Harsányi Szabolcs Gergő SZTE-BTK Pszichológiai Intézet Szociálpszichológia Harsányi Szabolcs Gergő SZTE-BTK Pszichológiai Intézet

Miben más a csoport, mint személyek puszta összessége? Társas alapmotívumok Kohézió Csoport struktúrája – norma Szociometria

(W. Allen az Annie Hall c. filmből) A csoport „Sohasem lennék egy olyan klubnak a tagja, amelyik elfogadna engem tagjának.” (W. Allen az Annie Hall c. filmből)

Méh, bagoly, sertés, medve, kenguru, nyúl, szamár, ürge, tigris

Deutsch (1980) kritériumai: Kvázi csoport Közös tulajdonság Önmagukat megkülönböztethető egységként szemlélik Közös cél

Funkcionáló csoport Közös tulajdonság Önmagukat megkülönböztethető egységként szemlélik Közös cél Interakcióban állnak egymással Együttes törekvés a cél érdekében

Szervezett csoport Közös tulajdonság Önmagukat megkülönböztethető egységként szemlélik Közös cél Interakcióban állnak egymással Együttes törekvés a cél érdekében Normarendszer az interakciókra Szabályok a tevékenységekre, kötelezettségekre

A csoport Szerveződés alapján: Informális: gyakori interakció, személyes kötődés Formális: személytelenebb szabályok, „szerződések” szabályozzák --- feladat csoportok Intimitás alapján: Elsődleges: érzelmileg bevonják a tagjaikat, a leginkább entitatívnak észleljük Másodlagos: személytelenebb

Nagyság alapján: kiscsoport, nagy~, tömeg Az identitásban betöltött szerep alapján: vonatkoztatási csoport – saját értékeinket, a csoporttól kapjuk (szimbólumok!)

A csoport Miben más a csoport, mint személyek puszta összessége?

A csoport Miben más a csoport, mint személyek puszta összessége? Interakció Összetartozás érzése belül és kívül Csoportszerűség – folytonos változó mentén Fiske (2006) három fő különbség: Észlelt entitativitás Észlelt akarat Tényleges viselkedés

Észlelt entitativitás Észlelt entitativitás – koherens egésznek észleljük Közös cél (múlt) – növeli az entitativitást A kohéziót növeli a közelség, hasonlóság, interakciók MI tudat Külső szemlélő: összetartozóbb jobban emlékszik tulajdonságaira, amikor egységként mutatják be azt neki

Észlelt entitativitás Az entitativitás csökken: Intim cs. – feladat cs. – társas kategóriák A csoporttípusokon (pl: intim csoport) belüli tagokat (pl: családtag vagy barát) sokkal könnyebben felcseréljük egymással, mint a másik típussal. Az egyének is különböznek egymástól, mennyire észlelnek entitatívnak egy-egy csoportot.

Észlelt akarat Észlelt akarat és szándék – minél entitatívabb a csoport cselekvés okozója kedvezőtlenebb a megítélése ellenségesebb Kulturális különbségek

Tényleges viselkedés A csoportok versengőbbek és kevésbé együttműködőek, mint az egyének. Félelem (csoport esetén is van önbeteljesítő jóslat!) „Az egész úgy kezdődött, hogy Pistike visszaütött.” Mohóság – inkább a rövid távú előnyökre koncentrál (énfelnagyítás)

Társas alapmotívumok

Társas alapmotívumok – valahová tartozás, megértés, kontroll Entitatívabb csoporttal könnyebb azonosulni Külső nyomás esetén megnő a kohézió Feketebárny-effektus: a csoportbeli deviánst jobban elutasítják, mint a külső csoport tagját Saját csoport túlvédésének hatása: a saját csoport határait jobban őrizzük, mint a külső csoportét (hogy eleve ne kerüljön be „fertőzött” tag) Kiközösítés (pláne kollektivista kultúrákban!) Kötődés – a csoportok iránt is! Nemi különbségek: nők inkább kölcsönösen függőek Kulturális különbségek

Társas alapmotívumok – valahová tartozás, megértés, kontroll Megértés (közös megértés) Belső bizonytalanság csökkentése – a csoporttagság „utat mutat” A közös megértés elsősorban a csoportformálódás elején lényeges – bizonytalanabb helyzetben jobban próbálunk a prototípushoz hasonlítani Minimális csoportparadigma – minél bizonytalanabb a helyzet Kontroll Kompetensnek és hatékonynak érezheti magát a személy Csoportban kontrollt tud az ember szerezni a többiek és a feladat felett

Kohézió Csoportvonzalom Azonosulás a csoporttal (nem minden egyénnel!) Prototípushoz (a csoport kognitív reprezentációjához) közeli az egyén Konformitás – normakövetés – társas identitás Hatása: Csoport összetartásra - konformitás Másik csoport észlelésre Feladatvégzésre Döntéshozásra

A kohézió erejét befolyásoló tényezők A csoport nagysága A csoportba kerülés módja Az együttes élmények minősége Szituatív hatások ellenséges külső légkör nagy kihívások feladat természete

Sokféleség Sokféleség Nehezebb heterogén csoporttal azonosulni A kisebbségben lévők nagyobb eséllyel morzsolódnak le – csökken a sokféleség Jobb lehet a csoport teljesítménye (!)

A csoportalakulás folyamata Tuckman (1965) alapján: Alakulás – forming: a feladat megismerése Viharzás – storming: a különbségek felszínre kerülnek, harc a szerepekért Normaképzés – norming: csoportnormák, szerepek kialakulnak Működés – performing: elkezd működni a csoport

A csoporthoz történő csatlakozás szakaszai (Levine et al., 2001) Vizsgálódás: csoport és tagok „keresése” Szocializáció: asszimiláció Fenntartás: kijelölődnek a szerepek – két kimenet Reszocializáció (személy vagy csoport változik) Emlékezés: kilépett a csop.tag Nem egyszeri a folyamat!

A csoport struktúrája

A csoport struktúrája Mindenki elfoglal valamilyen pozíciót Hierarchikus szereprendszer Szerepek – státuszokhoz rendelt viselkedési követelmények – írott és íratlan szabályok Formális hálózat: megtervezett, főleg kompetencia, jártasság alapján Informális hálózat: személyes szimpátia alapján (szociometria !)

A csoport struktúrája Fontosak a közös reprezentációk a csoportról és mások: Érzelmeinek, Attitűdjeinek felismerése. Motiváció – társas interakció – közös jelentés

Norma A normák: Leírnak és előírnak. Helyzetspecifikus normák, mint a kollektív viselkedés magyarázatai (szemben a dezindividualzációsokkal) Egyéniségvesztés társasidentitás-modellje: egy csoportidentitás kiugróvá válik – viselkedés A normák lokálisak – kontextus Deviánsak kirekesztése (leértékelése) Normakövetők felértékelése

Kommunikációs csatornák a csoporton belül Az információ egyenlőtlenül oszlik meg Különböző személy lehet az aki összetartja a csoportot és az, aki „vezeti” Két fontos szempont: Hatékonyság Elégedettség (annál elégedettebb, minél jobban hozzáfér az információhoz) Célravezetőbb: Egyenletesen szétosztott információ (Leavitt, 1951) -- centralizált hálózat Magasabb az elégedettség: Decentralizált

Szociometria Moreno (1934): csoporttagok közti érzelmi kapcsolatok Több szempontú szociometria: Mérei (1998) – érzelmi szempontokon túl szerepek, funkciók is – ő az EGÉSZ csoporttal foglalkozott Az egyén helyzetét tárja fel a csoportban Névvel töltetjük ki Visszajelzés (veszélyek!) Kisebb csoportok összeállítása, vagy periférián lévők bevonása Osztályteremben Kisebbeknél: postásjáték Életkori sajátosságok figyelembevétele!

A négy szempont: Rokonszenvi kérdések Funkció (vezetés, döntés) Tulajdonság (intelligencia, művészet) Népszerűség Kölcsönösségi táblázat – csak a rokonszenvi kérdések alapján Jelöljük, hányszoros a kapcsolat! Gyakorisági táblázat – mind a négy szempont szerintiek

Néhány fontosabb mutató I. Sűrűségi index Az átlag=0.9-1 Csoportkohéziós index Az átlag: 10-13

Néhány fontosabb mutató II. Kölcsönösségi index Az átlag=85-90% Viszonzott kapcsolatok száma Az átlag=40-50%

Jellegzetességek Életkori alakulás: idővel egyre lassabban módosulnak Nemi különbségek Népszerűség: Intelligencia, felnőttektől való függetlenség, szociabilitás, stb. Vonzerő Magasabb szocioökonómiai státusz Lányok inkább közösségi magatartásúak