belső ellenőrzési rendszer alkalmasnak bizonyul-e arra, hogy megelőzze és/vagy feltárja és helyesbítse a lényeges hibás állításokat; valamint (b) működés: a rendszerek léteznek és a vizsgálat alá vont egész időszak alatt hatékonyan működtek. (500/11.) 12/26/2018
Könyvvizsgálati bizonyítékok A pénzügyi kimutatások állításai olyan vezetői kijelentések, amelyek direkt vagy egyéb módon kifejezve a pénzügyi kimutatásokban öltenek testet és az alábbiak szerint csoportosíthatók. - létezés: valamely eszköz vagy forrás létezik az adott időpontban; - jogok és kötelezettségek: egy eszköz vagy egy forrás a gazdálkodó szervezeté az adott időpontban; - előfordulás: gazdasági esemény előfordulása az adott időszakban a gazdálkodó szervezetet illetően; - teljesség: minden eszközt, forrást és gazdasági tranzakciót vagy eseményt rögzítettek, és nincsenek közzé nem tett tételek; - értékelés: az eszközt vagy a forrást megfelelő könyv szerinti értéken mutatják ki; - mérés: a tranzakció vagy az esemény értékelése abból a szempontból, hogy helyes összeggel rögzítik-e, illetve bevételként vagy ráfordításként a megfelelő időszakra számolják-e el (allokálják-e); - be(ki)mutatás és közzététel: egy tétel közzététele, csoportosítása és bemutatása megfelel az alkalmazott beszámoló követelményeinek (500/13.) 12/26/2018
Könyvvizsgálati bizonyítékok A könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóságára befolyással van annak eredete: belső vagy külső, valamint jellege: vizuális, írásba foglalt vagy szóban közölt. Miközben a könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatósága az egyedi körülménytől függ, az alábbi általánosítások segíthetnek a könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóságának becslésében és értékelésében: A külső forrásokból származó könyvvizsgálati bizonyíték (például harmadik féltől kapott visszaigazolás) megbízhatóbb, mint a gazdálkodó szervezeten belül előállított. A gazdálkodó szervezeten belül előállított könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, ha a kapcsolódó számviteli és belső ellenőrzési rendszer hatékony. A közvetlenül a könyvvizsgáló által szerzett könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, mint a gazdálkodó szervezettől kapott. A dokumentumok és írásos nyilatkozatok formájában kapott könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, mint a szóbeli nyilatkozatok. (500/15.) 12/26/2018
Könyvvizsgálati bizonyítékok A könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie a könyvvizsgálati bizonyíték megszerzésének költsége és a kapott információk felhasználhatósága közötti összefüggést. Azonban a velejáró nehézség és költség ténye önmagában véve még nem lehet jogalapja a szükséges eljárás elhagyásának. (500/17.) Ha alapos kétely merül fel a pénzügyi kimutatásokban szereplő lényeges állítás tekintetében, akkor a könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékra kell szert tenni a kétely eloszlatása céljából. Ha nem képes elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékhoz jutni, akkor korlátozott záradékot (korlátozott véleményt) vagy záradék megadásának elutasítását (vélemény nyilvánítás visszautasítását) kell adni. (500/18.) 12/26/2018
Könyvvizsgálati bizonyítékok Követelmény: A könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szereznie ahhoz, hogy olyan következtetéseket tudjon levonni, amelyre a könyvvizsgálói záradékot/véleményt alapozni tudja. Bizonyíték: A könyvvizsgáló által megszerzett mindazon információ, amely alapul szolgál a záradékkal / véleménnyel kapcsolatos következtetések levonásához. A végrehajtott eljárások célját, az elvégzett feladat módját, annak eredményét, s az ebből levonható következtetéseket a vélemény alátámasztásának bizonyítékául rögzíteni szükséges. 12/26/2018
Könyvvizsgálati bizonyítékok A minőségellenőrnek meg kell győződnie arról, hogy a könyvvizsgáló a hibás állítás kockázatát hogyan mérlegelte és ennek megfelelően szerzett-e könyvvizsgálati bizonyítékokat; Megfelelően dokumentálta-e az elvégzett könyvvizsgálatból származó bizonyítékokat? A kérdőív 3. (bizonyítékszerzési) szakaszának részei: 17 kérdés, mely a könyvvizsgáló bizonyítékszerzési munkájának megfelelőségét méri fel, és 2 * 11 kérdés mely két kiválasztott jelentős (kritikus) területen végzett bizonyítékszerzési tevékenységet tekinti át és értékeli. 12/26/2018
Könyvvizsgálati bizonyítékok A könyvvizsgálóknak a kisvállalkozások sajátosságaiból adódóan problémát okozhat a teljesség állítására vonatkozóan a könyvvizsgálati bizonyíték beszerzése, mert a tulajdonos vezető is, és ebből a helyzetéből adódóan lehetősége van arra, hogy néhány ügylet ne kerüljön be a könyvelésbe, vagy általában nincsenek belső ellenőrzési eljárások, melyek bizonyítékul szolgálnának arra, hogy valamennyi ügylet rögzítésre került. Ezért a minőségellenőrnek a teljesség állításának a vizsgálatakor arra is figyelemmel kell lennie, hogy ahol a belső ellenőrzés nem megfelelő, a könyvvizsgáló alapvető eljárással szerezhet be elegendő könyvvizsgálati bizonyítékot. 12/26/2018
3.1 Első könyvvizsgálat esetén végeztek-e vizsgálatokat a nyitó egyenlegekre vonatkozóan? Azoknak a könyvvizsgálati bizonyítékoknak az elegendő és megfelelő volta, amelyeket a könyvvizsgálónak a nyitó egyenlegekkel kapcsolatosan meg kell szereznie, olyan tényezőktől függ, mint például: A gazdálkodó által követett számviteli politika. Az előző időszakra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata megtörtént-e, és ha igen, a könyvvizsgálói jelentés minősített volt-e. A könyvelési számlák jellege és a hibás állítás kockázata a tárgyidőszakról készített pénzügyi kimutatásokban. A nyitó egyenlegek lényegessége a tárgyidőszak pénzügyi kimutatásaiban. Vizsgálati eljárások: átvizsgálja az előző könyvvizsgáló munkapapírjait és/vagy egyéb eljárásokat végez. Például a nyitó követelések (kötelezettségek) behajtása (kifizetése) a tárgyidőszak folyamán, nyitó egyenlegek alapjául szolgáló nyilvántartások és egyéb információk vizsgálata. Dokumentálás: Az előző évi beszámoló; könyvvizsgálói jelentés, előző könyvvizsgálótól szerzett információk, elvégzett eljárások munkapapírjai. 12/26/2018
3.2 Vizsgálták és megfelelően dokumentálták-e, hogy a számviteli politika biztosítja az összehasonlíthatóságot az előző évek gyakorlatával, és a tárgyidőszakról készített beszámolóban a társaság azt következetesen alkalmazta-e? A könyvvizsgálónak át kell tekintenie, hogy a nyitó egyenlegekben hogyan érvényesül a megfelelő számviteli politika és hogy ezt a politikát következetesen alkalmazzák-e a tárgyidőszakról készített pénzügyi kimutatásokban. Amikor valamiféle változás tapasztalható a számviteli politikában vagy annak alkalmazásában, akkor a könyvvizsgáló mérlegeli, hogy az mennyiben helyénvaló, és hogy helyesen számolták-e el, valamint megfelelően mutatták-e be és tették-e közzé. A könyvvizsgáló a tervezés szakaszában megismerte az alkalmazott számviteli politikát. Ha a tárgyidőszak számviteli politikáját nem következetesen alkalmazták a nyitó egyenlegekkel kapcsolatosan és ha a változását nem megfelelően indokolták és tették közzé, a könyvvizsgálónak korlátozott záradékot (véleményt) vagy elutasító záradékot (ellenvéleményt) kell adnia, a körülményeknek megfelelően. Dokumentálása: ellenőrző lista kitöltése, a teljességi nyilatkozatban a vezetés elismeri, hogy a számviteli politika meghatározó elemeit, változásait, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben megfelelően közzétette. Ha nem változott a számviteli politika, azt is dokumentálni kell. 12/26/2018
3.3 Vizsgálták-e a csalásra, hamisításra utaló jeleket a könyvvizsgálat során? A tervezési szakaszban azonosított kockázatok figyelembe vételével a könyvvizsgáló eljárásokat végez: váratlan helyszíni ellenőrzés, a könyvvizsgálati megközelítés tárgyévi módosítása, a jelentős, szokatlan tételek részletes vizsgálata, részletes elemző eljárások, munkatársak kikérdezése, szakértők igénybevétele, számítógéppel támogatott könyvvizsgálati technikák, további könyvvizsgálati bizonyítékok felkutatása külső forrásokból. Mérlegelte-e a könyvvizsgáló, ha bármely eljárása azonosított hibás állítást, hogy ez esetlegesen csalást jelez-e? Dokumentálása: szerződés, vezetés teljességi nyilatkozata, fenti eljárások dokumentumai. 12/26/2018
3. 4 Elvégezték-e a kapcsolt felekkel kapcsolatos eljárásokat 3.4 Elvégezték-e a kapcsolt felekkel kapcsolatos eljárásokat? (Minden jelentős ügyletet feltártak-e, az ügyletek feltételeit és engedélyezését ellenőrizték-e, a kintlévőségek behajthatóságát vizsgálták-e?) Értelmezés – Számviteli törvény szerint. Nem elégséges, ha a könyvvizsgáló leírja a tervezési szakaszban, hogy nincsenek kapcsolt felek, ügyletek. Nem azonosított kapcsolt felek létezésére utalhat: szokatlan kereskedelmi feltételekkel kötött ügyletek, mint például szokatlan árak, kamatlábak, garanciák és törlesztési feltételek, látszólag elfogadható üzleti ok nélkül kötött ügylet, az ügylet tartalma eltér a formától, az ügyletet szokatlan módon dolgozták fel, bizonyos vevőkkel vagy szállítókkal lebonyolított, másokhoz képest nagy volumenű vagy jelentős ügyletek nem rögzített ügyletek, mint például ellenérték nélkül történő menedzsment szolgáltatások nyújtása vagy igénybevétele. 12/26/2018
3.4 folytatás Eljárások kapcsolt felek közötti ügyletek létezésére: Egyenlegek és ügyletek adatainak tesztelése. A tulajdonosok és az irányítással megbízott személyek üléseiről készült jegyzőkönyvek áttekintése. A jelentős vagy szokatlan ügyletek vagy egyenlegek számviteli alátámasztásának felülvizsgálata, különös figyelmet fordítva a tárgyidőszak végén vagy ahhoz közeli időszakban rögzített ügyletekre. Hitelkövetelések és hitelkötelezettségek visszaigazolásainak, illetve banki visszaigazolások áttekintése. (rávilágíthat esetleges kezesi viszonyra és egyéb ügyletekre). A befektetésekkel kapcsolatos ügyletek áttekintése, például más gazdálkodóban szerzett részesedési hányad megvásárlása és eladása kapcsán. Kisvállalkozói specialitás: személyes kapcsolatok Dokumentálása: Társasági szerződés, cégkivonat, társasági adóbevallás, ellenőrző lista vagy munkapapír. 12/26/2018
3.5 Vizsgálták-e a vállalkozás folytatása elvének érvényesülését? Események, amelyek olyan üzleti kockázatot teremthetnek, amelyek egyedileg vagy együttesen jelentős kétséget vethetnek fel a vállalkozás folytatása elvével kapcsolatban; az esedékessé váló hitelek, kölcsönök meghosszabbítására vagy visszafizetésére nincs reális esély, túlzott mértékben támaszkodnak rövidlejáratú kölcsönökre a befektetett eszközök finanszírozásában, negatív működési cash-flow, pénzügyi mutatók kedvezőtlen alakulása, osztalékhátralékok vagy kifizetésük szüneteltetése, a hitelezőket esedékességkor nem tudják kifizetni, készpénzes vásárlásra történő áttérés, kulcsfontosságú vezetők elvesztése a funkció újbóli betöltése nélkül, fontos piac, beszállító elvesztése, saját tőkével szembeni, vagy egyéb törvényes követelmények nem teljesítése, peres eljárások, törvénymódosítások, kormányzati politika kedvezőtlen változásai. 12/26/2018
3.6 Vizsgálták-e a fordulónap utáni eseményeket? Minden olyan, a könyvvizsgálói jelentés dátumáig bekövetkezett esemény azonosítása, amely szükségessé teheti a pénzügyi kimutatások módosítását, vagy az azokban való közzétételt. Eljárások: A fordulónapot követően tartott igazgatósági, egyéb ülések jegyzőkönyveinek tanulmányozása. Tájékozódás a gazdálkodó jogi képviselőinél a peres ügyekről, keresetekről. A vezetés kikérdezése: Milyen összegben realizálódtak azok a tételek, amelyek elszámolása előzetes, vagy becsült adatok alapján történt? Történtek-e újabb kötelezettségvállalások, hitelfelvételek, vagy garanciavállalások? Történt-e jelentős eszköz értékesítés, vagy tervezik-e? Bocsátottak-e ki új részvényeket, kötvényeket? Terveznek-e átalakulást? Következtek-e be új fejlemények a kockázatosnak ítélt területek és a függő tételek tekintetében? Végrehajtottak-e, vagy terveznek-e valamilyen szokásostól eltérő számviteli módosítást? Dokumentálása: Jogi nyilatkozat, feljegyzés a vezetéssel történt megbeszélésről, jegyzőkönyvek, következő évi főkönyvi kivonat. 12/26/2018
3.7 Amennyiben a készletek értéke a mérlegfőösszeghez viszonyítva jelentős, részt vettek-e a fizikai leltárfelvételen? A készlet értékének lényegessége. Leltározás jelentősége befejezetlen termelés esetén. A könyvvizsgáló feladata szemrevételezni a készleteket, megfigyelni, hogy megfelelő a leltározás előkészítése, az eredmények rögzítése és az ellenőrzésre bevezetett eljárások. A könyvvizsgáló bizonyítékot szerez ezáltal a vezetés eljárásának a megbízhatóságáról. Alternatív időpontban lehetséges. Hatókör korlátozás esetei - Jelentésbeli következmények Dokumentálása: Az ellenőrzésről készült saját munkapapírokkal. Nem elegendő az ügyfél által készített leltározási dokumentum. 12/26/2018
3.8 Mérlegelték-e a fennálló jelentős követelések és kötelezettségek esetében, hogy szükséges-e a külső megerősítés? Külső megerősítés alkalmazása: Követelések, Kötelezettségek, Bankszámlaegyenlegek, Hitelállomány, Idegen helyen tárolt készletek, Szerződések tartalma, értelmezése A könyvvizsgáló meghatározza, szükséges-e külső megerősítés a bizonyíték beszerzéséhez, tekintettel a lényegességre, a kockázatokra és az egyéb bizonyítékokra. Visszaigazolás folyamata: Külső megerősítési kérelmek megtervezése (pozitív forma alkalmazása) A visszaigazolandó tételek kiválasztása A visszaigazoló levelek elkészítése Értékelés, eltérések vizsgálata, alternatív módszerek alkalmazása Dokumentálása: könyvvizsgálati terv, visszaigazoló levél 12/26/2018
3.9 Külső megerősítések beszerzésekor azokat megfelelően értékelték és az eltéréseket tisztázták-e? Értelmezés: a kérdés a követelések és kötelezettségek vonatkozásában értelmezendő (amely területen az lényeges), nemcsak a vevőkövetelésekre) Nagyobb a megbízhatóság ha a visszaigazoló levelek a könyvvizsgálóhoz érkeznek. Eljárás válaszadás elmaradása esetén (kérés megismétlése). Értékelni kell, hogy az adott állítás alátámasztására elegendő bizonyítékkal szolgálnak-e a visszaigazolások és egyéb, alternatív eljárásból származó bizonyítékok. Az eltérés jelezhet a nyilvántartásokban szereplő hibás állítást, amikor a könyvvizsgálónak meg kell határoznia a hibás állítás okait, valamint fel kell mérnie, hogy ennek lényeges kihatása van-e a pénzügyi kimutatásra. Dokumentálása: a megerősítési folyamat eredményeit tartalmazó munkapapírok. 12/26/2018
3.10 Kértek-e be ügyvédi információt, és elvégezték-e a szükséges eljárásokat a kapott információkkal kapcsolatban? Értelmezés: Amennyiben az ügyfélnek nincs ügyvédje, úgy a jogi nyilatkozattétel a vezetéstől várható a teljességi nyilatkozat részeként, vagy külön dokumentumban Része a fordulónap utáni események áttekintésének. Több jogász esetén jogászonként kell kérni. Tartalma: Peres ügyek és keresetek felsorolása. A vezetés becslése a peres ügy vagy kereset várható eredményéről, illetve becslése a pénzügyi következményekről, a velejáró költségeket is beleértve. Kérés aziránt, hogy a jogi képviselő erősítse meg a vezetés becsléseinek megalapozottságát, valamint lássa el a könyvvizsgálót további információkkal, amennyiben a közölt felsorolást nem tartja teljesnek vagy pontosnak. Ha az ügyfél nem járul hozzá, ez hatókör korlátozás(!) Az információt a könyvvizsgáló értékeli és felhasználja. 12/26/2018
3.11 Ha a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések és értékpapírok értéke a mérlegfőösszeghez viszonyítva jelentős, elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztek-e be azok értékelésére és besorolására? Arra vonatkozó bizonyíték, hogy: a gazdálkodó szervezet képes-e és akarja-e továbbra is hosszú lejáratú befektetésként birtokolni a befektetéseket (bemutatás), a szükséges értékvesztéseket elszámolták-e (értékelés). Ha a piaci árfolyamok nem haladják meg a könyv szerinti értékeket, akkor a könyvvizsgáló mérlegeli az értékvesztés szükségességét. Ha bizonytalan a könyv szerinti érték realizálása, a könyvvizsgáló áttekinti, hogy a megfelelő értékvesztést elszámolták-e és/vagy a kiegészítő mellékletben ezeket bemutatták-e. Dokumentálása: feljegyzés a vezetéssel történő megbeszélésről, tőzsdei árfolyamok, piaci árak, partner pénzügyi adatai. 12/26/2018
Dokumentálása: jegyzőkönyvek, feljegyzés a megbeszélésekről. 3.12 Áttekintették-e az igazgatósági, vezetőségi ülések jegyzőkönyveit és az azokon megvitatott jelentős gazdasági események számviteli elszámolását ellenőrizték-e? A könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie a fordulónap utáni események hatását a pénzügyi kimutatásokra és a könyvvizsgálói jelentésre. Áttekintés célja: a könyvvizsgálói jelentés dátumáig bekövetkezett eseményeket azonosítása, tájékozódás a megtárgyalt kérdésekről, annak megállapítása, hogy szükséges-e a pénzügyi kimutatások módosítása vagy az azokban való közzététel. Ha szükséges, az eseményeket helyesen számolták-e el és tették-e közzé. Kisvállalkozások könyvvizsgálata esetén írásos dokumentumok mellett a személyes megbeszélésekre lehet alapozni. Dokumentálása: jegyzőkönyvek, feljegyzés a megbeszélésekről. 12/26/2018
3.13 Külső szakértő / könyvvizsgáló munkájának felhasználásakor elvégezték-e a szükséges eljárásokat azok megbízhatóságának értékelésére? Szakértő igénybevétele: eszközök értékelésére, mennyiségi, vagy fizikai meghatározásra (pl ásványkészletnél), folyamatban lévő teljesítmények felmérésére, biztosításmatematikai értékelésre, jogi szakvéleményre, szerződések, jogszabályok értelmezésére, stb. Szakértő munkájának értékelésekor annak megítélése, hogy a szakértő - szakmai hozzáértése és tárgyilagossága, munkájának hatóköre és a könyvvizsgálat céljaira történő felhasználhatósága - megfelelő, a könyvvizsgáló feladata és felelőssége. Másik könyvvizsgálóval történő együttműködés (a megbízás elfogadásának mérlegelésekor, valamint a nyitó egyenlegek áttekintésekor). A tiszta véleménnyel ellátott könyvvizsgálói jelentés kiadásakor a könyvvizsgáló ne hivatkozzon a szakértő munkájára. Dokumentálása: szakértői vélemény, munkapapír a bizonyíték megfelelőségéről. 12/26/2018
3.14 Tartalmaz-e a beszerzett teljességi nyilatkozat minden szükséges általános és specifikus információt? (Amennyiben nem szereztek be teljességi nyilatkozatot, a kérdésre NEM a válasz.) Tartalma: a vezetés elismeri saját felelősségét a beszámoló szabályszerű összeállításáért és jóváhagyásáért, a vezetés úgy véli, nem lényegesek a könyvvizsgáló által feltárt, nem helyesbített hibák a vezetés nyilatkozik azokról az ügyekről, amelyek lényegesek a pénzügyi kimutatásokra nézve és amelyekre egyéb módon elegendő és megfelelő bizonyítékot a könyvvizsgáló nem tud beszerezni. A vezetés nyilatkozatai nem helyettesíthetnek olyan könyvvizsgálati bizonyítékot, amelyek hozzáférhetőségét a könyvvizsgáló ésszerűen elvárhatja! Ha a vezetés nyilatkozatai ellentmondanak egyéb könyvvizsgálati bizonyítéknak, akkor a könyvvizsgálónak ki kell vizsgálnia a körülményeket, és ha szükséges, meg kell fontolnia a vezetés által tett egyéb nyilatkozatok megbízhatóságát. Teljességi nyilatkozat nélkül nem lehet tiszta könyvvizsgálói jelentést kiadni. 12/26/2018
3.15 Az alkalmazott munkalapok lehetővé teszik-e az elvégzett munka, a felmerült problémák és a szükséges intézkedések bemutatását, valamint a konklúziók levonását? Munkapapír: cél – elvégzett munka – eredmény – következtetés Rögzít minden tényt, ami fontos bizonyíték a vélemény alátámasztására Annak igazolása, hogy a könyvvizsgálatot a standardok szerint végezték A munkapapíroknak tartalmazniuk kell a könyvvizsgáló okfejtését minden olyan lényeges tényezőről, amely külön mérlegelést igényel. Az elkészítendő és megőrzendő munkapapírok terjedelmét az határozza meg, hogy abból egy másik könyvvizsgáló, akinek nincsenek korábbi tapasztalatai az adott könyvvizsgálattal kapcsolatosan, megismerje az elvégzett munkát és a meghozott elvi döntések alapját, anélkül, hogy a könyvvizsgálat részletes szempontjait megismerné. Szabványosított munkapapírok (például ellenőrző lista, levélminták, munkapapírok szabványosított szervezése) használata növelheti a munkapapírok elkészítésének és áttekintésének hatékonyságát. 12/26/2018
3.16 Szerepel-e a munkalapokon a könyvvizsgáló asszisztens és a munkáját ellenőrző, legalább vele azonos szintű szakértelemmel rendelkező személy aláírása? (A dokumentációban rögzíteni kell, ki végezte el, és ki tekintette át a könyvvizsgálati munkát; valamint annak befejezési időpontját.) A könyvvizsgálónak rögzítenie kell: Ki végezte el a könyvvizsgálati munkát és azt az időpontot, amikor ezt a munkát befejezték; és Ki tekintette át az elvégzett könyvvizsgálati munkát és az ilyen áttekintés időpontját és terjedelmét. A minőségellenőr NEM választ ad, ha: a munkapapírokat az asszisztens aláírásával nem látta el. a vezető könyvvizsgáló munkájáról a dokumentumok alapján nem tudott meggyőződni. A kérdés nem értelmezhető, ha a könyvvizsgáló az adott megbízás könyvvizsgálatához könyvvizsgálói asszisztens(eke)t nem vont be. 12/26/2018
3.17 Tartalmazza-e a könyvvizsgálati dokumentáció az éves beszámoló egy aláírt teljes, eredeti példányát, valamint az üzleti jelentést? A könyvvizsgálat tárgya: az ügyfél éves beszámolója (pénzügyi kimutatások). A beszámoló elkészítéséért az ügyfél vezetése felel. Könyvvizsgálói véleményt csak az ügyfél vezetése által elismert (aláírt) beszámoló birtokában lehet kiadni. Éves beszámolók tekintetében a számviteli törvény megköveteli, hogy ezen beszámolók és az üzleti jelentés (amely nem része a beszámolónak) összhangját a könyvvizsgáló megvizsgálja és arról a záradékban (véleményben) nyilatkozzon. (2000. évi C. Tv 158.§) A könyvvizsgáló dokumentációjának része az üzleti jelentés, valamint a beszámolót alátámasztó főkönyvi kivonat is. 12/26/2018
Két kiválasztott terület vizsgálata A kiválasztott területek lehetnek mérleg / eredmény-kimutatás sorok. A kijelölésnél a könyvvizsgáló kockázatbecslését veszi alapul a minőségellenőr. Ha az nem jó, akkor a minőségellenőr határozza meg a területet. 12/26/2018
a teljeséget (minden mozgást rögzítettek-e), 3/I-II. 1 Azonosították-e az adott területhez rendelhető ügyletcsoportokat (gazdasági eseményeket, azok csoportosítását), számlaegyenlegeket, valamint az ezekhez kapcsolódó lényeges állításokat (létezés, teljesség, értékelés, bemutatás, közzététel stb.)? A könyvvizsgáló a kiválasztott területhez kapcsolódó ügyletcsoportok, számlaegyenlegek, a bemutatások és közzétételek, állításaira megfelelő részletességű vizsgálatokat kell, hogy végezzen azért, hogy a lényeges hibás állítás kockázatait azonosítsa. Eseményekkel, eszköz-forrás- változásokkal összefüggő állítások esetén vizsgáljuk; az előfordulást (mozgások valóságosak-e, és a gazdálkodáshoz kapcsolódnak-e); a teljeséget (minden mozgást rögzítettek-e), a pontosságot (mozgásokat rögzítették-e, ügyleteket és eseményeket a helyes számviteli időszakra rögzítették-e), a besorolást (mozgásokat a megfelelő számlákon rögzítettek-e) Az időszak végi számlaegyenlegekkel kapcsolatos állítások vizsgálatának ki kell térni a létezésre, a jogokra, a teljességre, az értékelésre és felosztásra A bemutatással és közzététellel kapcsolatos állítások vizsgálatakor a könyvvizsgálónak meg kell győződni arról, hogy a terület bemutatása megfelel-e a valóságnak, a teljesség, a besorolás, és érthetőség tekintetében Fontos a pontosság és értékelés megfelelő bemutatása és közzététele. A könyvvizsgáló dönthet úgy is, hogy az ügyletekkel és eseményekkel kapcsolatos állításokat ötvözi a számlaegyenlegekről szóló állításokkal. 12/26/2018
3/I-II. 2 Az azonosított kockázatoknak megfelelően határozták-e meg és hajtották végre a könyvvizsgálati eljárásokat? A könyvvizsgálónak olyan könyvvizsgálati eljárásokat kell megterveznie és végrehajtania, amelyek jellege, ütemezése és terjedelme reagál az állítások szintjén felmerülő lényeges hibás állítások becsült kockázatára. A megismert és azonosított kockázatok szintjének meghatározásakor a könyvvizsgáló mérlegeli: a létezés, jogok, értékelés és teljesség vonatkozásában, hogy milyen hiba fordulhat elő, hogy ezek a hibák milyen mértékűek, azok lényeges hibás állításhoz vezetnek-e, a hibák előfordulásának valószínűségét. A kockázatbecslés birtokában megfelelő eljárásokat választott-e a könyvvizsgáló és azokat megfelelően alkalmazta-e? Pl: szemrevételezés-megfigyelés visszaigazolás újraszámítás újbóli végrehajtás elemző eljárások 12/26/2018
3/I-II. 3 Az ellenőrzések és az adatok tesztelésénél megfelelő mintanagysággal dolgoztak-e, és a választott mintának megfelelően vonták-e le a következtetéseket? Kiválasztási módszerek: (a) Az összes tétel kiválasztása (teljes körű vizsgálat); (b) Konkrét tételek kiválasztása, és (c) Könyvvizsgálati mintavételezés. A könyvvizsgálati minta kijelölése, nagysága - figyelembe kell venni a vizsgálat célját és a sokaság jellemzőit. - fel kell mérni, hogy a mintavételezési kockázat elfogadhatóan alacsony szintre csökkent-e. Ellenőrzési tesztek az ellenőrzések hatékonyan működéséről szolgálnak bizonyítékkal az adott időszakban. Az adatok tesztelésénél a könyvvizsgálónak a mintában feltárt számszaki hibákat ki kell vetítenie az egész sokaságra. Ha a minta eredményének értékelése azt mutatja, hogy a sokaság releváns jellemzőinek felmérését felül kell vizsgálni, akkor a könyvvizsgáló: kérheti a vezetést, hogy vizsgálják ki a feltárt hibákat és a további hibák előfordulásának esélyét, és hajtsák végre a szükséges korrekciókat; és/vagy módosíthatja a további könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét; és/vagy megfontolhatja ezek hatását a könyvvizsgálói jelentésre. 12/26/2018
3/I-II.4. Minden egyes állítás tekintetében elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot gyűjtöttek-e be a területen azonosított ügyletcsoportok, számlaegyenlegek és közzétételek vonatkozásában? Az állítás szintjén előforduló lényeges hibás állítások feltárására végrehajtott könyvvizsgálói eljárások - alapvető vizsgálati eljárások (ügyletcsoportok, számlaegyenlegek és közzétételek részleteinek tesztelése, alapvető elemző eljárások). Például: Szemrevételezés - megfigyelés - a nyilvántartásoknak és dokumentumoknak a jóváhagyás bizonyítéka szempontjából történő szemrevételezése (ellenőrzések teszteléseiként ). Készletek leltár-ellenőrzése (alkalmas eljárás teljesítése és a létezés bizonyítására, de nem a jogokra, vagy az értékelésre). Információkérés - kontrollok vezetés általi felülírása lehetőségének feltárására, vezetés nyilatkozatai visszaigazolás – vevő/szállító egyenlegek egyeztetése, a könyvvizsgáló kérheti a gazdálkodó harmadik felekkel kötött megállapodásai vagy végrehajtott ügyletei feltételeinek a visszaigazolását is. újraszámítás - dokumentumok vagy nyilvántartások matematikai pontosságának ellenőrzése (devizás eszközök, források értékelése). újbóli végrehajtás - követelések korosításának újbóli végrehajtása. elemző eljárások - pénzügyi információk változásainak és összefüggéseinek vizsgálata. 12/26/2018
3/I-II. 5 Elvégezték-e a szükséges eljárásokat a lényeges számviteli becslések tekintetében? A könyvvizsgáló által alkalmazott módszerek: Becslés kialakításához a vezetés által alkalmazott eljárás felülvizsgálata és tesztelése, Független becslés felhasználása, Utólag bekövetkező események felülvizsgálata (becslés ésszerűségének megítélésére). Példák a számviteli becslések alkalmazási területeire: Értékvesztés elszámolása a készleteknek, illetve a követeléseknek a becsült realizálható értékére való csökkentés céljából. Értékcsökkenés elszámolása a befektetett eszközök előállítási/beszerzési költségeinek a becsült hasznos élettartamukra való elosztására. Elhatárolt bevétel, Halasztott adó. Peres eljárásból származó veszteségre képzett céltartalék. Befejezetlen építési vállalkozási szerződésekkel kapcsolatos veszteségek, Garanciális (szavatossági) kötelezettségek fedezetére képzett céltartalék. 12/26/2018
3/I-II. 6 Minden, a könyvvizsgálati munkaprogramban kijelölt eljárást elvégeztek-e, vagy annak módosítását dokumentálták-e? A könyvvizsgálónak a területre vonatkozó minden, a munkaprogramban előirányzott bizonyítékszerzési feladatot végre kell hajtani. Az előírt eljárások eredményét, mint végrehajtást dokumentálni kell. A könyvvizsgálat megtervezése folyamatos és ismétlődő folyamat a könyvvizsgálati megbízás során. A váratlan események, változások vagy a könyvvizsgálati eljárások során megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték eredményeképpen a könyvvizsgálónak lehet, hogy módosítania kell a tervet, és ebből kifolyólag a további könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét is. Például, a könyvvizsgáló az alapvető vizsgálati eljárások révén megszerezhet olyan könyvvizsgálati bizonyítékot is, amely ellentmond annak a könyvvizsgálati bizonyítéknak, amelyet a kontrollok működési hatékonyságának tesztelésével kapcsolatban szerzett be. Ilyen esetben újra kell értékelni a tervezett könyvvizsgálati eljárásokat a felmért kockázatoknak az állítások szintjén történő újbóli mérlegelése alapján, az összes vagy néhány ügyletcsoport, számlaegyenleg vagy közzététel tekintetében. A dokumentálás kiterjed a jelentős változások okainak rögzítésére, változtatást előidéző eseményekre, körülményekre, könyvvizsgálati eljárások eredményeire való válaszra is. 12/26/2018
3/I-II. 7 Áttekinthető-e a dokumentáció? A dokumentáció rendszerezésével kapcsolatban nincs kötelezően alkalmazandó formátum és referencia-követelmény, de úgy kell elkészíteni, hogy az lehetővé tegye kívülálló könyvvizsgáló (pl minőségellenőr) számára, hogy megértse: a végrehajtott könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét; a könyvvizsgálati eljárások eredményeit és a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékokat; és a könyvvizsgálat során felmerülő jelentős tényezőket és az ezekből levont következtetéseket. A kijelölt terület vonatkozásában vizsgálandó, de megítélése kihat az adott megbízással kapcsolatos dokumentáció egészére is. Munkapapírokkal szembeni követelmény: 3.15 kérdésnél leírtak szerint. 12/26/2018
3/I-II. 8 A feltárt könyvvizsgálati eltéréseket összesítették-e lényegességük megítéléséhez? A könyvvizsgálat során feltárt, megállapított hibás állítások utalhatnak rendszerbeli gyengeségekre, szakértelem hiányára, stb, ezért összesítésük akkor is kívánatos, ha a vezetés gondoskodik azok helyesbítéséről. A következő időszak könyvvizsgálatának tervezésekor ezeket számításba lehet venni, a javítást pedig ellenőrizni szükséges. A feltárt, nem helyesbített hibás állítások összességét minősíteni kell lényegességük megítéléséhez. Ha lényegesek lehetnek: további eljárásokkal lehet csökkenteni a kockázatot, fel lehet szólítani a vezetést a helyesbítésre, ha megtagadja - a jelentésre vonatkozóan kell levonni következtetést. Helytelen könyvvizsgálói hivatkozás: „Nem rögzítem a feltárt hibákat, mert az ügyfél úgyis mindent kijavít.” 12/26/2018
3/I-II. 9 A feltárt rendszerbeli hiányosságokat a vezetőségi levélben összefoglalták-e? A könyvvizsgáló tájékoztatja az irányítással megbízott személyeket az őket érintő könyvvizsgálati kérdésekről (Pl): a hatókör várható korlátozása, feldolgozási, rendszerbeli hibák észlelése, a számviteli politikáknak és gyakorlatoknak a helytelen kiválasztása vagy megváltoztatása, amelyeknek jelentős hatása van a vizsgált, kiválasztott területre, a vizsgálatra kiválasztott területnél feltárt hibák, könyvvizsgálati helyesbítések, amelyeket a gazdálkodó szervezet akár rögzített, akár nem, és amelyeknek jelentős hatása lehet a pénzügyi kimutatásokra, nézeteltérések a vezetéssel olyan kérdésekkel kapcsolatban, (pl. a becslések helyessége) amelyek egyenként vagy együttesen jelentősek lehetnek a gazdálkodó szervezet pénzügyi kimutatásai vagy a könyvvizsgálói jelentés szempontjából, a könyvvizsgálói vélemény várható minősítése, egyéb ügyek, amelyek megkövetelik az irányítással megbízott személyek figyelmét, például lényeges gyengeségek a belső ellenőrzésben, a vezetést is érintő csalások, és bármely egyéb kérdés, amelyről a könyvvizsgálati megbízás feltételeiben megállapodtak. 12/26/2018
3/I-II. 10 A könyvvizsgálói jelentés szempontjából jelentős következtetéseket tartalmazó munkapapírokat a könyvvizsgáló áttekintette-e? Az áttekintés a munkacsoport tapasztaltabb tagjai, illetve a könyvvizsgáló kontrollja az elvégzett, és a még esetleg felmerülő vagy a még hátralévő bizonyítékszerzési munkákhoz. A könyvvizsgáló ellenőrzi, hogy; a munkát a szakmai standardoknak, valamint a szabályozási és jogi követelményeknek megfelelően hajtották-e végre; további mérlegelést igénylő jelentős kérdések merültek-e fel, a megfelelő konzultációkra sor került-e, és a levont következtetéseket dokumentálták-e, valamint megvalósították-e, szükség van-e a végrehajtott munka jellegének, ütemezésének és terjedelmének felülvizsgálatára, a végrehajtott munka alátámasztja-e a levont következtetéseket, és megfelelően dokumentálták-e azt, a megszerzett bizonyíték elegendő és megfelelő-e a könyvvizsgálói jelentés alátámasztásához, továbbá a megbízás eljárásainak céljait sikerült-e elérni. Egyedül dolgozó könyvvizsgáló is áttekinti a munkapapírokat. 12/26/2018
3/I-II. 11 Egyeztették-e a főlapon szereplő végleges adatokat a végleges mérleggel és eredmény-kimutatással? A könyvvizsgálónak minden tényt dokumentálnia kell, ami fontos bizonyítékul szolgál a könyvvizsgálói záradék (vélemény) alátámasztásához, és annak igazolásához, hogy a könyvvizsgálatot a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján végezték el. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a vonatkozó mérleg (eredmény-kimutatás) sor és a végleges főkönyv adatainak egyeztetését, valamint a terület kötelező bemutatását a kiegészítő mellékletben. Dokumentálása: beszámoló, végleges főkönyvi kivonat és a könyvvizsgálati összesítő lap (főlap). 12/26/2018
Előző vizsgálatok során tapasztalt hibák, hiányosságok Munkaprogram - bizonyítékszerzés összehangolatlan Kritikus céloknál az állításra vonatkozó bizonyíték hiánya A vezetői nyilatkozatok tartalmi problémái, hiányosságai, dátuma Jogi levél (jegyzői nyilatkozat) hiánya, tartalmi problémái, felhasználásának elmaradása Banki visszaigazolások elmaradása Hitelek hiányos ellenőrzése (szerződéssel alátámasztás, lejárat, biztosítékok) Más kötelezettségek (garanciák, kezesség) feltáratlanok Eltérések kezeletlensége - feltárt eltérések, önkormányzatnál auditálási eltérések kimunkálása Bizonyítékok áttekintése elmarad A következtetések levonása elmarad A bizonyítékok és a könyvvizsgálói vélemény nincs összhangban 12/26/2018
Előző vizsgálatok során tapasztalt hibák, hiányosságok A lényeges hibát, ha meghatározzák, sem használják, továbbá nem ellenőrzik a végleges adatok alapján A minőségileg lényeges hibát nem tekintik lényeges hibának A hibafeltárás nem dokumentált Folyamatos javításokra történő hivatkozással nem rögzítik az elkövetett hibákat, ezért nem ellenőrizhető a javítás és annak helyessége 12/26/2018
Könyvvizsgálati bizonyítékok Köszönöm figyelmüket, várom kérdéseiket! 12/26/2018