Készítette: Guttmann Ferencné A pedagógusok kiégése Készítette: Guttmann Ferencné

„Csak addig szabad a katedrán állni, amíg úgy érezzük, hogy képességünk szerint jól végezzük munkánkat. Ha szellemileg vagy fizikailag már nem vagyunk erre alkalmasak, nem szabad a katedrára állni, tanítani-nevelni, mert többet ártunk, mint használunk.” (Thiering, 1996.)

Fogalmi meghatározások H.J. Freudenberg: „A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek” Pines: a kiégést úgy tekinti, mint a személy törődési szándékának elvesztését azok irányába, akikkel együtt dolgozik. A kiégés nem más mint a teljes testi és lelki kimerültség. A kiégést kiváltja a boldogtalanság érzés, az elégedetlenség érzése . Setényi János: egy tevékenységgel kapcsolatos pozitív motivációk elvesztése az értékteremtő mozzanatot felváltja a rutin céllá válik a rövid távú „túlélés” és a megmaradt energiák védelme nincs stratégia a kilábalásra, feltöltődésre

A kiégést kiváltó okok és a kiégés tünetei Freudenberger szerint az okok: érzelmi túlterheltség bizonyos személyiségjegyek, melyek a pályaválasztáshoz vezettek kliensközpontú orientálódás Ezek tünetei: Testi szinten: krónikus fáradtság, gyengeség, kedvtelenség, testsúlyváltozás Érzelmi szempontból: kimerülés, levertség, gyámoltalanság, reménytelenség Szellemi kimerülés állapota: negatív beállítódás alakul ki önmagukkal, munkájukkal, és általában az élettel szemben. Barth - három hasonló tényező: sok stressz, nagy megterhelés, melyből érzelmi kimerülés következik kevés motiváció, csökkent teljesítményhez vezet megromlott kapcsolatok Véleménye szerint az öt szolgálati évet betöltő tanárok 25%-a mutatja ezen jeleket.

Okok, melyek kiemelten a pedagógusokra jellemzőek Állandóan fokozott érzelmi igénybevétel - a pedagógusok nap mint nap mások gyerekeinek állnak készenlétre, átélik a saját érzéseiken túl a gyerekekét is, mely nagy megterheléssel jár Határok elkülönítése - saját határok kitolása, hogy a gyereket be tudja fogadni, ez feszültséggel jár. Külön kell tudni választani a munkahelyet a magánélettől! Agresszió kezelése - a pedagógus nem fejezheti ki dühét, haragját, melyek így csak fokozódnak.

Stresszes állapot tünetei Pszichés tünetek: rövid ideg tartó: szorongás, koncentrációcsökkenés, elkeseredettség, harag hosszabb távon: depresszió, elidegenedés, pszichoszomatikus tünetek (fejfájás, alvászavar), magatartás zavarok (agresszió, impulzivitás), mértéktelen dohányzás, alkoholfogyasztás Szomatikus tünetek: átmenetiek: vérnyomás emelkedés, meggyengült immunrendszer tartósak: gyomorfekély, szív-érrendszeri betegségek, elhízás

A kiégés folyamata Edelwich és Brodsky szerint: A bizonytalan akarástól a bizonyítási kényszerig - a segítő arra való törekvése, hogy „ ideális legyen”. Fokozott erőfeszítés - a bizonyítási kényszer miatt egyre elveszik a dolgok sűrűjében Személyes igények elhanyagolása - hazaviszik a munkát elmarad a saját érzelem, szerelem, humor A személyes igények és konfliktusok elfojtása - igyekeznek a környezet elől eltitkolni egészségi állapotukat Az értékrend megváltozása - idő és energia hiányában elvesztik baráti kapcsolataikat, értékrendjüket. A fellépő problémák tagadása – beszűkül a gondolatvilág, megszűnik a politika, a társadalmi események iránti érdeklődés Visszahúzódás – nem hat rá a külső inger Magatartás és viselkedésváltozás – minden kritikaként hat rá, érzéketlenné válik a kapott szeretetre Deperszionalizálódás – az önértékelő képesség elvesztése Belső üresség – tartós lelki betegségek jellemzik Depresszió Teljes kiégettség

KIÉGÉS Bizonyítás- kényszer Fokozott erőfeszítés Depresszió Bagdy Emőke KIÉGÉS Bizonyítás- kényszer Fokozott erőfeszítés Depresszió Saját igények elhanyagolása Belső üresség érzése Az igények, konfliktusok elfojtása Deperszolizáció Megváltozott magatartás Értékrend átalakulása Visszahúzódás Problématagadás

A kiégés kialakulásának fázisai Idealizmus szakasza Realizmus fázisa Stagnálás vagy a kiábrándulás szakasza Frusztráció fázisa Apátia fázisa

A kiégés dinamikája A kiégés folyamata: mindig kétirányú mind a két résztvevő érintett elsősorban a személyes kapcsolatokat érintő probléma A kiábrándultság terjedésének iránya: átterjedhet a diákról a tanárra egyik tanárról a másikra tanárról a diákra

A pedagógus személyisége A jó pedagógus: lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott nemcsak tökéletes személyiség, hanem igazi egyéniség is sajátos atmoszférát tud teremteni a munkája során biztonságot képes adni szereti a rábízott növendékeket az elérendő teljesítményt értékké tudja tenni. (Bagdy Emőke 1996) Veszélyeztetett személyiségtípusok: áldozatkész és elkötelezett túlzottan elkötelezett , akinek nincs kielégítő magánélete autoriter és/vagy lekezelő személyiségtípus

A pedagógus pálya „titkos története” (Becher) Beilleszkedés (2-3 év) Önálló megközelítés és arculat kialakítása és elfogadtatása (5-8 év) Autonóm oktatómunka (?) Rutinná váló munka Kiégés Hanyatlás Magányos kilépés a pályáról (nyugdíj)

A nevelőmunka kibővülése Társadalmi elvárás, hogy a pedagógus egyszemélyben: személyiségformáló, fejlesztő oktató, információt átadó, szervező pótolja a családi szocializáció hiányát zavarok, betegségek felismerése szakember-hálózat ismerője szülővel való kapcsolatban – családgondozó, családterapeuta a gyermek személyiségfejlődése, magatartási zavarainak kezelője – pszichoterapeuta legyen elfogadó é segítő a szociális hátrányokkal szemben, oldja meg azok problémáit – szociális munkás tudjon bánni az SNI-s gyermekekkel, legyen módszer a tarsolyában (gyógypedagógus), stb.

A kiégés megelőzése I. A szervezet szerepe és lehetőségei (Renate Schmidt): A célok világosak és megvalósíthatók, ezekkel a tagok azonosulhatnak. Mindenki felelősségének megfelelően vesz részt a döntésben és a problémamegoldásban. A munkatársak teljesítőképességének igénybevételénél az egyén és az intézmény érdekei i mérlegelésre kerülnek. Belső, külső kommunikáció nyílt. Az intézmény légkörében szerepe van az örömnek és elismerésnek is. A szervezet tagjai nyitottak az újra. Az intézmény saját célja és motivációja szerint működik. A szervezeten belül lehetőség van a konfliktusokból tanulni. Jó intézményi környezet (Setényi János): Világos és jól kommunikálható intézményi követelmények. A munka folyamatos értékelése. Gondosan ápolt partnerkapcsolatok. Pedagógusok önismeretének erősítése Intézményen belüli nyilvánosság. A pályán legyenek modellt nyújtó emberek. Továbbképzési rendszerek, esetmegbeszélések, tréningek.

A kiégés megelőzése II. Tréning és szupervízió Tréning megelőző és gyógyító szerepe – önismeret fejlesztése – a csoport műfaj erősíti az én azonosság megélését, segít kialakítani a toleranciát, elfogadást. Szupervízió célja: a mindennapi tapasztalatokból való tanulás elősegítése: motiváció tisztázása személyes készségek és lehetőségek felismerése és fejlesztése saját kompetencia határok felismerése és elfogadása módszertani repertoár elemzése, bővítése saját viselkedési minták felismerése, stb.

A pedagógus lehetőségei a kiégés megelőzésében Önismeret Autogéntréning: megfelelő gyakorlás útján megtanulható egy koncentrált átkapcsolás a nyugalmi állapotra. Segítségkérés és öngyógyítás: támogató, elfogadó családi háttér, kiegyensúlyozott párkapcsolat, tanácsadó cégektől segítséget kérni.

A kiégés megelőzése (Antal Judit) Fogadjuk el, hogy különlegesek és fontosak vagyunk! Ne akarjunk mindig mindenkinek megfelelni! Nem kell mindig tökéletesnek lennünk, hibázhatunk is! Mindenki a saját sorsa kovácsa! Legyenek céljaink! Mindenki képes a változásra, fejlődésre! Másoknak sem kell tökéletesnek lenniük! Vegyük észre, hogy nem vagyunk egyedül! Működtessünk jó kapcsolatokat! Sose adjuk fel! Tisztában kell lennünk a határainkkal! Legyen ritmus az életünkben! Figyeljünk és Lássunk! Töltődjünk fel!

A fásultság ára „Ha beleteszünk egy békát a hideg vízbe, vidáman úszkál majd benne. Ez nem meglepő, hiszen az állat kedveli a hűs vizet. Ha azonban forrásban lévő vízbe tesszük, megpróbál kiugrani belőle. Ez sem meglepő, hiszen nem kedveli a forrásban lévő vizet. Most jön azonban a különös dolog. Ha hideg vízbe tesszük a békát, és fokozatosan növeljük a folyadék hőfokát egészen addig, amíg forrni nem kezd, a békának eszébe sem jut elmenekülni. Lassan hozzászokik a változáshoz, és ezzel megadja magát a halálnak.” (Ismeretlen szerző)

Köszönöm a figyelmet!