Ízeltlábúak törzse

Rákok osztálya

A rákok külső felépítése olló (első pár járóláb) csápok járólábak (5 pár) Fejtor szemek Potroh potrohlábak faroklemezek

Felsőbbrendű rákok

közönséges víziászka a farokláb messze kinyúlik a torpajzs alól szürkésbarna, foltozott mérete 1-1,5 cm lassú mozgású állat a torlábakon viselt kopoltyúkkal lélegzik vedléskor párzanak álló és lassú folyású vizekben él növényekkel és növi korhadékokkal táplálkoznak

szárazföldi ászkák - potrohlábaik lemezszerűek, kétágúak, bennük foglal helyet a kopoltyú és a járulékos légzőszerv kutikulájuk erősen meszes, sötéten pigmentált szárazföldi életmódra tértek át, de a párás, nedves élőhelyeket részesítik előnyben humuszképzésben jelentősek korhadékkal, avarral táplálkoznak

közönséges gömbászka 11-15 cm nagyságú szürkésbarna, palaszínű, esetleg márványozott tökéletesen össze tud gömbölyödni a naposabb, szárazabb helyeket is elviseli

közönséges bolharák 12-18 mm nagyságú sárgásfehér, néha vöröses köve alatt, vízbe hullott leveleken találhatunk rájuk patakokban élnek hazánkban gyakran előfordul a Dunántúlon és az Északi-középhegy-ség patakjaiban

kecskerák első három torlábuk ollót visel, amely hosszú és karcsú a vízfenéken mászkál, de gyors hátrafelé haladásra is képes a potroh alácsapásával dögöket, kisebb csigákat, ebihalat és rovarlárvákat fogyasztanak testhossza 15-25 cm Ázsiai eredetű faj

kövi rák az olló zömök, gömbölyded színe barnászöld, néha kékes árnyalatú testhossza 8-12 cm szigorúan védett faj hegyi, köves medrű patakokban él, pl.: Pilis, Budai-hegység, Börzsöny patakjai

Alsórendű rákok

közönséges tócsarák lágy, megnyúlt testű, 8-23 mm-es héj nélküli rákocska két összetett szeme nyeles két fonál alakúhomloklebenye és sarlószerűen görbült farokvillája van jellegzetessége, hogy a hátán úszik a hímeket a második csápból kialakult ölelő-szervről, míg a nőstényeket a hasoldali pete-tartójáról lehet felismerni időszakos vizekben, tócsákban él

testük nagy részét a fej utolsó szelvényéből eredő lágy fejtorpajzs borítja be összetett szemeik ülőek hanyatt és hason egyaránt jól úsznak ragadozók időszakos, agyagos pocso-lyákban élnek kizárólag nőstennyekkel találkozhatunk, melyek szűznemzéssel szaporodnak nyári pajzsosrák

sóféreg lárvája és petéi közkedvelt haleleség az akvaristák körében az extrém nagy sókoncent-rációt is jól tűri belföldi vagy tengerparti sós vizekben él hazánkhoz legközelebb Erdély-ben találkozhatunk ezzel a fajjal sóféreg

nagy vízibolha testét kabátszerűen burkolja a két félből álló héj, így a fej szabadon marad két összetett szemük a fejtetőn eggyé olvad a második pár csáp kétágú evezőcsáppá alakult az evezőcsápok segítségével lassan és nehézkesen halad az édesvízi plankton tagja a nyári peték epimorfózissal fejlődnek a nőstények teste és héja között kialakult költőtérben téli-, vagy tartós petéik jellegzetes alakú költőtasakban ősszel tömegesen találhatóak a vizek felszínén méretük 6 mm tartós peték

tengerekben, tavakban, pocsolyákban egyaránt előfordulhatnak 1-10 mm között változhat a testméretűk elkeskenyedő testük kitines gyűrűkre tagolódik feji részük öt fejszelvényből és az első torszelvényekből nőtt össze, amin a két pár csáp, a rágók, az állkapcsok és az állkapcsi lábak találhatóak a hímek első pár csápja fogószervvé, ún. ölelő-csáppá alakult, amellyel párzás közben tartják fogva a nőstényt a torlábak összehangolt mozgása alakítja ki a jellegzetes szökellő helyváltoztatásukat a potrohból jellegzetes farokvilla ered planktonikus vagy fenéklakó életmódot folytat váltivarúak, a nőstény elraktározza a spermi-umokat így a megtermékenyítés a párzás után néhány nappal később történik meg a petéket a nőstény magával hordozza petéket cipelő nőstény sárga kandicsrák lárva

Százlábúak osztálya

légyölő pókszázlábú éjszakai állat, nappal kövek alatt és az avarban rejtőzik rendkívül ügyes vadász, akár a legyeket is elkapja amikor a zsákmány a csápokhoz ér, az állat ostorszerű elülső lábaival megragadja, majd állkapcsi lábával megmérgezi azt

barna százlábú állkapcsi lába és méregmirigye van rendkívül ügyes ragadozó, más rovarokkal táplálkozik csápja a test félhosszánál rövidebb pontszemei csoportosan állnak lábainak száma 15 pár 90% relatív pártartalmú talajban érzik jól magukat

örvös szkolopendra hazánkban is megtalálható: Villányi-hg., Vértes testhossza 10-14 cm lapos kövek alatt rejtőzködnek, vagy elágazó üregrendszert építenek, melyekben kamrákat is találhatunk ragadozó

óriásrinya testük megnyúlt, vékony, féregszerű testhosszuk elérheti a 20 cm-t járólábaik száma 173 pár sötétben élnek, szemük nincs avarban, kövek alatt, vagy üregekben élnek ragadozók óriásrinya

Ikerszelvényesek osztálya

gömbsoklábú - a test felülete fényes, sima, alapszíne barna, rajzolata sárga és fekete foltokból áll nagysága 5-16 mm erdei avarban és korhadó fatörzsekben gyakori

erdei vaspondró testük hengeres, szelvényeik száma 40 felett van egész életük során vedlenek és szelvényszámuk minden vedléssel növekszik a hím egyszínű, sötétbarna, hátán vékony fekete középvonallal, míg a nőstény barna alapszínű, két világos hosszanti sávval mérete 20-30 mm szárazabb sztyeppeken, akácosokban gyakori (Alföld)

karimás ikerszelvényes szelvényeik száma 18-21 db hátoldaluk lapos, szelvényenként erős oldalnyúlványt viselnek nincsen szemük színük barna, testhosszuk 15-30 mm erdeinkben igen gyakori főként kövek, és fakérgek alatt élnek