Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza"— Előadás másolata:

1 Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
dr. Jeney László egyetemi adjunktus A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása
Fő jellegzetessége: Iszlám vallás dominanciája (zsidók, keresztények is) Fogalmi különbségek Legtágabb: iszlám közösségek a Föld országaiban – 1,5 mrd (D-, DK-Ázsia, Európa is) Iszlám Világ – 850 mó (világnép. 12%-a, de muszlimok fele) Legszűkebb: Arab Világ Iszlám Világ: 25 mó km2 (17%)  VR1 2

3 Egyetlen kultúrrégió két kontinensen
Afrika: Észak-Afrika Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat el Magreb” = Nyugati-sziget): Atlasz-vidék: Távoli-Magreb (Marokkó, Mauritánia) + Középső-Magreb (Algéria, Tunézia) Szahara: Közeli-Magreb (Líbia) + Egyiptom (Masrikhoz sorolják) Szudáni Tájöv: Részben még Szahara: Mauritánia, Mali, Niger, Csád, Szudán Teljesen Szudán: Gambia, Szenegál, Burkina Faso Ázsia: Közel-Kelet Masrik (Arab Kelet): Arab-félsziget Termékeny Félhold Türk területek: Kisázsia Közép-Ázsia (Turkesztán) – kivéve Tádzsikisztán Előázsia: Irán, Afganisztán, Pakisztán 3

4 „Nagy és kicsi”: változatos méretű országok
Terület: Nagy: Kazahsztán 2,7 mó km2, Algéria 2,4 mó km2, Szaúd-Arábia 2,1 mó km2, Szudán 1,9 mó km2, Líbia 1,8 mó km2, Irán 1,5 mó km2 Kisebb: Kuvait 18 ezer km2, Katar 11 ezer km2, Libanon 10 ezer km2, Gambia 10 ezer km2, Palesztina 6 ezer km2, Bahrein 760 km2 Népesség Óriás: Pakisztán 202 mó, Egyiptom 91 mó, Irán 80 mó, Törökország 79 mó Nagy: Algéria 40 mó, Szudán 40 mó, Irak 38 mó, Marokkó 34 mó, Szaúd-Arábia 32 mó, Üzbegisztán 32 mó Kicsi: Omán, 4,4 mó, Kuvait 4,3 mó, Mauritánia 3,8 mó, Katar 2,5 mó, Gambia 2 mó, Nyugat-Szahara 500 ezer 4

5 Egyenlőtlen benépesültség  kétarcú országok
Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat  34 fő/km2, ritkán lakott területek: Trópusi sivatag: Szahara Mérsékelt övi sivatagok De népesség erőteljes földrajzi koncentrációja, sűrűbben lakott területek: Mediterrán tengerpart: Földközi-tenger (Líbia: Tripolitánia nyugaton és Kiraneika keleten, Egyiptom: Nílus-delta) Termékeny folyómenti területek (Egyiptom, Szudán: Nílus), Irak: Eufrátesz, Tigris, Közép-Ázsia: Amu-darja, Szír-darja, Pakisztán: Indus Népsűrűség: Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km2, Tunézia : 61 fő/km2 Igen alacsony: Algéria 13 fő/km2, Líbia 3,5 fő/km2 5

6 Iszlám világ urbanizációja 1.: Isztambul
Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc): hagyományos központ Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Eu találkozásánál) Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565) Szimbóluma: Hagia Szophia (épült: 532–537) 350–800: világ legnagyobb városa Kora középkor: Európa legnagyobb városa Ma: Iszlám Világ legnagyobb városa 6

7 Iszlám világ urbanizációja 2.: az arabság központjai
Kairó: 8 mó (legnépesebb arab város, AFR3.) Ev. óriási 15 mó, agglomerációja része: El-Giza (Gizeh): 2,5 mó, Subra-el-Haima (Shubra-el-Khema): 1 mó Egyéb központok: ÉNy-Afr: Casablanca ÉK-Afr: Alexandria: 4 mó AFR5., Tripoli: 1,1 mó, Bengázi (Benghazi): 700 ezer Arab-Közel-K: Bagdad, Rijád, Bejrút, Szanaa Mekka és Medina: iszlám szülőföldje  Arab és Iszlám Világ szíve Mekka: Mohammed szülőhelye 570-ben Medina: későbbi hatalmi központja Feltörekvő központ: Dubai (légi közlekedés, üzleti élet) 7

8 Koncentrált városhierarchia
Rang–nagyság szabály A városhálózat koncentrációja 8

9 Népességnövekedés Népességszám növekedése:
Igen gyors: Líbia 2,6% Gyors: Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Törökország 1,5% (’50-es évek: 3%!), Algéria: 1,22% Lelassult: Tunézia: 0,99% Gyors népességnövekedés  fiatal országok Egyiptom: 34% 14 év alatti 9

10 Migráció, vendégmunkások
Milliók vándorolnak külföldre, kettős előny: Enyhít a magas munkanélküliségen Átutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegét 10

11 Migráció, vendégmunkások
Kibocsátó országok: Atlasz-országok (Fro-ba), Közép-Ázsia (Oroszo-ba), Pakisztán (NBr-ba) Törökország (3 mió kurd és török vendégmunkás és családtagjaik, ebből 2 mió No-ba, 600 ezer öböl-menti arab országokba) Egyiptom Befogadó célországok: Hagyományos interregionális migráció Eu-ba (főleg nagyvárosokba) 1980-as évektől intraregionális migráció is: ritkán lakott, gazdag olajtermelő arab országokba Líbia (1 mió egyiptomi vendégmunkás és családtagjaik) Szaúd-Arábia és egyéb öböl-menti arab országok (600 ezer törökországi) Tranzit-országok: Észak-Afr. (Trópusi-Afr-ból EU felé) Törökország: belföldi migráció is városokba, Ny-i régiókba 11

12 Három fő nyelvi–etnikai csoport
Arab Masrek (Arab Kelet): Arab-félsziget + Termékeny Félhold Magreb: (Arab Nyugat): arabok aránya Ny felé csökken Tunézia: arab, berber, 2% európai Algéria: arab, berber (1/6), feketék Marokkó: 50% arab, 40% berber Türk: Kisázsia + Turkesztán: azeri, kazah, kirgiz, török, türkmén, ujgur és üzbég XX. sz. eleje: TR lakosság alig fele volt török Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó) Görögök (1923: népességcsere) Ma TR vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam Iráni: afgán/pástú, beludzsi, kurd, oszét perzsa, tádzsik 12

13 Iszlám vallás jellemzői
Iszlám 5 alappillére: Hitvallás (saháda) Ima (szalát) Adakozás (zakát) Böjt (szaum) Mekkai zarándoklat (haddzs) (+ dzsihád?) Irányzatok Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben Siita (10–13%): Irán, Azerbajdzsán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben 13


Letölteni ppt "Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza"

Hasonló előadás


Google Hirdetések