Orális Diagnosztika Kommunikáció a fogorvosi rendelőben. Anamnézis és a státusz felvétele, dokumentáció. Dr Bródy Andrea Semmelweis Egyetem Orális Diagnosztika Tanszék

Fő panasz Az az ok, ami miatt a beteg felkereste a rendelőt Lehet: panasz, valamilyen igény, kontroll Tisztázni kell, hogy pontosan miről van szó

Anamnézis A jó anamnézis alapvető szerepet játszik a beteg ellátásának mindhárom fő mozzanatában, melyek a következők: diagnózis kezelés prognózis Az anamnézis felvételének egyik kulcseleme a megfelelő kommunikáció a beteggel.

Diagnózis 1.lépés: Információk összegyűjtése Szóbeli kikérdezéssel és kérdőív segítségével Szelektálás – csak a releváns információk viszik előre a diagnosztikai folyamatot A választ meg is kell hallani! Analízis További kérdések Összegzés Játék

60 éves, családos nő vagyok, 2 unokával, akiket gyakran én viszek az óvodába, és nálunk lakik az anyósom is, akivel vásárolni járunk. Egy nagy multinál dolgozom, és olyan autóra van szükségem, amivel dolgozni is tudok. A cég fizeti a kocsit és a benzint, a szervízt is, ezért az ár nem érdekel, lehet drága, nagyfogyasztású. Újat szeretnék és nagyot, hogy a termék dobozok beférjenek, amiket az ország minden pontjára szállítok, télen – nyáron, jeges utakon is. Kifejezetten gyorsan vezetek, dinamikus autót akarok venni. Szeretném vele kipróbálni az erdei versenyeket, ezért jó lenne rá bozótrács és extra reflektorok is. Legyen tehát nagy méretű, négykerék meghajtású, gyors, nagy motorral szerelt, lehetőleg fekete. 13 tulajdonság

A kölcsönösség modellje Az orvos és a beteg egyaránt kontrollt gyakorol a helyzet fölött Az orvos a beteg elvárásait saját szaktudásának keretei közé helyezi A beteg széleskörű és érthető információkat kap orvosától A beteg aktív résztvevője saját kezelésének Ez a modell segíti elő leginkább a megfelelő diagnózisalkotást és az eredményes kezelést

Nehezítő tényezők (zaj) A beteg a korábbi rossz tapasztalatok miatt nem őszinte Nem tulajdonít jelentőséget régebbi betegségeknek, kezeléseknek, vagy a szedett gyógyszereinek Szégyelli a valóságot – pl. alkohol abusus, vagy fél a következményektől – pl. drog Nem képes a megfelelő információkat átadni Néha nincs magyarázat

Hatékonyság tényezői (zaj csökkentése) Fontos kommunikációs készségek az orvosi munka során: Általános beszédkészség Jó kérdezéstechnika Mások meghallgatásának készsége, odafigyelés (!) Tapintat, megfelelő fogalmazás Non-verbális jelek dekódolása

Verbális kommunikáció Nyílt kérdés: a beteg a saját szavaival mondja el a közlendőjét Zárt kérdés: előre megadott válaszlehetőségek Rávezető kérdés – félrevezető lehet a kapott info Nyitott és zárt kérdezési technika alkalmazása: nyitottól a zárt felé haladunk Ügyeljünk a nyelvhasználatra! Hangerő, hangsúly, hangszín, sebesség

Non-verbális kommunikáció Nonverbális csatornák – testtartás, mozdulatok, mimika A nonverbális kommunikáció sokszor pontosabb információt ad A partner őszintétlenségére utal az, ha szavai és gesztusai vagy mimikája eltérő jelentést hordoznak.

Gyakori hibák Információ vesztés Kevés információ nyújtása a betegnek Amerikai belgyógyászok átlagosan egy percnél alig többet szántak 20 perces vizitek során az információközlésre (miközben kilencszeresére becsülték az erre a feladatra szánt időt). Türelmetlenség, kapkodás Az orvosok gyakran rögtön az első mondat után félbeszakítják a beteget - átlagosan 18 másodperc után! A félbeszakított mondatok 98%-át a betegek később sem tudták befejezni A félbeszakítás az esetek 94%-ban ahhoz vezetett, hogy a továbbiakban az orvos kontrollálta a beszélgetést. A betegek panaszaik 54%-át egyáltalán nem tudják elmondani Információ vesztés

A kommunikációs hibák következményei A betegek úgy érzik, hogy kiszolgáltatottak Nem mernek visszakérdezni Nem értik meg jól az állapotukat és a tennivalókat Kevésbé együttműködők, visszatartanak információkat Orvost váltanak Feladják a terápiát Feljelentik az orvost vagy az intézményt Bizalom és együttműködés vesztés

Vajon a kapott információ mindig hű tükre-e a valóságnak?

Nem látta jól a kérdőívet, mert nem akarta kinyitni a szemüvegtokot, abban volt ugyanis a kiesett csap.

Állapotfelmérés

Fizikális vizsgálat A fogorvos először az érzékszerveire támaszkodva vizsgálja meg a beteget inspekció, palpáció, perkusszió, stb.

Betegvizsgálat lépései Fő panasz tisztázása Az általános egészségi állapot felmérése (ha szükséges, családi és szociális anamnézis is) Klinikai vizsgálat extraorális intraoralis szájnyálkahártya fogazat

Extraorális vizsgálat (fej-nyak régió vizsgálata) Arcforma Temporomandibularis izület – szájnyitás, deviáció, crepitáció, fájdalom Nyirokcsomók

Intraorális vizsgálat – Stomato-onkológiai

Dentális vizsgálat Először a teljes fogazat, azután a fogak egyenként cariológiai vizsgálat abrázió, attritio, abfractio, erosio occlusio vitalitás Szájhigiene, parodontium

DIAGNOdent Vörös lézer fény – a szuvas szövetek fluoreszcenciája erősebb gyakori a fals eredmény: plakk, kompozit tömés, ételmaradék (különösen zöld), remineralizált zománc, fogkő – csak alaposan letisztított fogakon használható Kb. 2 mm mélységig lát Csak fissura caries vizsgálatára

DIAGNOcam Hasonló elven működik, mint a DIAGNOdent, de kamera veszi a jelet, így az aproximális szuvasodások is láthatók (a carieses terület sötétebb).

A funkció értékelése érzékenység vizsgálat - jelzi a pulpa reagálását (a szenzoros idegek válasza külső ingerekre - hő, elektromos áram) okklúziós viszonyok atípusos occlusalis érintkezések mandibula - parafunkciók nyálmirigy funkció

Kiegészítő diagnosztikus vizsgálatok Radiológiai Klinikai laboratóriumi Mikrobiológiai Szövettan

Infekciókontroll A fogászati kezelés az infekció veszély szempontjából kiemelt terület Minden ellátandó beteget potenciálisan fertőzöttnek kell tekinteni – személyi védőfelszerelés, balesetek elkerülése Biztosítani kell a betegek védelmét a nosocomiális fertőzések ellen – sterilitás, kontaminált felületek fertőtlenítése fontos a nosocomialis fertőzések terjedési módjának ismerete Például a turbina által létrehozott fertőző permet órákig lebeg a rendelő levegőjében – exhaustor, légcserélők használata

Az általános egészségi állapottal összefüggő kontraindikációk Az ellátás kontraindikált például: Akut fertőző betegség Fekvőbeteg-intézeti elhelyezést igénylő beteg Egyes pszichiátriai kórképek – altatás lehet szükséges Korábbi fogorvosi kezelés során kialakult tisztázatlan anaphylaxia Vérzékeny beteg példája Keressük meg a megoldást!

Az adatok dokumentálása

Dokumentáció „A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát.” Rögzíti az adatokat Védi a betegeket a megismételt vizsgálatoktól Hivatalos adatforrás – jogi viták

A dokumentáció követelményei Utólag ne legyen észrevétlenül megváltoztatható - fotó Dátum fontossága A beteg és az orvos is hitelesítse Előírt ideig megőrizni (5-10 év) Tárolása biztonságosan, elzártan rendszerezve

Konzultáció és beutalás

Konzultáció Két szakember közötti kommunikáció A konzultáns az ellátást végző orvos szaktanácsadója – aktívan nem vesz részt a kezelésben Mindig kérjük ki a háziorvos vagy a kezelőorvos véleményét súlyos alapbetegségben, pl. friss infarktus után, véralvadási betegségben, immunhiányos állapotban

Konzultáció menete Szakmai nyelven tömören össze kell foglalni a releváns információkat (csak ezeket!) és fontosabb leleteket – ezeket rendelkezésre kell bocsátani Kiterjed a diagnózisra a javasolt teendőkre a prognózisra Lehet kötelező érvényű

Beutalás Címzés – ahová küldjük a beteget Tartalmazza a beteg azonosító adatait A beutaló orvos véleményét, értékelését Dokumentációt (ha van) Mit vár a konzultációtól – csak véleményt, vagy aktív közreműködést, pl. extrakciót Figyelmeztetést valamilyen kockázatra A beutaló fogorvos azonosítóját, aláírását Dátumot Telefonos beutalás: gyors, egyszerű esetekben hatásos, de jogi bonyodalom esetén probléma lehet Esetleg el kell kísérni a beteget, ha veszélyes szövődményről van szó

Tisztelt Endodontia! Kérném a páciens 16 fog endodontiai ellátását góc vizsgálat miatt ill. szemfenék bevérzés miatt

Köszönöm a figyelmet brody.andrea@gmail.com

http://www.matud.iif.hu/06mar/08.html Nagy Károly A CCR5 receptort kódoló gén különböző allélformákat mutathat, amelyek jellemzőek lehetnek egyes etnikai csoportokra, különböző földrajzi elhelyezkedésű népességre. Meglepő módon az európai népességben elterjedt a CCR5-nek egy mutáns változata: ebben a génben egy 32 bázispár hosszúságú deléció történt (32) (Lucotte, 2001). Ha ez az allélpár egyik tagját érinti, heterozigóta, ha mindkét tagját, homozigóta mutációról beszélünk. Populációgenetikai vizsgálatok alapján a 32 allélfrekvencia átlagos előfordulása az európai eredetű emberekben ~ 10 %, míg ilyen mutáció az afrikai populációban nincs, kivéve az afroamerikaiakat, ahol az európai eredetű népességgel való keveredés jelentős. A 32 allél szinte teljesen hiányzik a Közel-Kelet, Ázsia, Óceánia és Amerika nem európai eredetű lakosságából is, jelezve, hogy ez a mutáció relatíve új esemény az emberi evolúcióban. A mutáns gén jelenlétének nagy szerepe van a HIV-vel szembeni rezisztencia szempontjából. In vitrovizsgálatok szerint a mutáns gént homozigóta formában hordozó sejtek nagyfokú, míg a heterozigóták részleges rezisztenciát mutatnak a HIV-fertőzéssel szemben (természetesen csak a makrofág-tróp törzsek esetében). Heterozigóta egyénekben is csökkent a HIV iránti fogékonyság, illetve a fertőzés bekövetkezésekor később alakulnak ki az AIDS súlyos klinikai tünetei, továbbá a halálos végkimenet is később következik be. A homozigóta mutáció még az európai lakosság körében is relatíve ritka (~ 1 %). Az ilyen egyének nagyfokú védettséget élveznek a HIV-1 fertőzéssel szemben. Ez a védettség azonban nem teljes, homozigóta HIV-1 fertőzött esetekről is beszámoltak (dual-trop vagy promiszkuáló HIV-1). A 32 allél európai előfordulásának vizsgálata során kiderült, hogy az nagyfokú földrajzi összefüggést mutat. A mutáns forma a legmagasabb százalékban az északi országokban fordul elő, és egy folyamatosan csökkenő gradienst mutat a dél-európai, illetve a mediterrán országok felé haladva. Finnországban, Izlandon, Svédországban, Norvégiában és Oroszországban a 32 allélgyakoriság 1,58-1,22, míg Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Törökországban csak a fele-harmada (0,062-0,052)! A magyarországi primer HIV-fertőzések során a vírusátadás döntő többsége (~ 90 %) szexuális úton történik. Szerző munkacsoportja vírusfenotípus- és genotípus-elemzéseinek alapján kimutatta, hogy az ebben szerepet játszó HIV-1 makrofág-tróp. Hazánkban elsőként számolt be (Kemény et al., 2000) arról, hogy milyen mértékben van jelen a magyar népességben a makrofág-tróp HIV-1 törzsek fertőzéséhez szükséges CCR5 ko-receptort kódoló gén mutációja (gén-polimorfizmus vizsgálatok), milyen arányban fordul elő a CCR5 génmutáció heterozigóta és/vagy homozigóta változata, milyen gyakori egy másik, a lassú progresszióval társuló kemokin, az SDF-1 (stromal cell derived factor 1) génjének pontmutációja (SDF1-3’A), és hogy ezek a mutációk mennyiben befolyásolják a HIV-fertőzés létrejöttét, vagy a már létrejött fertőzést követően a HIV/ AIDS betegség előrehaladását (Kemény et al., 1997). Magyarországon egészséges és HIV-pozitív személyeket összehasonlítva, szignifikáns különbséget figyelhetünk meg a 32 allél előfordulási gyakoriságában. Előbbi csoportban az allélgyakoriság 0,132, jóval magasabb, mint a HIV-betegeknél tapasztalt 0,086, megerősítve a CCR5 génmutáció HIV fertőzéstől védő hatását. A HIV-pozitív csoporton belül a non-progresszor esetek (akik már legalább nyolc éve fertőzöttek, de betegségük nem progrediál) 40 %-a heterozigótának bizonyult. HIV-pozitív személyek nem fertőzött partnereiben az allél előfordulásának gyakorisága a progresszorokénál magasabb, az átlag lakosságénál alacsonyabb értéket mutatott. A 32 mutáció teljesen tönkretesz egy, a szervezetben fontos funkcióval bíró fehérjét, az általánosan megfigyelhető magas gyakorisága tehát mindenképpen magyarázatra szorul. Legvalószínűbb, hogy valamikor, feltehetően egy járvány hatására, szelekció történt az allélt hordozók javára. A génhez közeli kromoszóma markerek rekombinációs vizsgálatával megállapították, hogy a 32 viszonylag fiatal mutáció: 600-1000 éves. Bár bizonyítékot aligha találunk, az egyik szelekciós esemény a XIV. századi nagy pestisjárvány lehetett. Ugyanis a pestis kórokozójának is a makrofágok az elsődleges célpontjai, bár a CCR5-nek mint kötőhelynek a használata egyelőre nem bizonyított. Mivel a 32 allél Észak-Európában a leggyakoribb, egy másik elmélet szerint ezt a vikingek terjesztették el, amikor a 8-10. században elárasztották Európa nagy részét.