A modern urbanizáció története: nagyvárosi agglomerációk kifejlődése dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Település-gazdaságtan I. alapszakok (BSc/BA) 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

1. Agglomerálódás Modern város szakasza = tömörülés Helytelenül urbanizációnak, városrobbanásnak is nevezik Urbanizáció, de: ez az egész folyamat, melynek az agglomerálódás az 1. szakasza Városrobbanás, de: széttartó (centrifugális) helyett összetartó (centripetális) erők Agglomerálódás 4 tényezője: Általános demográfiai robbanás (nem csak városokban) Anglia 1750: 6 millió; 1850: 18 millió Franciaország 1800: 27 millió; 1900: 39 millió Németország 1800: 23 millió; 1900: 56 millió „Push” tényező: vidéki munkakerőfelesleg „Pull” tényező: városi munkaerőigény Urbanisztika technikai hátterének fejlődése (→nagyvárosi infrastruktúra) 2

Az agglomerálódás előmozdítója: az ipari forradalom Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte Foglalkozási átrétegződés: mg-ból iparba áramlás Földrajzilag faluból városba áramlás (népesség térbeli koncentrációja, gyors városodás) Előnyei lakossági szempontból Bőséges munkahelykínálat Magasabb és stabilabb bérek Széleskörű szolgáltatások (oktatási és kulturális intézmények, kisker. stb.) megléte Előnyei vállalati szempontból Bőséges szakképzett munkaerőkínálat Kooperációs lehetőségek, beszállítók, innovációs előnyök (kutatás stb.) Olcsóbb és jobb infrastruktúra (pl. közlekedés) Piacok közelsége Nagyobb termelékenység (pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) 3

Ipari forradalom és agglomerálódás terjedése Európában Anglia elsődlegessége: 1. ország, ahol városlakók aránya 50%< London XVIII. sz.: 1. modern nagyváros (500 e<) XIX. sz.: 2 mió felett 1850–1920: VR1. Világ első 8 mió feletti megapolisza ÉNyDK-i irányú diffúzió (ókori urbanizáció fordított: DKÉNy) XVIII. sz.: Anglia XIX. sz. közepe: Ny-Eu XIX. sz. vége: É-, K-Köz-, D-Eu É-i része XX. sz. első fele: D-Eu XX. sz. közepe: K-Eu, Balkán 4

Európa a modern nagyváros bölcsője Nyugat-Európából terjedt ki: London, Párizs Európa élre tör Eu-iak a 100 ezer fő feletti városokból 1800: Eu 21/ világ 65 1900: Eu 148/ világ 301 5 Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között Adatok forrása: népszámlálások

Agglomerálódás 2 fázisa 1840 1929 Korai fázis: csak a város növekszik Érett fázis: beköltözések elővárosi övezetbe is  összenő a várossal (agglomerációk kialakulása)  város közigazgatási határának kibővítése Budapest példája 1873: Pest + Buda + Óbuda = Budapest XX. sz. eleje: erőteljes elővárosi fejlődés 1900–1907: villamosvonalak kiépülése Újpestre, Rákospalotára, Kispestre, Erzsébetfalvára 1908: Nagy-Budapest gondolata 1937: Közmunkák Tanácsa törvényi hatásköre 22 elővárosi településre is 1950 január 1: mai Nagy-Budapest Nagy-London területének beépítése ma 6

A modern városfejlődés későbbi szakaszai: a szub- és a dezurbanizáció 7

Városfejlődés fogalmának változó értelmezése XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés Városok társ–gazd-i jólétének javulása (pl. jöv, életminőség, GDP/fő) együtt járt a területi és/vagy népességnövekedésükkel Prosperáló városok nagyobbra nőhettek Népességfogyás általában katasztrófához kötődött (háború, természeti csapás, járvány) Fejlett világ, XX. sz.: városfejlődés ≠ városnövekedés Nagyvárosok elágazó népesedési pályái  egyesek népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása Városok fejlődése ≈ városok evolúciója (nem feltétlen jelent társ–gazd-i javulást: túlzsúfoltság, elszegényedés stb. a mozgatórúgója) 8

Az agglomerálódás árnyai Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés  nem kívánt negatív mellékhatások Túlzsúfoltság: (back-to-back lakóházak) Slum-ok (nyomornegyedek) kialakulása Zöld területek hiánya Környezetszennyezés (szmog) Közművek hiánya Kolerajárvány – 1832-ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat Bűnözés XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam 9

Településpolitikai, urbanisztikai válaszok az agglomerálódás árnyaira Új városrendezési és -építészeti törvények, szabályok Modern kor városépítészetének reakciója Athéni Charta 1933 – modern stílus Le Corbusier (1887-1965) Sűrű vízszintes beépítés helyett felfelé terjeszkedés + több zöldterület Szocialista országok sajátosságai: lakótelepek időbeli késéssel (Ny-on ekkor már nem épülnek újak), zöldterületek nélkül (hiba) 10 Havanna lakótelep (Bp.) az 1970-es évekből

Településpolitikai, urbanisztikai válaszok az agglomerálódás árnyaira „Tervezett” szuburbanizáció: új városok létrehozása (városfejlesztés) Ny-Eu: tudatos városfejlesztés a nagyvárosok tehermentesítésére London (Hatfield, Milton Keynes), Párizs (Cergy-Pontoise) Robert Owen – New Lanark Ebenezer Howard (1848–1928) – kertváros mozgalom, 1885.: Garden Cities and Town Planning Association, 1898.: „Garden Cities of Tomorrow”, megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Letchworth (1903), Welwyn (1920) Szocialista országok sajátosságai: iparosítási célból: szocialista városok Új szocialista iparvárosok Kelet-Közép-Európában 11  A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája

2. Szuburbanizáció A tervezett szuburbanizációhoz képest jellemzőbb a spontán szuburbanizáció Angolszász elnevezés: exurbanizáció Város népességszám-növekedése lelassul, majd fogy, elővárosi öv népesedik Relatív dekoncentráció Városlakók kiköltözése  dekoncentráció Közvetlen elővárosi zónába (agglomeráció egészének népessége továbbra is nő)  relatív Agglomeráció társadalmi–gazdasági és településszerkezete átalakul: „Legjobb adófizetők” költöznek ki, öntudatosak (elővárost nem csatolhatják a városhoz), városi intézmények fenntartása városra marad, sugárutak szerepe felértékelődik Fázisai Korai fázis: kiköltözők megtartják városi munkahelyüket  ingázás Érett fázis: később munkahelyek (ipari és tercier) száma a központi városban csökken, az elővárosokban növekszik (egyesek ezt helytelenül dezurbanizációnak tekintik) 12

Korai fázis Mozgatórugói Városok terjeszkednek Időbeli megjelenés Elégtelen lakókörnyezet a városban  felfelé vándorlás (gazdagok kiköltözése) Lehetővé teszi: közlekedési infrastruktúra fejlődése  lakóhely–munkahely térbeli különválása egyre nagyobb távolságra Városok terjeszkednek Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (HÉV, zónázó vonatok), részben autópályák: városok sugaras terjeszkedése Később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak közötti területek is beépülnek a területek Időbeli megjelenés Fejlett világban 1920–1970-es évek Kelet-Közép-Európa csak 1970-es évektől (letelepedés korlátozása a városban) Elővárosi övezet: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek 13

Érett fázis: ipar és szolgáltatások szuburbanizációja is Munkahelyek (ipar, szolgáltatások) megjelenése az elővárosi övezetben Ipar szuburbanizációjának módjai Kiköltözés a városközpontból Zöldmezős beruházás Jellemzője: posztfordi kisszériás, high-tech ipar, kkv-k + „just in time” beszállítók (szemben a korábbi agglomerálódással: fordista nagy szériás nagyipar) Szolgáltatások szuburbanizációja Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) Logisztika Szabadidős tevékenységek (vidámpark, állatkert, Disneyland) Irodai funkció 14

Agglomeráció szerkezete Agglomerációk elnevezései FUR / FUA: Functional Urban Region / Agglomeration LUZ: Larger Urban Zone SMA: Standard Metropolitan Area Verdichtungsraum: sűrűsödési tér Kompakt város Jellemzői Folyamatos beépítés Ált. 1 óra ingázási idő Agglomeráció részei Közigazgatási értelemben vett város (városmag, központi város – nem azonos a belvárossal) Elővárosi övezet (szuburbia – köznyelv helytelenül gyakran csak erre szűkíti le a az agglomeráció fogalmát) 15

Agglomeráció kialakítása Terjeszkedés belülről kifelé Agglomerálódás: város bekebelezi az elővárosi övezetét (közigazgatási határ kibővítése) – pl. 1950: Nagy-Budapest Szuburbanizáció: elővárosi övezet kiterjedhet Budapest csak statisztikailag nő tovább, közigazgatásilag már nem 1970-es évek: Budapesti agglomeráció kialakítása 45 településből (maga Bp. is része) 1997: Budapesti agglomeráció kibővítése 78 településre Ma: Budapesti agglomeráció ≈ Budapest + Pest megye (de nem teljesen azonos) 16

Településegyüttesek a KSH szerint Kialakult agglomeráció (4) Budapest, Győr, Miskolc, Pécs Agglomerálódás valamely stádiumában lévő agglomerálódó térségek (3) Balaton, Szombathely, Zalaegerszeg Kevésbé szorosan összefonódó nagyvárosi településegyüttesek (15) Békéscsaba, Debrecen, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Tatabánya, Veszprém 17