A tradicionális urbanizáció története: az antik és a feudális város

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig
Advertisements

A KÖZÉPKORI VÁROS.
Európa fogalma, fekvése, határai
A Nyugatrómai Birodalom bukása
Róma.
A városok fejlődése és szerkezete
EURÓPA AGRÁRGAZDASÁGÁNAK FEJLÉŐDÉSE A KÖZÉPKORBAN
Az urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014,
Települések A városok.
A görög történelem kezdetei
A polisz születése.
A Római birodalom kora Rácz Lajos
A nemzetközi kapcsolatok történeti gyökerei I.
Urbanizáció a fejlődő országokban
A polisz születése.
A népesség térbeli eloszlása
Demográfia 2. A Világ népessége.
Kerettantervi követelmények
Európa városi történelme
A népesség számának változása Európában
Hellász története A korai civilizációk.
Az európai urbanizáció általános jellemzői
Regionális gazdaságtan 7.
A modern urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város
Az urbanizáció története: az antik, a feudális és a modern város
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,
A Nyugat előretörése (XI―XIII. század) Tk. 24. és 25. anyag.
A városok születése. A mezőgazdaság fellendülése  Változás az mg.-ben (nehézeke, szügyhám, borona, patkó, 2 és 3 nyomásos rendszer)  jobban táplált.
Modern. építészet Budapest Moszkva.
Az urbanizáció története Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr.
Feladatsor: középkor Lépj tovább!
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Róma a világ ura i. e. 27-ben Octavianus Augustust Róma első polgárává választották. Megalakult a császárság, élén a császárral, aki teljhatalmú.
Legújabb szakaszok: a reurbanizáció és a posztszuburbanizáció
Az urbanizáció története: az antik, a feudális és a modern város
A tradicionális urbanizáció története: az antik és a feudális város
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Európa fogalma, határai, ismérvei
Az urbanizáció (urbs, urbis)
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
Európa regionális földrajza
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
Az ókori Róma 1. Itália földrajza A királyság kora (Kr.e. 753 – 510)
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
Az urbanizáció története: az antik, a feudális és a modern város
Az urbanizáció földrajzi különbségei
Az urbanizáció földrajzi különbségei
A tradicionális urbanizáció története: az antik és a feudális város
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A tradícionális városfejlődés: az antik és a feudális város
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
Az urbanizáció földrajzi különbségei, a tradicionális városfejlődés
A tradícionális városfejlődés: az antik és a feudális város
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
A polisz születése.
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A tradicionális urbanizáció története: az antik és a feudális város
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
A posztmodern városfejlődés szakaszai
A tradícionális városfejlődés: az antik és a feudális város
Előadás másolata:

A tradicionális urbanizáció története: az antik és a feudális város dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Település-gazdaságtan I. alapszakok (BSc/BA) 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Első állandó települések megjelenése a Földön Emberiség bölcsője a száraz magasföldeken Domesztikáció (háziasítás): ún. géncentrumokban (8 Vavilov-zóna: pl. Földközi-tenger medencéje) Vándorlás a folyóvölgyekbe, alacsonyabb térszínekre Neolit forradalom: állandó települések Csiszolt kőszerszámok megjelenése Tartós építőanyagok + szilárd hajlék Ókor hajnalán Uralkodó településforma: családi alapokon szerveződött (20–60 fős) falu Földművelés hatékonyabbá válik  munkamegosztás  kiemelkedtek a városok 2

A Föld legnagyobb városai a történelemben 3 Forrás: Schneider, W. 1973, p. 252., United Nations (1975–2000)

Három jellegzetes történelmi várostípus Európában tradicionális város antik város ókori Róma: ER1, VR1, első milliós város fejlett városi civilizáció utána hanyatlás: népvándorlás, kora középkor feudális város középkori Konstantinápoly: ER1 – részben eu-i, VR1 kisebb városok, elmaradott városi civilizáció utána: feudalizmus válsága, agrárkrízis, háború, pestis modern város agglomerálódás ipari forradalomtól, London: ER1, VR1, első 8 milliós nagyvárosok tömeges megjelenése ma ER1.: Moszkva szuburbanizáció USA 1910-es évektől, Nagy-Britannia: 1940-es évek posztmodern város dezurbanizáció USA 1970-es évektől, Európa 1980-as évektől reurbanizáció Európa (London) 1980-as évektől posztszuburbanizáció Fejlett világ napjainkban 4

A késői antik birodalmak városai Kr.e. 1600: városfejlődés Eu-ban is közvetítéssel (Kis-Ázsia, Egyiptom) Kr.e. 1000: városfejlődés globális centruma áthelyeződött Eu-ba (Athén, Róma) Eu-i városi kultúra határa Ény-ra tolódott (hűvösebb klímatartomány felé) 5 A városi kultúra terjedése Európában

A görög polisz (városállam) jellemzői A görögség széttagoltságának szimbóluma: Mükéné, Spárta, Thébai, Athén Görög városállam: város + „vonzáskörzete” Meglehetősen kicsik: 50%-uk területe 100 km2-nél kisebb De: Athén 2600 km2, Spárta 3x ekkora Platón: ideális méret 5000 „polgár” (kb. 25 ezer fő) Demokratikus önkormányzás De: rövid ideig tartott + nincs ált. választójog Alsóváros jelentősége fokozódik Városfal megléte döntő Hippodamosz elvei az építészetben Szabályosság Agóra: városi élet központja 6

Római Birodalom Időszak Róma Többi város Királyság kora (Kr. e. VIII–VI. sz.) Fiatal város Városfal, Capitoliumon erődítmény, híd a Tiberisen Kikötőváros: Ostia Köztársaság kora (Kr. e. 509–31) 200 e fő Városok itáliai főutak mentén is: Capua, Pompeji, Brindisium Császárság kora (Kr. e. 31–Kr. u. 476) Augustus: 1,1 mió fő (1,5–2 mió fő?) Építészet: Caesar fóruma, Augustus palotája, Circus Maximus, Colosseum Modern tünetek (zsúfolt beépítés, 3–5 emeletes bérházak, lakbéruzsora) Augustus építési törvényei (21 m max magasság) Szuburbanizáció előzményei Eu-i városok alapjai: London, Párizs, Bécs, Köln, Regensburg, Budapest 7

Vontatott urbanizáció a népvándorlás idején és a kora középkorban 8

Konstantinápoly / Isztambul 350–800: világ legnagyobb városa: Konstantinápoly Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Bizánc Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565) Szimbóluma: Hagia Szophia (épület: 532–537) Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Európa–Ázsia találkozásánál) Kora középkor: Eu. legnagyobb városa 9

Vontatott urbanizáció a népvándorlás idején és a kora középkorban Lassú, akadozó városfejlődés Barbár pusztítások Városi lakosság csökkent Elpusztultak Városok nem voltak biztonságosak  elmenekültek Városok fizikailag is lerombolódtak Nomád barbár népek eleve nem igényelték a városi életmódot  falu Kora középkor: feudális rend a térben kisebb koncentrációs erővel bírt Mezőgazdaság jelentősége  hatalom alapja a föld („feudum”): hűbéri rsz. Agrárium logikus szempontja: földesurak kiegyenlítetten telepítették le jobbágyaikat  aprófalvak 10

A feudális város 11

Feudális város Európában VIII–IX. sz.: első feudális városi kezdemények 3-féle szerepkör alapján Védelmi funkció: IX-XII. sz.: pfalzok – császári őrhelyek (Aachen, Dortmund) Egyházi funkció: püspökvárak – egyházi székhelyek várral (Bordeaux, Strassbourg, Passau, Basel, Lyon, Köln) Kereskedelmi funkció: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) Ahol mindhárom funkció jelen van  gyorsabb városfejlődés (Münster, Trier, Brugge) Feudális városok: sokáig csak Ny-Eu-ban Kelet-Római Birodalom  Bizánc Ibéria: mór uralom K-Köz- és K-Eu: feudalizmus csak népvándorlás után 12

A középkori feudális város jellemzői Gazdasági alap: mg-ot kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Elmaradnak római városoktól Népességszám Közintézmények, infrastruktúra fejletlensége Városfalon belül fejlődnek Burg (vár) – bürger Városfal  besűrűsödés  szabálytalan utcahálózat 13

Urbanizációs központok a késő középkori Európában XIII–XIV. sz. Flandria, É-Itália: eredeti tőkefelhalmozás (reneszánsz – Palmanova) XIV–XV. sz.: Hansa-városok 1241: Hamburg és Lübeck szövetsége Nem csak németek, és nem csak kikötővárosok! Fénykora a XV. sz.-ban (160 város a tagja, pl.: Bergen, Bréma, Gdank, Köln, Krakkó, Lipcse, Magdeburg, Novgorod, Tallinn, York) Célja: szabad kereskedelem biztosítása/erősítése az Északi és Balti-tenger térségében (fegyverekkel olcsó nyersanyagot szereznek) Akár a GLOBALIZÁCIÓ előfutárának is tekinthetjük Később Atlanti part felértékelődése Székvárosok (Karlsruhe, Versailles) XVI–XVII. sz., Közép-Eu: 30 éves háború  járványok  városi tereket érzékenyebben érintették 14