dr. Vereczkey Zoltán PMKIK elnök Következtetések a patrióta gazdaságpolitika eredményeiből a jövő teendőire 2018. április 20. Szeged dr. Vereczkey Zoltán PMKIK elnök
De mi is folyik valójában a világban?
Globalizmus Integráció Regionalizmus Adósság csapda Migráció
Dogma döntések korát éltük, éljük: A liberális világfelfogás szerint a globalizáció egy szükségszerű folyamat amely szinte már-már „természeti jelenség”, az emberiség számára jó dolog, és nem kell és nem is lehet ellene tenni. Ezzel a felfogással szemben először meg kell ismerjük a globalizmus működésének belső összefüggéseit, amelyben a gazdasági erőfölény érvényre juttatása visszavonul a rejtett szimbolikus terekbe.
A globális kényszerítő hatalom A multinacionális vállalatok világméretű hálózata jelenti a kényszerítő hatalmi erőszakot. A kényszer itt már nem katonai erőszakra épül, hanem arra a fölényre, amit a techno-evolúciós vívmányok kisajátításában, illetve az új dimenziót jelentő méretekben van. A világ 20-30 legnagyobb cégének mérete a közepesnél nagyobb nemzet-gazdaságokéval vetekszik.
A globális fegyelmező hatalom Hitelminősítők – önbeteljesítő jóslat IMF – gazdaságpolitikai irányítás átvétele Világbank – multinacionális érdekek szolgálata
A globális értelmező hatalom A harmadik hatalmi intézmény-együttest az informatika, telekommunikáció és média összeolvadásából keletkező új „mega-komplexum” jelenti, amely értelmező és tematizációs erőszakra épülő „vélemény-hatalom”. Ennek feladata, hogy engedelmes munkaerő és fogyasztó-erő „állatokká” alakítsa át a lokalitások népét. Az általa terjesztett értelmezési keretek és fogalom-készletek kijelölik a „politicaly correct” diskurzus-teret, és, aki kívül marad, az nevetség, vagy megbélyegzés tárgyává válik.
Dogma döntések korát éltük, éljük: Az integráció egy olyan gondoskodó és bölcs intézményrendszer, amely eleve önmagától tekintettel van az integrációt alkotó nemzetállamok érdekeire, és a benne szereplő „erősek” nem kívánnak a „gyengébbek” kárára érvényesülni.
Az EU története 1951- 1995 Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Dánia, Írország Egyesült Királyság , Görögország , Spanyolország , Portugália , Ausztria, Svédország, Finnország 1995 után 2004,j_Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia, 2007 Románia, Bulgária, Horvátország
Csatlakoztunk – hogyan tovább? Az egyenlő elbánás elve még több fontos területen csorbát szenved. A strukturális és a kohéziós alapokból való részesedésnél 2006 végéig még nem az általános szabályokat alkalmazzák − várhatóan a “nekünk járónak” nem egészen a felét kapjuk meg. 2004 és 2006 között összesen 1 393 milliárd Ft A kétszerese járt volna!
Csatlakoztunk – hogyan tovább? Az új tagállamokkal szemben az Európai Bizottság bírósági eljárás nélkül alkalmazhat védintézkedéseket, ha megsértenék az egységes piacra, valamint a bel- és igazságügyi együttműködésre vonatkozó kötelezettségeiket. Az EU-15 tagjaival szemben csak az Európai Bíróság döntése alapján lehet intézkedést tenni.
Csatlakoztunk – hogyan tovább? Az euró bevezetéséig Magyarország és a többi új tagország egyelőre úgynevezett “eltéréssel rendelkező tagállamként" vesz részt a Gazdasági és Pénzügyi Unióban. A vízumkényszerek sem szűntek meg teljes mértékben a világ sok országával, ahova az EU-15 állampolgárai szabadon utazhattak
Schengeni csatlakozás 2007.12.21 2004. május 1-e és 2007. december 21-e között még nem tartoztunk a Schengen-i megállapodás hatálya alá a személyek és áruk mozgására vonatkozó vívmány, csak 2007. december 21-e óta illeti meg a magyar állampolgárokat és vállalkozásokat
Csatlakoztunk – hogyan tovább? Az átmeneti intézkedések (a munkaerő szabad áramlásának korlátozása) következtében az egységes munkaerőpiac csak 2011-ben jöhet létre. Ez a körülmény az új tagállamok mellett az egész uniós gazdaság versenyképességét is hátrányosan érinti és veszélyezteti a lisszaboni célkitűzés elérését
A munkaerő szabad áramlásának kezdő időpontja Magyarország EU-s belépését követően 2004 2006 2007 2008 2009 2011 Svédország Görögország Hollandia Franciaország Belgium Németország Írország Spanyolország Luxemburg Dánia Ausztria Egyesült Királyság Portugália Románia Észtország Finnország Bulgária Lengyelország Olaszország Málta Szlovákia Csehország Lettország Litvánia Szlovénia Nem EU-s országok 2004 2006 2007 2008 2009 2011 Ciprus Izland Svájc
Az Európai Unió támogatás politikájának alapelvei ÖSSZEFOGLALÓ CÉLOK E rendelet célja a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, hogy ezáltal támogassa az Európai Unió (EU) régióinak harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban. Az európai kohéziós politika arra törekszik, hogy csökkentse a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, felgyorsítsa a gazdasági átalakulás folyamatát, és megfelelően kezelje a népesség elöregedésével kapcsolatos kihívásokat.
Az Európai Unió támogatás politikájának alapelvei KONVERGENCIA A korábbi 1. célkitűzéshez hasonló Konvergencia – célkitűzés arra irányul, hogy felgyorsítsa a konvergencia folyamatát a legkevésbé fejlett tagállamokban és régiókban a növekedés és a foglalkoztatás feltételeinek javítása útján. Ez a célkitűzés a legkevésbé fejlett tagállamokat és régiókat érinti. Cselekvési területei a fizikai és emberi tőke, az innováció, a tudásalapú társadalom, a változásokhoz való alkalmazkodóképesség, a környezet és a közigazgatás hatékonysága. A célkitűzés finanszírozása az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alapból (ESZA) és a Kohéziós Alapból történik.
Hazai költségek + Nyugat európai hasznok Uniós tagdíj Elmaradt vám bevételek ( egyenleg) EU támogatások külkereskedelmi mérleget rontó hatása Csatlakozásból eredő egyéb vagyoni hátrányok Kiáramló munkaerő képzési költségei
3. Az egy gyermekre, tanulóra , hallgatóra jutó költségvetési kiadás ( nappalival egyenértékű számított létszám alapján) Óvoda Alapfokú oktatás Középiskola Felsőoktatás 814 238 Ft 395 480 Ft 1 116 748Ft 935 129 Ft
Dogma döntések korát éltük, éljük: Az állam rossz tulajdonos, és még a stratégiai ágazatokban sem szükséges az állam tulajdonosi pozícióinak megteremtése Ezzel szemben elindult leginkább a közszolgáltatások terén az állami és önkormányzati tulajdonosi pozíciók visszafoglalása Kimondásra került, hogy a közösségi szolgáltatási feladatok végrehajtása nonprofit jelleggel kell hogy megvalósuljon
Dogma döntések korát éltük, éljük: A Nemzeti Bankok szerepe kizárólag az inflációs cél elérésére és a nemzeti valuta árfolyamának védelmére terjed ki A jegybank 2012 után megkezdhette a kormányzati célokkal azonosulva gazdaságfejlesztő küldetésének betöltését, amelynek legjelentősebb „terméke” a Növekedési Hitelprogram volt
Dogma döntések korát éltük, éljük: Az MNB alapkamat politikája pedig megdöntötte azt a vélekedést, miszerint ha jelentősen csökkentjük az alapkamatot, akkor bedől a Forint Infláció : 2007 - 9% 2015 0% körüli MNB alapkamat: 2008 október 11,5% 2016 október 0,9% Hatása: Megindult a vállalati hitelezés Csökkent a hitelek deviza részaránya
A patrióta gazdaságpolitikai intézkedések 2010 után Válságadók bevezetése: az energiaszolgáltató szektor, a távközlési vállalkozások, a kereskedelmi láncok esetében bankadó bevezetése 1-es számú akcióprogram 2-es számú akcióprogram
A tények makacs dolgok 1. Államháztartási hiány 2002-2011-ig 3% fölött 2011-től 3% alatt 2. Magyarország kikerült a túlzott deficit eljárás hatálya alól 2013. 3. IMF hitel 4. GDP növekedés felvétel 2013 visszafizetés 2009 - 8 % 2014 + 3,9 %
A tények makacs dolgok 5. MNB jegybanki alapkamat 6. Infláció 2008 október 11,5% 2016 október 0,9% 6. Infláció 9% 2015 0% körüli 7. Az államadósság növekedési trendje 2010 óta megállt és lassú csökkenésbe kezdett 8. GDP-GNI tendencia megfordult! 9. Külkereskedelmi aktívum folyamatosan nő!
MAGYARORSZÁG TREND TREND
Adósság csapda A G7 országoknak a nagy globális pénzügyi válságok utáni államadóssági ráta növekedése ( % ) 60 %
Áthozzák a problémáikat…
Marseille, a második legbeszéltebb nyelv a francia…
A kilátástalanság erőszakot szül
és a következmények…
Egy hétvége Svédországban
19 évesen halt meg, a tettes egy a 17 éves migráns
Ajánlások a jövő teendőire – erős nemzeti érdekérvényesítés Az államadósság további csökkentése Energiaszolgáltatás diverzifikálása Önálló magyar adópolitika fenntartása Export ösztönző! A hazai vásárlóerő növelése! Munkahely teremtő! A fekete gazdaság visszaszorítása! Magyar áru védelme! Magyar munkavállaló védelme! Európai Unió területén hatékonyabb magyar érdek érvényesítés!
Melyek azok a kényes témák, amelyekről kellene még beszélnünk? valódi klímavédelem
Melyek azok a kényes témák, amelyekről kellene még beszélnünk? valódi klímavédelem születésszabályozás
2. Integráció - A népesség alakulása a világ fő régióiban 2018.12.24. 39
Melyek azok a kényes témák, amelyekről kellene még beszélnünk? valódi klímavédelem születésszabályozás expanzív befektetés áradat a harmadik világ területén
Integráció - Egy főre jutó GDP US$ 2018.12.24. 41
Integráció – Európai Unió Európa a világnépesség 8 százalékát, a globális termelés 25 százalékát adja, a világon kifizetett szociális juttatások 50 százalékát Az EU 27 tagállamának teljes adósságállománya 11000 milliárd euró, az éves adósságszolgálati teher 2000 milliárd euró, és az újonnan felvett hitelek értéke eléri az évi 400 milliárd eurót. Így az európai hitelállomány naponta 1,2 milliárd euróval növekszik. Magyarországon a közvetlen külföldi befektetések értéke 2009-ben 1,9 milliárd dollárra csökkent a pénzügyi válság hatására, 2010-ben azonban 2,2 milliárd, 2011-ben már 4,9 milliárd dollárnak megfelelő működőtőke érkezett az országba. 2012-ben megháromszorozódott a működőtőke-beáramlás az előző évihez képest, megközelítve a 14 milliárd dollárt.
Üzenet a mai fiataloknak: Az információ áradat kezelése során meg kell tudni különböztetni a lényegest a lényegtelentől! Életük során döntéseiket az értelem vezérelje az érzelmekkel szemben! A szerencsés helyzet az, ha az értelem és az érzelem ugyanazt diktálja.
Köszönöm a figyelmüket!