Az urbanizáció fogalma dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Településföldrajz és településfejlesztés T Kar alapszakjai (BSc/BA) 2017/2018, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Településföldrajz és településfejlesztés C 425, hétfő 13.40–15.10 Összesen 13 alkalom 1 óra elmarad: április 2. (húsvét hétfő) Számonkérés: szóbeli vizsga Szóbeli felelet az órák anyagából tételsor alapján A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Jeney L. 2013: Városföldrajz – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajz tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajzi és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 39–70. – http://jeney.web.elte.hu/02varosfoldrajz.pdf 2

Urbanizáció fogalma Urbs („város”) latin szóból ered Urbanizáció: összetett fogalom Minőségileg: városiasodás Városi életforma terjedése, város–falu közti különbségek csökkenése Mennyiségileg: városodás Városok arányának növekedése, módjai Várossá nyilvánítással Településhatárok módosításával (falu városhoz csatolásával, városok kettéválásával) Városlakók arányának növekedése, módjai Városok arányának növekedésével Városok falvaknál gyorsabb népesedésével (beköltözés vagy természetes szaporodás) 3

Urbanizáció országokon belüli eltérései Különösen a fejlődő országokban nagyok az urbanizáció egyenlőtlenségei Városlakók néhány városban koncentrálódnak Hiányoznak a kis- és középvárosok) A városlakók arányának különbségei Magyarországon Alföldön magasabb a városlakók aránya: Hajdú-B 80%, Csongrád 75%, Békés 74% (mezővárosok + közöttük lakatlan vagy tanyás területek) Dombvidékeken alacsonyabb: Nógrád 44%, Heves 46%, Somogy 51% (aprófalvak) 4

Városlakók arányának tényezői Városlakók aránya függ: Természetföldrajzi viszonyok (hat a gazdaság térbeli eloszlására is) Településhálózat történelmi fejlődése Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint A város hivatalosan (közigazgatási/jogi értelemben) elfogadott definíciója 5

1. Természetföldrajzi viszonyok Általában magasabb a városlakók aránya: Síkvidéki országokban, mint a hegyvidékiekben Mérsékelt égövben, mint a zord klímájú területeken (hideg égöv, sivatagok, esőerdők) De: bizonyos esetekben előfordul, hogy épp a zordabb területeken magas a városlakók aránya  néhány városon kívül lakatlan térségek vannak (pl. Szibéria, sivatagok) Városlakók aránya Magyarországon: Alföldön > dombvidékeken 6

2. Településhálózat történelmi fejlődése Eltérő gyarmatosítás Dél-Ázsia: angolok nem telepednek le  endemikus falusias társadalom Latin-Amerika: indián előzmények + spanyol telepesek  nagy fokú urbanizáció: egyházi és világi közigazgatási központok, bányák, kikötők Magyarország Alföld: XVI–XVII. sz.: török uralom miatt védtelenebb aprófalvakból bemenekültek a mezővárosokba (nagyobb védettség)  hagyom. településhálózat kipusztulása Ny-Dtúl (nem volt török): kiegyensúlyozott településfejlődés (sűrű, jól fejlett kis- és középvárosi hálózat) 7

3. Társadalmi–gazdasági fejlettségi szint XX. század közepéig egyértelműen összefüggött a falusi népesség aránya és az elmaradottság  városodottság a fejlettség fokmérője Ipari forradalom: fejlett gazdaságok  faluból városba áramlás (NBr: első ország, ahol a városi lakosság 50% feletti) 1950: 50% felett még csak a fejlett világban (Eu és É-Am) Ma: Bel. 97%, Holl. 89%, NBr 89%, Dán. 85%, Fro. 75%, Olo. 67% K- és Köz-Eu: megkésett urbanizáció: Mo. 67%, Ro. 57%, Alb. 38% Fejlődő országok: iparosodás, urbanizálódás csak a XX. sz. 2. fele (Afrika és Ázsia ma is jóval a világátlag alatt van – igaz a legnagyobb megapoliszok itt vannak, de hiányzik a kis- és középvároshálózat) 8

A városodás alakulása 1950-től napjainkig Kultúrrégiónként, országonként nagy eltérések Trópusi-Afr, Dél-Ázsia elmaradottabb országai: népesség kis része városlakó Ruanda (6%), Bhután (7%), Burundi (8%), Nepál (11%) De: ma már az urbanizáció kevésbé jelenti a fejlettséget Ma: Föld népességének több mint fele városokban él, folyamatosan nő Közepes fejlettségű félperifériák (Latin-Amerika vagy Oroszország): erőteljes urbanizálódás  igen alacsony a falusi lakosság aránya Fejlett világ: nagyvárosok népességnövekedése lelassult (szub, dezurb) Fejlődő világ: demográfiai robbanás főleg a városokban A városlakók arányának változása 1950 és 2000 között Forrás: ENSZ 9

4. A város elfogadott fogalma (Régen: a király által adományozott örökölt városi jogállás) Inkább Európában volt jelentősége (ma már kevésbé) Újvilág: nem volt jelentősége, mert nem volt rendi társadalom Ma: népességszám alapján Japán 50000 fő Izland, Norvégia, Svédország: 200 fő  Svo. 83%, Nor. 74% (pedig északi, hegyvidéki országok) Ma: komplex mutatórendszer alapján (pl. Mo.) Meghatározott funkciók, intézmények megléte Gazdasági szerkezet: ipar, szolgáltatások jelentősége Népsűrűség Jellemző beépítés (beépítési sűrűség, átlagszintszám) 10

A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései 11

A város fogalma Település: lakóhely és munkahely egysége Magányos település: tanya (nem önálló, a város külterületének része) Csoportos település: falu és város Városok általános eltérései a falvaktól: Szerepköreik (funkcióik): „fontos” helyek Demográfiai sajátosságaik: nagyobb népesség, népsűrűség, heterogén társadalom Külső megjelenés: zsúfoltsághoz alkalmazkodó Nincs egységes hivatalos városfogalom-definíció, változik: Térben, földrajzi helyenként/kultúránként Időben: történelmi korszakonként Tudományterületenként 12

1. A városok meghatározásának helyi/földrajzi különbségei Társadalmanként eltérő méretű városok, függ Természeti adottságoktól Rendelkezésre álló építőanyagtól Gazdálkodási formától Falu–város elkülönítés alapja eltérő Elmaradottabb országok: falvakban meghatározó még a mezőgazdaság  gazdasági szerkezet (agrárium súlya) az alapja Fejlett világ: falvakban sem a mezőgazdaság a meghatározó  népsűrűség az alapja Országonként eltérő kritikus népességszám a városok meghatározásához Skandinávia: pár száz fő Ázsia egyes országai: több 10 ezer fő 13

2. Városfogalom időbeli változása – hosszú távon feudális város meghatározói modern város meghatározó látható elemek Városfal Egyházi és világi elöljáróságok székhelyének védelmére Etimológiailag vár  város, német vár („Burg”)  városlakó polgár („Bürger”) Város fizimiskájának látható eleme szemben Városfalak veszítenek jelentőségükből Városok túlnőttek városfalaikon Várfalak nem alkalmasak a modern kori hadviselésre Zsúfoltság  magas laksűrűség + felfelé terjeszkedő városépítészet (felhőkarcolók)  városok fizimiskájának látható eleme (várfal helyett) nem látható elemek Szabadságjogok Paradox: fallal elzárt polgárok szabadok Függetlenség a földesúri kötöttségektől: „a városi levegő szabaddá tesz” Középkori rendi társadalom: (főleg szabad királyi) városi jogállás óriási jelentősége: többletjogok: adózási, kereskedelem, bíráskodás Polgárosodó társadalom  előjogok is veszítenek jelentőségükből Rendi társadalmi hagyománnyal nem rendelkező Újvilág: kritikus népesség száma (királyi vagy földesúri adományozáson alapuló jogcím helyett) Globalizáció, fogyasztói társadalom  fogyasztói kultúra a meghatározó 14

2. Városfogalom időbeli változása – rövid távon Hazai várossá nyilvánítási gyakorlat Szocializmus: városi rang előnyös  visszafogottabb várossá nyilvánítás Kedvezőbb pozíció az állami támogatásoknál Intézmények, magasabb szintű tanácsi és párt szervek elhelyezése 1970: legkisebb város is kb. 10 ezer fő – Szigetvár 1985: OTK hatályon kívül kerülése, hátrányosabb térségek felé forduló településpolitika  lazább feltételekhez kötött várossá nyilvánítás  „városi boom” 1990 után (2012: 328db) Falvak átlagnépessége, intézmény-ellátottsága kisebb 2012: 185 db 10 ezer fő alatti város, legkisebb ezer fő alatti – Pálháza  városhoz társított népességnagyság lecsökkent A városállomány és a várossá nyilvánítások Magyarországon 1885–2010 között 15

3. Tudományterületenként eltérő megközelítések a városokkal kapcsolatban Városokkal foglalkozó tudományterületek sem egységesek A falvaktól (vagy vidéktől) megkülönböztető tartalmi jegyek szakterületenként eltérőek Földrajz: központi szerepkörök Közigazgatás: városi jogállás Szociológia: társadalmi összetétel: multikulturális + polarizált Városépítészet/urbanisztika: sűrűbben beépített településszövet + felfelé terjeszkedés Demográfia: népességszáma, -sűrűség 16