India függetlenségi mozgalma

India mint angol gyarmat Angolok-indek szigorú elkülönülése Politikai stabilitás érdekében fontos a helyi vezetők véleményének figyelembe vétele Megnövekedő középosztály, városiodás, angol iskoláztatás 1885 India Nemzeti Kongresszus waf

Indiai Nemzeti Kongresszus 1885 Britekhez lojális Reformtörekvések Előzmények: Brahmó Szamádzs (Bengál, Rám Móhan Roj) 1875 Árja Szamádzs (Gudzsarát, Szvámí Dajánanda) Sdf

Bengál első kettéosztása 1899 Curzon alkirály 1905 Bengál felosztása Országossá terebélyesedő függetlenségi mozgalom: bojkott Szvarádzsja Szvadésí Curzon belebukik a kettéosztásba

1906 Muszlim Liga megalakulása 1907 Kongresszus szakadása: radikálisok – mérsékeltek 1909 Indian Councils Act (Morley – Minto) Tartományi végrehajtó tanácsokba indiaiak is bekerülhetnek Központi törvényhozó tanács létszáma 27-ről 60-ra Külön választókerület a muszlimok, egyéb csoportok számára Szavazati jog adófizetés alapján 1911 Bengál egyesítése, főváros áthelyezése Delhibe

Meghatározó nemzetközi események: Orosz-japán háború – Japán győzelme Gandhi Dél-Afrikai küzdelmei Ír függetlenségi mozgalom Kanada domíniumi státusza (1867) Önkormányzati ligák alakulása I. világháború – aktív ind részvétel Török birodalom összeomlása – Khiláfat-mozgalom

Az amritszári vérengzés 1917 Montagu India-ügyi államtitkár: önkormányzatok fokozatos fejlesztése Gyűlések, követelések békés megfogalmazása 1919 ápr. 13. Amritszári vérengzés: Dzsalianválá Bágh, Dyer tábornok Rowlett: bírósági végzés nélkül is bárkit le lehet tartóztatni Montagu-Chelmsfor tv. Diarchia: kp.: hadügy, pénzügy, külügy; helyi: ipar, mezgazd., eü., oktatás Kétkamarás tvhozó testület 10 évenkénti felülvizsgálat 1920-22 Együtt-nem-működési mozgalom

L.B. Tilak – militarizálódás a Kongresszus Pártban Bebörtönzik, száműzik

Gandhi életének főbb eseményei Móhandász Karamcsand Gándhí Született: 1869. okt. 2. 1883-ban, 13 évesen megnősült, felesége Kasturbai Makhandzsi 1888-1891. Londonban ügyvédnek tanul. 1891-1893. Indiai kezdő ügyvédi praxis.

A szatjágraha mozgalom Dél-Afrikában 1893-1914 80e szerződéses munkás Pietermaritzburgi incidens 1894. Natali Indiai Kongresszus 1900 Búr háború: 1100 indiai önkéntes egészségügyi szolgálatra 1906. szept. 11. Johannesburg: első erőszakmentes ellenállási akció Szatja-agraha: ragaszkodás az igazsághoz 1906 Zulu háború: önkéntes egészségügyi szolgálat 1904. Phoenix, 1910. Tolsztoj-farm 1914 Smuts tábornokkal megállapodás: Gandhi és a passzív ellenállási mozgalom hatására több indiaiakat érintő diszkriminatív törvényt vontak vissza

India: a függetlenségi mozgalom 1914-1947 1920-22 civil ellenállási mozgalom hindu-muszlim egyetértés Indiaiak lemondanak kormányzati tiszségeikről, bojkottálják a választásokat Csaurí Csaura-i incidens 1922-24 börtönbüntetés Hindu-muszlim összecsapások Gandhi hazatér: Széleskörű népszerűség mind a hinduk, mind a muszlimok körében 1920. a Kongresszus egyik prominens vezetője: országos tömegmozgalom

A Nehru-jelentés India helyzete: Simon-bizottság (csak angolokból) Hindu-muszlim összecsapások Sóadó felemelése Egyre több indiai a hadseregben és közigazgatásban 1923 Szvarádzs párt Simon-bizottság (csak angolokból) 1928 A Kongresszus követeli India domíniumi státuszát – angol megbízásra Motilal Nehru elkészít egy alkotmány-tervezetet: Domíniumi státusz követelése Szekuláris állam Jogegyenlőség Föderális struktúra erős központi vezetéssel Nemzeti nyelvek használata Londoni kerekasztal-konferenciák (1931-33): Simon-jelentés + Nehru- jelentés Muszlim Liga: Muszlim érdekek sérülnek: nincs külön választókörzet (separate electorates, 1916)

1929 Mohammad Ali Dzsinnáh (Jinnah): Tizennégy pont Laza föderális struktúra, egyforma autonómia Kormány 1/3-a muszlim miniszeterkből álljon Önálló választókerületek Teljes vallásszabadság Kongresszus Párton kívüli muszlim szervezetek elfogadták Kongresszus mellőzte ezeket a kéréseket Liga és Kongresszus végleg különválik

1929 Lahori Kongresszus-ülés: cél a púrna szvarádzs 1930 Muhammad Iqbal: Pakisztán-javaslat 1931 westminsteri statútum: Brit Nemzetközösség

1930-31 polgári engedetlenségi mozgalom 1930. jan. 26. Az Indiai Nemzeti Kongresszus kinyilvánítja India függetlenségét Gandhi 11 pontos követelést terjeszt elő, ebből 7 gazdasági 1930. márc. 12-ápr.6. Dandi Sómenet (388km) 1931. márc. 5. Gandhi-Irwin paktum: rendkívüli állapot megszüntetése, foglyok amnesztiája Gandhi felfüggeszti az együtt-nem-működési mozgalamt Részt vesz a londoni kerekasztal-megbeszélésen 1942. Gandhi azonnali függetlenséget követel: bebörtönzik 1944ig

Érinthetetlenek 1932 londoni kerekasztal-megbeszélések: B.R. Ámbédkar Ramsay MacDonald miniszterelnök: külön választókerület az érinthetetleneknek Gandhi nem ért egyet (púnéi börtönben): vallási alapon igen, kaszt alapon nem: „hindu társadalom kettéosztása” – böjt Ámbédkar-Gandhi paktum: külön választókerületek elvetése, de valami egyéb eszköz az érinthetetlenek felemelésére 1936 érinthetetlen dzsátik jegyzékbe szedése 1937-től pozitív diszkrimináció a dalitok számára: kvóta iskolákban, közigazgatásban, állami vállalatoknál

A függetlenségi harc utolsó fázisa

Gazdaság Mogul-kor sikeres textilipara nem tudta tartani a versenyt az angol gyáripari textiltermékekkel Ind gépi textilipar nem versenyképes Hajók fémvázasak – ind hajógyártás összeomlása Mezgazd: ipari növények termeltetése – élelmiszernövények számára kevesebb terület Pénzpiac: nincs hitel Jegybank csak 1935-től Nincsenek fejlesztések Üres államkincstár Helyi ipar, lassú gazdasági fejlődés – nem éri utol a népességszaporulatot Átlagjövedelem: 1850-ben a brit 1/5-e, 1950-ben 1/10-e

Burma leválasztása Indiáról 1935-ös törvény: Tartományi kormányok felállítása Diarchia fenntartása Alkirálynak vétójoga van 1937-es választások: 6 tartományban a Kongresszus önállóan alakít kormányt. A Liga nem tudott kormányt alakítani – növekvő feszültségek Burma leválasztása Indiáról

II. világháború II. Világháború 2millió indiai katona Jelentősen fejlesztették az indiai légierőt, tengerészetet, hadsereget 1940 A Muszlim Liga elfogadja a Pakisztán-tervezetet Radikalizálódás mindkét oldalon Mindenütt vegyes lakosság, változó arányokban 25% muszlim 1942 Sir Stafford Cripps miniszter India támogatását kéri – Gandhi: domínium, nem, „Quit India!” – kudarc 1941 Bengálban súlyos éhínség, 1-3 millió halott 1943-47 Wavell alkirály 1945 Simlai konferencia – nincs előrelépés

1946 Pethick-Lawrence küldöttség: ideiglenes kormány Nehru miniszterelnök, kormány: 6 Konresszus-párti, 5 Liga-beli, 3 kisebbségi miniszter Britek támogatják a szeparatista elképzeléseket Alkotmányozó nemzetgyűlés: sem a Liga, sem a fejedelemségek nem vettek részt

Világháború után meggyengült Anglia nem tudta fenntartani az ind gyarmatot – minél előbb függetlenség 1947 eleje: Attlee brit miniszterelnök kinevezi Lord Louis Mountbattent alkirálynak Minden számottevő politikussal jó kapcsolat, a hatalom átadásának kidolgozása India, Pakisztán és Banglades felosztása

Partition Sir Cyril Radcliffe 1947 augusztus 14. India, Pakisztán és Kelet-Pakisztán függetlensége 10-12 millió ember vándorolt át a határon Félmilló ember, hindu, muszlim, és szikh életét vesztette az öldöklésekben Gandhi ellenzi a felosztást, személyesen volt jelen a legnagyobb vérengzések helyszínén, segített, imádkozott, tanított

Gandhi halála 1948. január 30. 17:17 79 évesen Nathurám Godsze 2 millió ember kísérte utolsó útjára Hamvait szétküldték Indiába, Afrikába, Amerikába

Gandhi: Önéletrajz Gandhi: Idézetek, esszék aforizmák Gandhi. M.K. Hind Szvarádzs, avagy az indiai önkormányzat. Kriterion, 2010. Dec. 13. 23.00 Duna Televízió: On the Spot – Az ellenség gyermekei