Rácz Margit MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatási igazgató Válság és válságkezelés az eurózónában.

Az előadások a következő témára: "Rácz Margit MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatási igazgató Válság és válságkezelés az eurózónában."— Előadás másolata:

1 Rácz Margit MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatási igazgató Válság és válságkezelés az eurózónában

2 2010-2012 Adósságfinanszírozás  2010 januárjától egészen mostanáig a leginkább kétesélyes probléma az eurózónában a görög adósságfinanszírozás megoldása, azaz az államcsőd elkerülése  A mediterrán GMU-tagországok adósságfinanszírozása is kétségeket vet fel  EFSF, 2012 nyarától ESM

3 A GDP és a folyó államháztartási hiány az eurózónában OrszágGDPÁllamháztartási hiány az előző év %-ában a GDP %-ában _______________________________________________________________________ az előző év %-ában a GDP %-ában _______________________________________________________________________ 2010 2011 2012P 2013P 2011 2012P 2013P 2010 2011 2012P 2013P 2011 2012P 2013P Németország 3,6 3,1 0,5 1,0 -1,0-1,0 -0,8 Franciaország 1,5 1,7 0,3 0,9 -5,3-4,8 -3,5 Olaszország 1,8 0,5 -1,3 0,3 -4,0-1,9 -0,8 Spanyolország -0,1 0,7 -1,2 0,3 -8,5-6,0 -4,5 Hollandia 1,7 1,3 -0,7 0,8 -5,0-4,0 -3,5 Belgium 2,3 1,9 -0,2 0,8 -3,8-3,6 -3,2 Ausztria 2,3 3,1 0,0 0,8 -3,2-3,1 -2,8 Finnország 3,7 2,9 0,7 1,5 -1,5-1,3 -0,7 Görögország -3,5 -6,9 -4,8 -0,5 -10,6-8,2 -5,3 Portugália 1,4 -1,6 -3,1 -0,2 -3,7-6,5 -6,4 Írország -0,4 0,7 0,2 1,4 -9,9-8,9 -2,9 Eurózóna 1,9 1,5 -0,2 0,8 -4,4-3,5 -2,6 USA 3,0 1,7 2,7 3,0 -8,3-5,8 -5,5

4 2012 tavaszán a görög adósságválságról  2010 tavasza óta Görögország egyszer 110 Mrd €-s csomagot, 2011 decemberétől egy újabb 130 Mrd €-s csomagot kapott. A görög adósságot finanszírozó bankok 100 Mrd €-s értékben leírták, illetve harminc éves lejáratú hitellé alakították át a görög adósságot  Görögországban május elején parlamenti választások lesznek. Ha olyan pártok kerülnek a parlamentbe, amelyek megkérdőjelezik a pénzügyi támogatás ellenében vállalt megszorító intézkedéseket, borulhat az egész támogatási koncepció  A görög tragédia részeként a legszegényebb rétegek elszegényedése drasztikus méreteket öltött (a zsugorodó GDP)  A 300 Mrd €-t meghaladó támogatási összeg sem garantálja, hogy Görögország középtávon folyamatosan képes lesz az adósságfinanszírozásra (a görög államadósság a GDP 160 %-a, ha az államháztartási hiányt nem tudják radikálisan csökkenteni, akkor az IMF megállíthatja a támogatások kifizetését)  Görögországban sem az államcsőd veszélye nem szűnt meg, sem annak veszélye, hogy végül ki kell lépnie az eurózónából

5 Szabályozási dömping a stabil közpénzügyekért  2011 decembere: hatályba lép az un. hatos csomag. Ebben a fiskális stabilitás mellett a gazdasági egyensúlytalanság megszüntetésére is születik szabályozás. A túlzott deficit büntethetővé válik. A fordított szavazás megkönnyítheti ezt. A nemzeti gazdaságpolitika közösségi felügyeletének elemei.  A fiskális paktumban előirányozzák, hogy a strukturális deficit nem haladhatja meg a GDP 0,5 %-át. Ez lényegében a kiegyensúlyozott államháztartást jelenti. (Konjunktúra és dekonjunktúra idején egyaránt)  A hatos csomag a közös joganyag részévé vált. A fiskális paktum kormányközi megállapodás révén jött létre. Az Egyesült Királyság és Csehország nem írta alá. Az egyensúlykritérium megsértéséért csak az eurózóna tagországai lesznek büntethetők.

6 A válság hatására mélyült-e az integráció az eurózónában?  Az új szabályok azt az eurózóna keletkezése óta érvényben lévő elvet, miszerint a közpénzügyi stabilitásért a nemzeti parlament és a nemzeti kormány a felelős, nem változtatták meg. De az ellenőrzést fokozták, és a nemzeti kormányok esetleges „félrelépéseit” büntethetőbbé tették.  Sem közös pénzügyminisztérium nem jött létre, sem pedig az adósság közös finanszírozására eurókötvény  Az adósságválságnak nincs vége. Ezért szinte minden mélyülési, vagy regionalizálódási lehetőség nyitva van.  Egy azonban kristálytisztává vált. 17 eurózóna tagországgal nem fog mélyülni fiskális területen az eurózóna. Tehát, ha az euró megmentése érdekében fiskális mélyülésre lesz szükség, az regionalizálja belülről az eurózónát.

7 Néhány személyes megjegyzés  Az adósságválság kezelése gyors döntéseket igényelt. Az uniós döntéshozatal rendkívül lassú. A szükség törvényt bont. Megnőtt a döntéshozatalban az Európai Tanács szerepe. (A Tanácsnak két és fél évre kinevezett állandó elnöke van, Herman Van Rompuy.)  Németország szerepének megnövekedése a döntéshozatalban. A német szerepvállalás kérdőjelei  Növekedési problémák. Elhúzódó gazdasági pangás. Lehetséges következmények