Kutatásmódszertan szeminárium A kutatási téma és a kutatási terv

A jó kutatási téma… Érdekli és lelkesíti (!), motiválja a kutatót (és ha van, akkor a témavezetőt is). Megvalósítható (feasible): Belefér az időkeretbe. Hozzáférhetőek vagy begyűjthetőek a megfelelő adatok. Rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök, szaktudás, költségkeret és egyéb szükséges (erő)források. Aktuális most és akkor is, amikor befejezzük (!). Hozzákapcsolható a tudományos vagy szakmai elméleti háttérhez (abból ered vagy arra reflektál). Van feldolgozható irodalma. Van újdonságtartalma. Bővíti a releváns szakmai vagy tudományos ismereteket (hasznos). Megfogalmazható hozzá kapcsolódó kutatási kérdés, cél, és szükség esetén hipotézis. A potenciális eredmények egyformán értékesek (symmetry of potential outcomes). Megüti a kívánt kihívás-szintet (más lesz alap- és mesterképzésen, a különböző folyóiratoknál stb.). MEGFELEL A VEVŐ VAGY A BEFOGADÓ INTÉZMÉNY ELŐÍRÁSAINAK! (Pl. kívánnak-e meg primer adatgyűjtést?) Illeszkedik a kutató karrier- és/vagy fejlődési elképzeléseihez (személyesen is hasznos).

A jó témavezető megtalálása Kell-e egyáltalán? Legyen: Megfelelő szakértelme Kapacitása Érdeklődése és lelkesedése (motivált legyen segíteni) Meg tudja adni a kutatáshoz szükséges támogatást (kapcsolat, források) A kutató számára elfogadható személyisége, munkastílusa Segíthet megtalálni: nyilvános témakiírások, tanszéki, intézeti érdeklődés a kapcsolódó szakirodalom (ez a legjobb) Ismeretségi kör (pl. korábbi témavezetettek) Idejében kell elkezdeni Kiegészítheti a munkáját külső konzulens, létezhet társ- témavezetés A témavezető is változtatható (etikusan!) Kész vagy legalább vázlatos kutatási tervvel, elképzeléssel kell keresni

A téma alapötletének megtalálása (kiindulás) A racionális út A kreatív út Erősségeink és gyengeségeink A lehetséges témavezetők kutatási érdeklődésének vizsgálata Témakiírások és korábbi kutatási címek (dolgozatok) átnézése Megbeszélés Irodalom-áttekintés (megalapozó kutatás) Szaksajtó áttekintése (megalapozó kutatás) Ötleteink folyamatos feljegyzése Feltárni személyes érdeklődésünket a régebbi projektek alapján Üzleti hasznosíthatóság vizsgálata (szakirodalom alapján) Relevancia-fa elemzés (tágabb téma lebontása) Brainstorming

A téma alapötletének megtalálása (kiindulás) Célszerű több ötletet is generálni (legyen ‚B’ terv) Ha kevés ötlet születik,és azok sem az igaziak, érdemes a tágabb témakört is megváltoztatni

Praktikus témaötlet-találási stratégiák Tantárgy-orientált (mi érdekelt) Témavezető-orientált (szimpátia, nem a legjobb elindulás) Adatbázis-orientált (mihez férünk hozzá) Hasznosság-orientált (karrier, magasabb követelményű dolgozat…) Meglévő eredmények továbbvitele (fontos a jelentős hozzáadott érték!) Módszer-orientált (mit akarunk csinálni: primer-szekunder, kvalitatív- kvantitatív) Becsatlakozás nagyobb kutatásba (ami felosztható) Szakirodalmi forrásba találtak megismétlése, adaptálása (az egyik legbiztosabb, de csak körültekintően) „Nyitott szem” – szakmai/tudományos rendezvények látogatása (időben elkezdve nagyon jó módszer) Támogató szervezet kérése alapján (üzleti) probléma megoldása (vigyázni a tudományos szempontokra!) …

A kezdeti téma-ötlet finomítása Csoportos döntéstámogató technikák (ha van csoport) Előzetes kutatás (szakirodalom, elérhető szekunder adatbázisok, pilot kutatások). Önmagában is értékes lehet. „Érett” kutatóknál előfordul az önálló publikálása. Ötletek integrálása: a kezdeti ötlet továbbdolgozása az előzetes kutatási eredmények, beszélgetések stb. alapján.

A kutatási kérdés (ez a lényeg!) Az alapproblémából származik. Ha válaszolunk rá, annak a megoldásához is közelebb kerülünk. Szükséges hozzá a koncepciók, fogalmak előzetes meghatározása (konceptualizálás). Tisztán, világosan és körülhatároltan kell megfogalmazni. Ezen keresztül határozzuk meg, hogy mit akarunk megtudni. Ez áll a kutatómunka központjában (tehát nem a téma és nem az ötlet). Lehet több is, de a túl sok nem jó. Lehet alkérdésekre is bontani. Ekkor jelölésük általában K1, K11, K12 stb. A kutatási kérdés helyes megfogalmazása után tudjuk eldönteni, hogy milyen módszerrel tudunk rá válaszolni (sokat segít, ha ismerjük a lehetséges módszereket a megfogalmazása előtt). Nem lehet rá triviális a válasz (akkor nincs értelme).

A kutatási kérdés lehet Feltáró Leíró Magyarázó Értékelő

„Goldilocks elvek” Egy kutatási kérdés ne legyen: Túl nagy (kivitelezhetetlen) (too big) Túl kicsi (értéktelen) (too small) Túl érzékeny (ellenállást, támadást szülhet) (too hot) Mindezek függnek a körülményektől és a kutatólehetőségeitől, státuszától stb. A kutatás kérdés megtalálása tulajdonképpen a felesleges és kényes részek eltávolítása anélkül, hogy a lényegtől megválnánk (Matrjoska-baba elv, Russian doll principle)

A kutatás célja és célkitűzései (aim, objective) A kutatási projekt céljának rövid leírása (aim). Tulajdonképpen a kutatási kérdés, célként megfogalmazva. Pl: kérdés: „XY termék keresleti ingadozásainak mekkora hányad magyarázható meg a évszakok hatásával (szezonalitás)?”; cél: „A kutatás célja a szezonalitás hatásának meghatározása az XY termék iránti kereslet változásaiban”. Vagy: „”Milyen helyzetekben, mértékben hatékony a frissdiplomások internet alapú toborzása?”; „Célunk annak feltárása, hogy milyen helyzetekben és milyen mértékben lehet hatékony a frissdiplomások internet-alapú toborzása”. Kiegészíthető azzal, hogy miért hasznos ez a cél. Az utóbbi esetben pl. „… hogy segítsük a vállalatok toborzási döntéseinek hatékonyabbá tételét”. A konkrét kutatási célkitűzések vagy eredménycélok (objectives) azt az általánosabban megfogalmazott célt (aim) alakítják át olyan formára, hogy abból a konkrét kutatási módszer is meghatározható legyen. Mit és hogyan kell megmérni. Gyakorlatilag megadják a kutatás lépéseit. Elvárások a kutatás eredménycéljaival szemben: egyértelműség, specifikusság, relevancia (a kutatási kérdés szempontjából), összekapcsolódik a kutatás többi elemével (interkonnektivitás), megválaszolható, megmérhető.

Hipotézis Előzetes (feltételezett) válasz a kutatási kérdésre Ezt is alá kell támasztani (nem lehet „légből kapott”). Általában a szakirodalom alapján, de lehet levezetéssel, adatokkal stb. is. Megkönnyíti a vizsgálatot: elég ezt tesztelni (elvethető-e), hogy választ kapjunk ezáltal a kutatási kérdésre. Úgy fogalmazzuk meg, ahogy könnyebb legyen elvetni (ld. falszifikációs elv). Nem minősíti a jóságát az, hogy mi lesz a tesztelés eredménye. Lehet alhipotézisekre bontani, ekkor jelölése: H1, H11, H12, H13, H2, H21, H22 stb. A kutatás végén, a konklúzióban kell leírni,hogy elvetettük vagy megerősítettük, és miért. A kutatási kérdéstől függ, hogy van-e értelme hipotézist állítani (megválaszolható-e a kutatási kérdés értelmesen egyetlen állítással).

Mire jó a kutatási terv (research proposal)? Ez alapján elbírálható a kutatási projekt, mielőtt elkezdenénk a megvalósítást. A megvalósítás során útmutatóként szolgál kutatónak (megtérül a rá fordított idő!).

Ellenőrző-lista a kutatási tervhez Kifejtettem-e egyértelműen az alábbiakat? Mit akarok csinálni? Miért akarom azt csinálni? Kinek és miértéri meg, ha megcsinálom? Hogyan kapcsolódik a szakirodalomban fellelhető korábbi kutatásokhoz? Milyen elméleti keretbe ágyazódik be? Kutatási kérdések, célok és eredménycélok Hogyan fogom végrehajtani a kutatást (folyamat)? A kutatás felépítése, „dizájnja” (esetleg grafikusan) Milyen adatokra van szükségem? Kik, mikor és miben kapcsolódnak be a kutatásomba (résztvevők)? Hogyan választom ki a résztvevőket és alanyokat? Hogyan jutok hozzá az adatokhoz? Hogyan fogom elemezni az adatokat? Hogyan tudok elméleti hozzájárulást elérni? Milyen korlátai, kockázatai vannak a kutatásnak (főleg az adatok minőségére vonatkozóan)? Hogyan oldom meg vagy kezelem ezeket? Melyek az etikai vonatkozások, mikor, hol merülnek fel, és ezeket hogyan kezelem?

A kutatási terv felépítése Nincs egyetlen „jó”. Mindig alkalmazkodni kell a tudományterület, a finanszírozó/befogadó követelményeihez.

A kutatási terv egy lehetséges felépítése Cím, résztvevők, intézmény stb. (azonosítás) Háttér és motiváció Alapprobléma bemutatása „Nézőpont”, megközelítés Szakirodalmi áttekintés Célkitűzések: Kutatási kérdés, cél (aim), operatív célok (objectives) Hipotézis (ha van) Várható eredmények (Minek van értéke a vevő számára? Belefoglalható a célokba.) Módszertan: Vizsgálati módszer, adatok Design Korlátok és feltevések Ütemezés Erőforrások, költségvetés Hivatkozások

Egyéb kiegészítések Ezek nem mindig szükségesek, csak a ha a konkrét kutatás szempontjából relevánsak. Költség/haszon elemzés (ha a költségek jelentősek) Kockázat/haszon összevetés; kockázatmenedzselési terv (ha a kockázat jelentős) Etikai kérdések: engedélyek beszerzése, megfelelő tájékoztatás, adatok titkossága, fair bánásmód.

Források Saunders, Lewis és Thornhill (2016)