Az urbanizáció története: az antik, a feudális és a modern város

Az előadások a következő témára: "Az urbanizáció története: az antik, a feudális és a modern város"— Előadás másolata:

1 Az urbanizáció története: az antik, a feudális és a modern város
dr. Jeney László egyetemi docens Terület és településfejlesztés III. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 A tradicionális urbanizáció története: az antik és a feudális város
2

3 Első állandó települések megjelenése a Földön
Emberiség bölcsője a száraz magasföldeken Domesztikáció (háziasítás): ún. géncentrumokban (8 Vavilov-zóna: pl. Földközi-tenger medencéje) Vándorlás a folyóvölgyekbe, alacsonyabb térszínekre Neolit forradalom: állandó települések Csiszolt kőszerszámok megjelenése Tartós építőanyagok + szilárd hajlék Ókor hajnalán Uralkodó településforma: családi alapokon szerveződött (20–60 fős) falu Földművelés hatékonyabbá válik  munkamegosztás  kiemelkedtek a városok 3

4 A Föld legnagyobb városai a történelemben
4 Forrás: Schneider, W. 1973, p. 252., United Nations (1975–2000)

5 Három jellegzetes történelmi várostípus Európában
tradicionális város antik város ókori Róma: ER1, VR1, első milliós város fejlett városi civilizáció utána hanyatlás: népvándorlás, kora középkor feudális város középkori Konstantinápoly: ER1 – részben eu-i, VR1 kisebb városok, elmaradott városi civilizáció utána: feudalizmus válsága, agrárkrízis, háború, pestis modern város agglomerálódás ipari forradalomtól, London: ER1, VR1, első 8 milliós nagyvárosok tömeges megjelenése ma ER1.: Moszkva szuburbanizáció USA 1910-es évektől, Nagy-Britannia: 1940-es évek posztmodern város dezurbanizáció USA 1970-es évektől, Európa 1980-as évektől reurbanizáció Európa (London) 1980-as évektől posztszuburbanizáció Fejlett világ napjainkban 5

6 A késői antik birodalmak városai
Kr.e. 1600: városfejlődés Eu-ban is közvetítéssel (Kis-Ázsia, Egyiptom) Kr.e. 1000: városfejlődés globális centruma áthelyeződött Eu-ba (Athén, Róma) Eu-i városi kultúra határa Ény-ra tolódott (hűvösebb klímatartomány felé) 6 A városi kultúra terjedése Európában

7 A görög polisz (városállam) jellemzői
A görögség széttagoltságának szimbóluma: Mükéné, Spárta, Thébai, Athén Görög városállam: város + „vonzáskörzete” Meglehetősen kicsik: 50%-uk területe 100 km2-nél kisebb De: Athén 2600 km2, Spárta 3x ekkora Platón: ideális méret 5000 „polgár” (kb. 25 ezer fő) Demokratikus önkormányzás De: rövid ideig tartott + nincs ált. választójog Alsóváros jelentősége fokozódik Városfal megléte döntő Hippodamosz elvei az építészetben Szabályosság Agóra: városi élet központja 7

8 Római Birodalom Időszak Róma Többi város
Királyság kora (Kr. e. VIII–VI. sz.) Fiatal város Városfal, Capitoliumon erődítmény, híd a Tiberisen Kikötőváros: Ostia Köztársaság kora (Kr. e. 509–31) 200 e fő Városok itáliai főutak mentén is: Capua, Pompeji, Brindisium Császárság kora (Kr. e. 31–Kr. u. 476) Augustus: 1,1 mió fő (1,5–2 mió fő?) Építészet: Caesar fóruma, Augustus palotája, Circus Maximus, Colosseum Modern tünetek (zsúfolt beépítés, 3–5 emeletes bérházak, lakbéruzsora) Augustus építési törvényei (21 m max magasság) Szuburbanizáció előzményei Eu-i városok alapjai: London, Párizs, Bécs, Köln, Regensburg, Budapest 8

9 Vontatott urbanizáció a népvándorlás idején és a kora középkorban
9

10 Konstantinápoly / Isztambul
350–800: világ legnagyobb városa: Konstantinápoly Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Bizánc Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565) Szimbóluma: Hagia Szophia (épület: 532–537) Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Európa–Ázsia találkozásánál) Kora középkor: Eu. legnagyobb városa 10

11 Vontatott urbanizáció a népvándorlás idején és a kora középkorban
Lassú, akadozó városfejlődés Barbár pusztítások Városi lakosság csökkent Elpusztultak Városok nem voltak biztonságosak  elmenekültek Városok fizikailag is lerombolódtak Nomád barbár népek eleve nem igényelték a városi életmódot  falu Kora középkor: feudális rend a térben kisebb koncentrációs erővel bírt Mezőgazdaság jelentősége  hatalom alapja a föld („feudum”): hűbéri rsz. Agrárium logikus szempontja: földesurak kiegyenlítetten telepítették le jobbágyaikat  aprófalvak 11

12 A feudális város 12

13 Feudális város Európában
VIII–IX. sz.: első feudális városi kezdemények 3-féle szerepkör alapján Védelmi funkció: IX-XII. sz.: pfalzok – császári őrhelyek (Aachen, Dortmund) Egyházi funkció: püspökvárak – egyházi székhelyek várral (Bordeaux, Strassbourg, Passau, Basel, Lyon, Köln) Kereskedelmi funkció: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) Ahol mindhárom funkció jelen van  gyorsabb városfejlődés (Münster, Trier, Brugge) Feudális városok: sokáig csak Ny-Eu-ban Kelet-Római Birodalom  Bizánc Ibéria: mór uralom K-Köz- és K-Eu: feudalizmus csak népvándorlás után 13

14 A középkori feudális város jellemzői
Gazdasági alap: mg-ot kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Elmaradnak római városoktól Népességszám Közintézmények, infrastruktúra fejletlensége Városfalon belül fejlődnek Burg (vár) – bürger Városfal  besűrűsödés  szabálytalan utcahálózat 14

15 Urbanizációs központok a késő középkori Európában
XIII–XIV. sz. Flandria, É-Itália: eredeti tőkefelhalmozás (reneszánsz – Palmanova) XIV–XV. sz.: Hansa-városok 1241: Hamburg és Lübeck szövetsége Nem csak németek, és nem csak kikötővárosok! Fénykora a XV. sz.-ban (160 város a tagja, pl.: Bergen, Bréma, Gdank, Köln, Krakkó, Lipcse, Magdeburg, Novgorod, Tallinn, York) Célja: szabad kereskedelem biztosítása/erősítése az Északi és Balti-tenger térségében (fegyverekkel olcsó nyersanyagot szereznek) Akár a GLOBALIZÁCIÓ előfutárának is tekinthetjük Később Atlanti part felértékelődése Székvárosok (Karlsruhe, Versailles) XVI–XVII. sz., Közép-Eu: 30 éves háború  járványok  városi tereket érzékenyebben érintették 15

16 A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
16

17 1. Agglomerálódás Modern város szakasza = tömörülés
Helytelenül urbanizációnak, városrobbanásnak is nevezik Urbanizáció, de: ez az egész folyamat, melynek az agglomerálódás az 1. szakasza Városrobbanás, de: széttartó (centrifugális) helyett összetartó (centripetális) erők Agglomerálódás 4 tényezője: Általános demográfiai robbanás (nem csak városokban) Anglia 1750: 6 millió; 1850: 18 millió Franciaország 1800: 27 millió; 1900: 39 millió Németország 1800: 23 millió; 1900: 56 millió „Push” tényező: vidéki munkakerőfelesleg „Pull” tényező: városi munkaerőigény Urbanisztika technikai hátterének fejlődése (→nagyvárosi infrastruktúra) 17

18 Az agglomerálódás előmozdítója: az ipari forradalom
Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte Foglalkozási átrétegződés: mg-ból iparba áramlás Földrajzilag faluból városba áramlás (népesség térbeli koncentrációja, gyors városodás) Előnyei lakossági szempontból Bőséges munkahelykínálat Magasabb és stabilabb bérek Széleskörű szolgáltatások (oktatási és kulturális intézmények, kisker. stb.) megléte Előnyei vállalati szempontból Bőséges szakképzett munkaerőkínálat Kooperációs lehetőségek, beszállítók, innovációs előnyök (kutatás stb.) Olcsóbb és jobb infrastruktúra (pl. közlekedés) Piacok közelsége Nagyobb termelékenység (pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) 18

19 Ipari forradalom és agglomerálódás terjedése Európában
Anglia elsődlegessége: 1. ország, ahol városlakók aránya 50%< London XVIII. sz.: 1. modern nagyváros (500 e<) XIX. sz.: 2 mió felett 1850–1920: VR1. Világ első 8 mió feletti megapolisza ÉNyDK-i irányú diffúzió (ókori urbanizáció fordított: DKÉNy) XVIII. sz.: Anglia XIX. sz. közepe: Ny-Eu XIX. sz. vége: É-, K-Köz-, D-Eu É-i része XX. sz. első fele: D-Eu XX. sz. közepe: K-Eu, Balkán 19

20 Európa a modern nagyváros bölcsője
Nyugat-Európából terjedt ki: London, Párizs Európa élre tör Eu-iak a 100 ezer fő feletti városokból 1800: Eu 21/ világ 65 1900: Eu 148/ világ 301 20 Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között Adatok forrása: népszámlálások

21 Agglomerálódás 2 fázisa
1840 1929 Korai fázis: csak a város növekszik Érett fázis: beköltözések elővárosi övezetbe is  összenő a várossal (agglomerációk kialakulása)  város közigazgatási határának kibővítése Budapest példája 1873: Pest + Buda + Óbuda = Budapest XX. sz. eleje: erőteljes elővárosi fejlődés 1900–1907: villamosvonalak kiépülése Újpestre, Rákospalotára, Kispestre, Erzsébetfalvára 1908: Nagy-Budapest gondolata 1937: Közmunkák Tanácsa törvényi hatásköre 22 elővárosi településre is 1950 január 1: mai Nagy-Budapest Nagy-London területének beépítése ma 21

22 A modern városfejlődés későbbi szakaszai: a szub- és a dezurbanizáció
22

23 Városfejlődés fogalmának változó értelmezése
XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés Városok társ–gazd-i jólétének javulása (pl. jöv, életminőség, GDP/fő) együtt járt a területi és/vagy népességnövekedésükkel Prosperáló városok nagyobbra nőhettek Népességfogyás általában katasztrófához kötődött (háború, természeti csapás, járvány) Fejlett világ, XX. sz.: városfejlődés ≠ városnövekedés Nagyvárosok elágazó népesedési pályái  egyesek népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása Városok fejlődése ≈ városok evolúciója (nem feltétlen jelent társ–gazd-i javulást: túlzsúfoltság, elszegényedés stb. a mozgatórúgója) 23

24 Az agglomerálódás árnyai
Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés  nem kívánt negatív mellékhatások Túlzsúfoltság: (back-to-back lakóházak) Slum-ok (nyomornegyedek) kialakulása Zöld területek hiánya Környezetszennyezés (szmog) Közművek hiánya Kolerajárvány – 1832-ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat Bűnözés XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam 24

25 Településpolitikai, urbanisztikai válaszok az agglomerálódás árnyaira
Új városrendezési és -építészeti törvények, szabályok Modern kor városépítészetének reakciója Athéni Charta 1933 – modern stílus Le Corbusier ( ) Sűrű vízszintes beépítés helyett felfelé terjeszkedés + több zöldterület Szocialista országok sajátosságai: lakótelepek időbeli késéssel (Ny-on ekkor már nem épülnek újak), zöldterületek nélkül (hiba) 25 Havanna lakótelep (Bp.) az 1970-es évekből

26 Településpolitikai, urbanisztikai válaszok az agglomerálódás árnyaira
„Tervezett” szuburbanizáció: új városok létrehozása (városfejlesztés) Ny-Eu: tudatos városfejlesztés a nagyvárosok tehermentesítésére London (Hatfield, Milton Keynes), Párizs (Cergy-Pontoise) Robert Owen – New Lanark Ebenezer Howard (1848–1928) – kertváros mozgalom, 1885.: Garden Cities and Town Planning Association, 1898.: „Garden Cities of Tomorrow”, megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Letchworth (1903), Welwyn (1920) Szocialista országok sajátosságai: iparosítási célból: szocialista városok Új szocialista iparvárosok Kelet-Közép-Európában 26  A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája

27 2. Szuburbanizáció A tervezett szuburbanizációhoz képest jellemzőbb a spontán szuburbanizáció Angolszász elnevezés: exurbanizáció Város népességszám-növekedése lelassul, majd fogy, elővárosi öv népesedik Relatív dekoncentráció Városlakók kiköltözése  dekoncentráció Közvetlen elővárosi zónába (agglomeráció egészének népessége továbbra is nő)  relatív Agglomeráció társadalmi–gazdasági és településszerkezete átalakul: „Legjobb adófizetők” költöznek ki, öntudatosak (elővárost nem csatolhatják a városhoz), városi intézmények fenntartása városra marad, sugárutak szerepe felértékelődik Fázisai Korai fázis: kiköltözők megtartják városi munkahelyüket  ingázás Érett fázis: később munkahelyek (ipari és tercier) száma a központi városban csökken, az elővárosokban növekszik (egyesek ezt helytelenül dezurbanizációnak tekintik) 27

28 Korai fázis Mozgatórugói Városok terjeszkednek Időbeli megjelenés
Elégtelen lakókörnyezet a városban  felfelé vándorlás (gazdagok kiköltözése) Lehetővé teszi: közlekedési infrastruktúra fejlődése  lakóhely–munkahely térbeli különválása egyre nagyobb távolságra Városok terjeszkednek Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (HÉV, zónázó vonatok), részben autópályák: városok sugaras terjeszkedése Később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak közötti területek is beépülnek a területek Időbeli megjelenés Fejlett világban 1920–1970-es évek Kelet-Közép-Európa csak 1970-es évektől (letelepedés korlátozása a városban) Elővárosi övezet: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek 28

29 Érett fázis: ipar és szolgáltatások szuburbanizációja is
Munkahelyek (ipar, szolgáltatások) megjelenése az elővárosi övezetben Ipar szuburbanizációjának módjai Kiköltözés a városközpontból Zöldmezős beruházás Jellemzője: posztfordi kisszériás, high-tech ipar, kkv-k + „just in time” beszállítók (szemben a korábbi agglomerálódással: fordista nagy szériás nagyipar) Szolgáltatások szuburbanizációja Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) Logisztika Szabadidős tevékenységek (vidámpark, állatkert, Disneyland) Irodai funkció 29

30 Agglomeráció szerkezete
Agglomerációk elnevezései FUR / FUA: Functional Urban Region / Agglomeration LUZ: Larger Urban Zone SMA: Standard Metropolitan Area Verdichtungsraum: sűrűsödési tér Kompakt város Jellemzői Folyamatos beépítés Ált. 1 óra ingázási idő Agglomeráció részei Közigazgatási értelemben vett város (városmag, központi város – nem azonos a belvárossal) Elővárosi övezet (szuburbia – köznyelv helytelenül gyakran csak erre szűkíti le a az agglomeráció fogalmát) 30

31 Agglomeráció kialakítása
Terjeszkedés belülről kifelé Agglomerálódás: város bekebelezi az elővárosi övezetét (közigazgatási határ kibővítése) – pl. 1950: Nagy-Budapest Szuburbanizáció: elővárosi övezet kiterjedhet Budapest csak statisztikailag nő tovább, közigazgatásilag már nem 1970-es évek: Budapesti agglomeráció kialakítása 45 településből (maga Bp. is része) 1997: Budapesti agglomeráció kibővítése 78 településre Ma: Budapesti agglomeráció ≈ Budapest + Pest megye (de nem teljesen azonos) 31

32 Településegyüttesek a KSH szerint
Kialakult agglomeráció (4) Budapest, Győr, Miskolc, Pécs Agglomerálódás valamely stádiumában lévő agglomerálódó térségek (3) Balaton, Szombathely, Zalaegerszeg Kevésbé szorosan összefonódó nagyvárosi településegyüttesek (15) Békéscsaba, Debrecen, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Tatabánya, Veszprém 32