A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában

Az előadások a következő témára: "A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában"— Előadás másolata:

1 A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
dr. Jeney László egyetemi docens Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

2 Cedric Price várostipológiai modellcsoportjai
Premodern (tradicionális) – ókor, középkor: lágytojás modell Város egyértelmű határokkal rendelkezett (városfal) Modern – ipari forradalom: tükörtojás modell Város szétterült Funkciók körkörösen vagy szektorálisan fogták körül a középkori városcentrumot Posztmodern: rántotta modell Szuburbia: egyszerű alvóvárosokból városrégió alközpontjai Központi szerepköröket töltenek be (pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók) Gödöllő a 2011-es magyar EU elnökség: fontos nemzetközi találkozók otthona 2

3 Három jellegzetes történelmi várostípus Európában
tradicionális város antik város ókori Róma: ER1, VR1, első milliós város fejlett városi civilizáció utána hanyatlás: népvándorlás, kora középkor feudális város középkori Konstantinápoly: ER1 – részben eu-i, VR1 kisebb városok, elmaradott városi civilizáció utána: feudalizmus válsága, agrárkrízis, háború, pestis modern város agglomerálódás ipari forradalomtól, London: ER1, VR1, első 8 milliós nagyvárosok tömeges megjelenése ma ER1.: Moszkva szuburbanizáció USA 1910-es évektől, Nagy-Britannia: 1940-es évek posztmodern város dezurbanizáció USA 1970-es évektől, Európa 1980-as évektől reurbanizáció Európa (London) 1980-as évektől posztszuburbanizáció Fejlett világ napjainkban 3

4 Városi agglomerációk népességszámának változása
Agglomerálódás Elővárosi övezet 4

5 Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján
Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás Növekedés! Csökkenés Növekedés Csökkenés! 2. Szuburbanizáció 3. Dezurbanizáció 4. Reurbanizáció 5. Posztszuburbanizáció Növekedés belső átendeződéssel 5

6 Városnövekedési szakaszok tanulságai
Egyre kevesebb tömegeket mozgat meg Agglomerálódás: sokmillió, reurbanizáció: néhány ezer, posztszuburnaizáció: nincs jelentős mozgás Vezető, mértékadó kontinens Befelé tartó mozgások szakaszai (agglomerálódás, reurbanizáció): először Európában Kifelé tartó mozgások szakaszai (szub-, és dezurbanizáció): először Észak-Amerikában Folyamat dinamikája: Először agglomerálódás Utána szuburbanizáció Utána dez-, re és posztszuburbanizáció is lehet Városokban egyszerre több is lehet párhuzamosan Be lehet kategorizálni városokat, melyik a mértékadó (eredő vektor) (Sokszor helytelenül országokat is bekategorizálnak) 6

7 Fogalmak, információs és módszertani kérdések
Kutatási kérdések Egységesek-e az európai nagyvárosok népesedési pályáik tekintetében? Milyen karakteres növekedési típusok rajzolódnak ki? Vannak-e térségspecifikus jegyek a növekedésben? Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) jelenkorig Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: Népességszám alapján (500 ezer fő felett) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot 7

8 Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása
Város történeti népességszáma (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja Tagállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai területükre vonatkozó adatok a múltban is Város jelenkori (2007-es) becsült/továbbszámított népességszám: World Gazetteer (megszűnt) vagy City Population honlapja 8

9 A nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása 1950-től évtizedenként
1950-es évek: gyorsabb növekedés 1970–1990-es évek: fogyó népesség 2000 után: újra növekedés 9

10 1950–1960 Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit-szigeteken
10 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

11 1960–1970 A fogyás kiterjed Ny-Köz-Eu-ra is (Hollandia, Németország, Ausztria) 11 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

12 1970–1980 A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fro-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra
Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek Írország, Mediterráneum, szocialista országok 12 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

13 1980–1990 Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben
Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É-Eu: országon belül É–D-i migráció) Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya 13 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

14 1990–2000 Alapvetően megfordul a kép
K-Köz-Eu csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) Fejlett Eu-ban néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások 14 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

15 2000 után Fejlett Eu: alig van csökkenés K-Köz-Eu: alig van növekedés
15 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

16 A nagyvárosok népesedésük alapján elkülönülő klaszterei
elemszám nagyvárosok 1 17 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 2 13 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 3 Dublin, Valencia 4 Szófia, Vilnius, Zaragoza 5 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 6 11 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások 16

17 A klaszterek átlagos évi népességszám-változása
Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások 17

18 A klaszterek földrajzi elhelyezkedése
Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások 18

19 Vizsgálatok megújítása
Vizsgált térség: immár egész Európa az Urálig (EU helyett) Vizsgált időszak kierjesztése: 2015-ig (2007 helyett) Vizsgálatba bevont nagyvárosok száma ugyanolyan módszerrel 59-ről 99-re nőtt 19

20 A nagyvárosok 1950–2015 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei
klaszter elemszám Nagyvárosok 1 42 Astrakhan, Bucharest, Cracow, Dnipropetrovsʿk, Donetsk, Dublin, Homjelʿ, Izhevsk, Kazan, Kharkiv, Kiev, Krasnodar, Lʿviv, Málaga, Moscow, Mykolayiv, Nizhniy Novgorod, Odesa, Orenburg, Palermo, Penza, Perm, Poznań, Rīga, Rostov-na-Donu, Saint Petersburg, Samara, Saratov, Sevilla, Sofia, Tula, Ulyanovsk, Valencia, Vilnius, Volgograd, Voronezh, Warsaw, Wrocław, Yaroslavl, Zagreb, Zaporizhzhya, Zaragoza 2 15 Amsterdam, Berlin, Birmingham, Dresden, Glasgow, Leeds, Leipzig, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, s-Gravenhage, Sheffield, Vienna 3 31 Athens, Barcelona, Bremen, Brussels, Budapest, Cologne, Copenhagen, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Genoa, Göteborg, Hamburg, Hanover, Helsinki, Lisbon, Łódź, Madrid, Marseille, Milan, Munich, Naples, Oslo, Paris, Prague, Rome, Stockholm, Stuttgart, Turin 4 6 Chişinău, Kryvyy Rih, Lipetsk, Minsk, Ryazan, Ufa 5–6–7 1–1–1 Belgrade + Tolyatti + Naberezhnyye Chelny 20 Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások

21 A klaszterek átlagos évi népességszám-változása
Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások 21

22 A klaszterek földrajzi elhelyezkedése
Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások 22

23 A klaszterek és súlypontjaik földrajzi elhelyezkedése
Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások 23

24 cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA)
Az európai nagyvárosok átlagos távolsága klasztereik geometriai középpontjaitól cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) 24

25 cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA)
A nagyvárosok a népességszám-változások 5 dimenziós terében mért távolsága a legközelebbi szomszédjuktól klaszterenként cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) 25

26 A klaszterek térségspecifikusságának mérése GIS-támogatással
Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások 26