Közoktatási vezetőképzés I. /1 A TEHETSÉGES TANULÓK pszichológus Készítette: Szilágyi Imréné G Szilágyi Imréné pszichológus2010. május 4. Közoktatási vezetőképzés I. /1 2012. március 31.

VÁZLAT 2. A tehetség fogalma. 3. A tehetséges gyermek tulajdonságai 1. A „tehetségprobléma” Magyarországon 2. A tehetség fogalma. 3. A tehetséges gyermek tulajdonságai 4. A tehetség azonosítása 5. Iskolai teljesítmény 6. Nehézségek 7. Fejlesztési alternatívák 8. Tehetség és a család

„Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. De, ha a tehetséges gyermeknek nem segítünk abban, hogy képességeit kibontakoztassa, az már nemzeti tragédia” (Gallagher)

A „tehetségprobléma” Magyarországon Az első világháború éveiben Dóczy Jenő - Tehetség és iskola (1910) Tehetségmentés Tehetségvédelem – Gyermektanulmányi Társaság Klebersbergi kultúrfölény gondolattal Új korszak, új értelmiség „Fényes szelek”

Tehetség fogalma „Tehetségesnek azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik – a négy összetevő ötvözeteként – alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén.”(Renzulli, 1977) A négy összetevő: átlag feletti általános képességek átlagot meghaladó speciális képességek kreativitás feladat iránti elkötelezettség

Gauss görbe

Piirto-modell

A tehetséges gyermek tulajdonságai 1. Ismeretszerzés: Gazdag szókincs, szokatlan kifejezések adekvát használata jellemzi Kidolgozott nyelvi kód, gyakori kérdésfeltevés Kiemelkedő érvelési készség Gondolkodás originalitása, flexibilitása Problémaérzékenység, jó problémalátás Kíváncsiság, nyitottság

Keresik a jelenségekben a hasonlóságokat, különbözőségeket Gyorsan tudnak érvényes állításokat felállítani Jó megfigyelők – megfigyeléseiket felhasználják adott helyzetekben Magas fokú olvasottság, olvasottak tág köre A bonyolult dolgokat áttekinthető egységekre bontják szét Kritikusan, függetlenül gondolkodnak

2. Motiváció: Elmélyülten foglalkoznak az őket érdeklő kérdésekkel, megszállottság Feladataikat igyekeznek befejezni – zavarja őket, ha félbe kell hagyniuk Tökéletességre törekszenek, önkritikusak Önálló értékrend, nonkonformizmus Szívesen dolgoznak magányosan(flow) Magas célokat tűznek ki

Problémára sok ötletet, megoldási javaslatot adnak 3. Kreativitás: Sokféle, sokszor szokatlan kérdést tesznek fel – a válaszok alapján újabbakat Problémára sok ötletet, megoldási javaslatot adnak Véleményüket nem rejtik véka alá Kifejezett humorérzékük van Érdeklődnek a kreatív tevékenységek iránt Szeretik a szépet, művészi részleteket Eredeti, színes fantáziaviláguk van

Nem tartanak minden áron a többséggel Vállalják a konfliktusokat 4. Szociális viselkedés Sokat foglalkoznak olyan fogalmakkal, mint az igazságos-igazságtalan, jó-rossz Nem tartanak minden áron a többséggel Vállalják a konfliktusokat Individualisták Tekintély alapon – kritikus megfontolás nélkül – nem fogadnak el véleményt

A tehetség azonosítása Az azonosításhoz a korábban bemutatott Renzulli-féle definíció ad kapaszkodókat, mind a négy összetevőre figyelnünk kell A tesztek segítséget nyújthatnak, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást A szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran nehéz felismerni A képesség és a teljesítmény két különböző dolog, gyakori az alulteljesítő tehetséges gyerek

A pedagógus vagy más fejlesztő szakember és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez Minél több forrásból szerzünk a gyerekre vonatkozó információkat gyerek teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás Két területen jelenik meg korán a tehetség: zene, matematika

Az azonosítás fázisai(Eyre,1997) 1. fázis: az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése 2. fázis: ad hoc azonosítás 3. fázis: tesztek segítségével végzett azonosítás 4. fázis: rendszer-jellegű azonosítás kialakítása „Minél több forrásból szerzünk a tanulóra vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás” (Balogh, 2006)

Az azonosítás módszerei Iskolai információk gyűjtése a tehetséges gyerekről Tesztek, versenyeredmények, felvételi eredményei Iskolapszichológusok véleménye Pedagógusok jellemzése Órai megfigyelések Osztálytársak értékelése, órai önértékelés Kompetencia mérések eredményei Szülői jellemzés

Nehézségek Tehetségek elkallódása Hiába tehetséges, ha nem tudja a képességeit megfelelően fejleszteni Környezet értékeli-e a tehetségét (mindent megtesz a fejlesztéséért, vagy hagyja elkallódni) Több különleges képességű gyermek van, mint tehetséges felnőtt – a lemorzsolódás oka lehet: társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek

Nehézségek A képességek eltérő ütemű fejlődéséből adódó nehézségek (diszszinkrónia) Intellektuális - Pszichomotoros (hamar megtanul olvasni, de írni nehezen) Nyelvi - Gondolkodási (gyorsan megérti, de nehezére esik elmagyarázni) Intellektuális - Affektív (intelligencia – szorongáskeltő információk, emocionálisan éretlen)

Nehézségek Kapcsolat a szülőkkel Elvárás: korának megfelelően viselkedjen Zavart okoz a koraérett viselkedés (pl. filozofálás a születéssel, halállal, Istennel kapcsolatban) Nehézség: kedvezőtlen szociális környezet Kapcsolat a pedagógussal Pozitív/negatív Pygmalion-hatás

„Alulterhelés” Rövid idő elteltével: Érdeklődés hanyatlik, tanulás öröme csökken, koncentráció gyengül, önkontroll alábbhagy Hosszabb idő elteltével: Dac, agresszió megnő; felvágás, hencegés felerősödik; nappali álmodozóvá válik; érdeklődés elvész; iskolakerülés; teljesítmény-megtagadás

Iskolai teljesítmény Még hosszabb idő elteltével: Sok területen lényeges teljesítménycsökkenés Indítékszegénység Hibás viselkedési minták rögzülése (munkaképtelenség, kívülállóság érzése, együttműködési képtelenség, kedvtelenség, tanult tehetetlenség) Pszichés zavarok, neurózis, agresszió

Komplex tehetségfejlesztés A képességek, és a személyiség-tényezők formálása Fejlesztő programhoz szempontok: a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (pl. alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.) megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel) szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést

Fejlesztés Differenciált oktatás: A tanítási-tanulási folyamatnak az egyes tanulók sajátosságaira tekintettel történő megszervezése Az együtt tanuló gyerekek eltérő tanulási utakat járnak be Differenciált fejlesztés: Differenciálás és egyéni sajátosságokra tekintettel szervezett egységes oktatás => adaptív oktatás (M. Nádasdi Mária, 2001)

Együttműködés a családdal

Czeizel tehetségmodell

Irodalom Balogh László: Iskolai tehetséggondozás. Debreceni Egyetemi Nyomda, Debrecen, 2004. Réthy Endréné Vámos Ágnes:Esélyegyenlőség és méltányos pedagógia 2006. Csíkszentmihályi Mihály: Tehetséges gyerekek. Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2010. Dúró Zsuzsa: Tehetséges gyerekekről mindenkinek. Codex Print Nyomda, Budapest Sarka Ferenc: Egyéni fejlesztési tervek készítésének elméleti alapjai, Miskolc www.geniuszportal.hu

Köszönöm a figyelmet!