Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kaposvár.
Advertisements

„Bérek, adók és transzferek” szakmai konferencia
Pásztor Tibor főosztályvezető
Lehetséges-e ma átfogó közoktatási reform a finanszírozás reformja nélkül? Hermann Zoltán MTA Közgazdaságtudományi Intézet Oktatási.
Merre tart a magyar foglalkoztatáspolitika? Garzó Lilla.
A TÁMOP projekt intézményi hatásai a Somogyi TISZK-ben Kispéter Sándor Főigazgató-helyettes Kispéter Sándor Főigazgató-helyettes.
Az egészségügy finanszírozásának problémái Adalékok a járulékreform kéréseihez Dr. Kincses Gyula ESKI.
Foglalkoztatás, iskolázottság és képzettség
Az ÉRÁK szerepe a megújuló szakképzésben- felnőttképzésben Soós Roland ÉRÁK.
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
Fazekas Károly Iskolázottság, munkaerő-piaci rugalmasság
A középfokú oktatás szerkezeti változásai és az érettségivel kilépők Imre Anna – Híves Tamás Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2010 június.
A munkaerő-kereslet és –kínálat előrejelzését megalapozó kutatások a HEFOP 1.2 intézkedésének keretében.
Kamarai prioritások Foglalkoztatottság növelés Képzési szükséglet meghatározása Szakképzés nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem foglalkozáspolitikai,
Iskolai életutak az alacsony végzettségűek körében
Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei
A minimálbér költségvetési hatásai HALPERN LÁSZLÓ, KOREN MIKLÓS, KŐRÖSI GÁBOR és VINCZE JÁNOS MTA Közgazdaságtudományi Intézet.
Oktatás és gyermekesély kerekasztal március 20. Köllő János (MTA KTI)
Alapkészségek és foglalkoztatás Az IALS tanulságai
A szakmunkásképzés válságtünetei Hozzászólás a Kézdi Gábor, Köllő János és Varga Júlia által írott tanulmányhoz Mártonfi György, OFI Bp február.
1/171/17 Nem csak átmeneti jelenség. A szakképzés csökkenő hozamának okai Magyarországon november 3. Kézdi Gábor Közép-európai Egyetem (CEU) és MTA.
„Kemény” és „puha” alkalmazkodás a gazdasági válsághoz Munkaerőpiaci Tükör 2010 – Közelkép Köllő János.
A FELNŐTTKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Soós Roland ÉRÁK május 29.
SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE
Változások a szakképzés irányítási rendszerében A szakképzés és a Térségi Integrált Szakképző Központok jelentősége Szőke István szakmai igazgató 2008.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
FELVETÉSEK A SZAKKÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁHOZ Előadó: Szymczak Judit.
Képzések finanszírozása SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet Szeged, 2008/2009. I. félév.
Ifjúsági munkanélküliség Magyarországon
Régió gazdasági kilátásai, szakember igény, szakképzés
A Munkaerő-piaci helyzet Miskolcon Kiss Gábor főosztályvezető.
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
Első esély - esélyegyenlőség a mai iskolarendszerben
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
A tanári munka és foglalkoztatás indikátorai nemzetközi tükörben Imre Anna Oktatáskutatási és Fejlesztési Intézet november.
ROMA GYEREKEK AZ ISKOLÁBAN, ROMA FELNŐTTEK A MUNKAERŐPIACON
Milyen perspektívákat nyit az új OKJ rendszere? Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Tanácsadási osztály Nádráné Tóth Borbála.
Takács Erika Zádori Zoltán
Példa egy ppt prezentációhoz
Foglalkoztatottság, szegénység. Direkt kapcsolat a jövedelmi helyzet és a munkaerő-piaci státusz között Indirekt összefüggések – gyermeknevelés támogatása,
Felnőttképzés és felnőttoktatás a felsőoktatásban Fekete Ilona Dóra Eger 2011.
A felsőoktatási expanzió befolyása a regionális munkaerőpiacra Sándor Mária 2013.
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
Learning by working! Dualizáció Magyarországon „A holisztikus megközelítés” Dr. SZILÁGYI JÁNOS Képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar.
SZAKKÉPZÉSI REFORM ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA Dr. Vartman György Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Szakképzési osztályvezető.
P e r f e k t 2010/ október szakképzés - felnőttképzés stratégia szervezet problémák megoldások szervezés.
Vázlat a faipari szakképzés helyzetéről Koronka Lajos a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola igazgatója.
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
Hiányszakmákat tanuló végzős szakiskolások Mártonfi György Budapest november 5.
Dávid János: A munkaerő szakmaszerkezetének keresleti előrejelzése, a munkaerő-kereslet és –kínálat egybevetése Hozzászóló: Varga Júlia Budapesti Corvinus.
„Újra tanulok” A Nemzeti Munkaügyi Hivatal képzési stratégiája Bálint István Foglalkoztatási főigazgató-helyettes.
A szakiskolások továbbtanulási esélyei Kecskemét, Dr Liskó Ilona OFI
Dr. Kaposi József Magyarország a tanulás világában egyre jobban lemarad versenytársaitól:  a reformok ellenére a tudásbeli szakadék, amely a világ.
Csongrád megye munkaerőpiaci helyzetéről. Megnevezés Csongrád megyeMagyarország 2010.II. név2016.II. névváltozás2010.II. név2016.II. névváltozás ezer.
Mire jók a munkapiaci előrejelzések a világban? Nemzetközi tapasztalatok és tanulságok Gács János, MTA-KTI
Az érettségi védelmében
Rettegi Attila február 14.
Fehér könyv a magyar gyakorlat-orientált felsőoktatás helyzetéről (a felsőfokú szakképesítések nélkül) SZFK/13/2008 Előadó : Dávid János.
A szakiskola jelene és jövője
Munkaerő-piaci helyzetkép A munkaerőválság makrogazdasági okai
A szakiskolai képzés és az érettségi követelmények
Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal
A szakiskolai oktatás kiterjesztésének hatása
Munkaerőhiány és foglalkozási mobilitás Magyarországon
Varga Júlia MTA KRTK KTI
Országos Kompetencia Mérés 2011
Foglalkoztatás, szakképzés, jó gyakorlatok
Emberpiac a Moszkva téren
„Út a munkához”program
Munkagazdaságtani feladatok 1
Előadás másolata:

Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei Köllő János MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2009. április 21.

Kézdi G. – Köllő J. – Varga J. fejezete OFA-MTA KTI 2008 Bővebben : Zöld Könyv a magyar közoktatás megújításáért Liskó Ilona fejezete Ecostat 2008 Munkaerőpiaci Tükör 2008 Kézdi G. – Köllő J. – Varga J. fejezete OFA-MTA KTI 2008

Válságtünetek Méretcsökkenés? A középfokú oktatásból szakképesítéssel kilépők aránya csak átmenetileg csökkent. A szakiskolai képzés mérete csökkent, de a közoktatásból közvetlenül a munkaerő-piacra lépők legnagyobb csoportját (35-45%) ma is az érettségit nem adó szakmunkásképzés végzettjei és lemorzsolódottjai adják.b A szakmunkás oklevél piaci értéke csökkent, egyes területeken teljesen elveszetta A kereslet és a kínálat illeszkedése romlott. Egyidejűleg mutatkozik szakmunkáshiány és –felesleg A nem a szakmájukban dolgozók aránya jelentősen nőtt.c A végzettek tömegesen dolgoznak képzettséget nem igénylő munkakörökben Vállalatok sokasága számol be hiányról Számos jel utal az alapkészségek súlyos hiányosságaira, és ez főszerepet játszik a fenti válságtünetek előidézésében  a) Kézdi (2007), Commander-Köllő (2008) b) Kézdi-Varga (2007), Tükör 2008 c) Kézdi (2007) d) Liskó (2004)

Válságtünetek - Foglalkoztatás Foglalkoztatási esélyek (%, érettségizett = 0) - Férfiak

Válságtünetek - Foglalkoztatás Foglalkoztatási esélyek (%, érettségizett = 0) - Nők

Válságtünetek - Foglalkoztatás A foglalkoztatási szint viszonylag magas, de: A nem a szakmájukban dolgozók aránya 35-40%-ról 60%-ra nőtt a rendszerváltás óta.a Akik nem a szakmájukban, azok zömmel képzettséget nem igénylő munkakörben dolgoznak, segédmunkás-bérért.a Hagyományos segédmunkákbanb dolgozik 40%, az arányuk itt közel 80% a) Munkaerőpiaci Tükör 2008 b) Olyan foglalkozások, ahol a 8 osztályt végzettek aránya>50% 1986-ban

Válságtünetek - Bérek Bérek (érettségizett = 1) - Nők

Válságtünetek - Bérek Bérek (érettségizett = 1) - Férfiak

Válságtünetek - Bérek Kereseti előny az általános iskolát végzettekhez képest

Kevés a jól fizetett szakmunkás. Válságtünetek - Bérek Kevés a jól fizetett szakmunkás. A bérek nem a „gyerekanyag romlása” miatt csökkentek. 2007-ben: Többet keresett az átlagos érettségizettnél 14.8% Többet keresett az átlagos diplomásnál 2.0 % A keresetek nem a képzés szűkülése után csökkentek a mai szintre, hanem a rendszerváltás éveiben

Válságtünetek - Alapkészségek IALS: Nemzetközi Felnőtt Írásbeliség-vizsgálat International Adult Literacy Survey 23 ország, 1994-98. Magyar részvétel: 1998 Közép-Kelet Európa: HU, CZ, PL, SLO Reprezentatív lakossági minták (2-4 ezer fő) Adatok a funkcionális írástudásról és a munkahelyen előforduló írás-olvasási-számolási követelményekről Miért? A funkcionális írástudás a tanuló- és alkalmazkodóképesség alapja

Mit tanulhatunk az IALS-ból? Válságtünetek - Alapkészségek Mit tanulhatunk az IALS-ból? Milyen munkahelyeken dolgoznak a szakmunkás végzettségűek? Hogyan hatnak a szakmunkás végzettségűek iránti keresletre a munkahelyi írás-olvasási-logikai követelmények? Milyen alapkészség-szintek alakultak ki Magyarországon 1) és 2) hatására? Hogyan változik az alapkészségek iránti kereslet?

Válságtünetek - Alapkészségek 1) Kelet-európai örökség: az alapkészségeket kevéssé mozgósító munkahelyek (és erre képző iskolák) A munkahelyek megoszlása az ellátandó írás-olvasási feladatok száma szerint

Válságtünetek - Alapkészségek 2) Nagyon erős iskolázottság szerinti szelekció az írás-olvasásigényes munkahelyekre Nem állt azokra a nyugat-európai országokra (UK, IRL, SF) ahol magas az alapfokon képzettek munkanélkülisége Az írás-olvasási feladatok számának marginális hatása a 0-10 (kék) és 11 osztályt végzettek (piros) részarányára két országcsoportban (ipar, termelő munkások)

Válságtünetek - Alapkészségek 3) Az oktatás jellege és a torz munkahelyi tapasztalat miatt erős lemaradás az alapkészségekben az idősebbeknél és a nem érettségizett fiataloknál Fiatal diplomások =0. Esetükben a kelet-nyugati különbség elhanyagolható. Iskolázottság: 1=0-10 osztály, 2=11 osztály, 3=12-14 osztály, 4=15+ osztály

Válságtünetek - Alapkészségek 4) Gyors eltolódás az írás-olvasásigényes munkahelyek felé foglalkozásokon és ágazatokon belül (is) Nem állt azokra a nyugat-európai országokra (UK, IRL, SF) ahol magas az alapfokon képzettek munkanélkülisége Kelet-Nyugati különbség a régi és új munkahelyeken előforduló írás-olvasási-számolási feladatok számában A munkavállaló iskolázottsága szerint, ágazatra és foglalkozásra kontrollálva

Dilemmák az alapkészségek fejlesztésében és az illeszkedés javításában

Az alapkészségek fejlesztése A kiinduló helyzet kétségbeejtő: - Kompetenciamérés: 75% elégtelen szinten a szövegértési és kvantitatív teszteken (gimn. 8% 1-2) - PISA 2000: 30% lemaradás a középiskolákhoz képest (OECD-átlag: 9%)a - PISA 2003, 2006: csak a szakképzés egészére vonatkozó adatok, úgy is nagy lemaradás mutatható ki - Lemorzsolódás: ötször-tízszer gyakoribb, mint a középiskolákbana,b - Évismétlésre buktatás: 2.5-3-szor gyakoribb A középiskolai mintát követő általános képzés kudarcot vallott A fejlesztésnek a (sajnálatos) realitásokból kell kiindulnia - Az iskolázatlan szülők gyermekeinek bekerülési esélye nyolcszor magasabba - Ide jár a továbbtanuló roma gyerekek kétharmadaa - Az érettségizett szülők gyerekeinek aránya <25%a a) Liskó 2008 b) Kertesi-Kézdi 2009

Az alapkészségek fejlesztése Az érettségit nem adó szakiskolák középiskolákba olvasztása, speciális, szakmatanulásra felkészítő programmal (9.-10. évf) és gyakorlóhelyek a TISZK-ekben? Képzők képzése, kötelező tréningek a hátránykiegyenlítés és a készségfejlesztés területén Ne indulhassanak 25 fősnél nagyobb osztályok. Meg kell szüntetni az igazolatlan hiányzás és az elégtelen teljesítmény miatti automatikus kizárást. Mentortanár a veszélyeztetett tanulók mellé Lemorzsolódottak: a reintegráció legyen önkormányzati felelősség legalább18 éves korig. Reintegrációs felelős. A „második esély” iskolák állami támogatása önállóan vagy meglévő intézményekhez kapcsolva. A képzés befejezését ösztönző tanulmányi ösztöndíj

Az illeszkedés javítása Milyen értelemben rossz az illeszkedés? A szakképzés egészében az illeszkedés nemzetközi összehasonlításban nem rossza A szakiskolát végzetteknél az alkalmazkodási problémák is gátolják a kereslet és kínálat egymásra találását. Milyen jelzések segíthetnének az illeszkedés javításában? Mindenki azt szeretné-e, hogy a kínálat közeledjen a kereslethez? Tehetetlenség a képzési kínálat alakulásában (tanári álláshelyek megtartása, stb.)e Előrejelzés? Kereslet  „vállalati igény”. Kereslet-előrejelzés: nincsenek adatok és a szakértelem is hiányzik. Mire költenek a vállalatok? Az alapképzésben való vállalati részvétel és a felnőttképzés is alacsony fokúd A képzés erősen széttagolt, 90%-ban többcélú oktatási intézményekben, a gyakorlati munka 40%-ban - gyakran rosszul felszerelt - iskolai tanműhelyekben folyik. Mennyire sikeresek a végzettek? Pályakövetési rendszer: hiányos és különböző – kezelni nem tervezett – torzításokkal terhesc Mit akarnak a jelentkezők? A rendszer továbbra sem tekinti mérvadónak a tanulói szándékot, mint keresleti jelzéstb a) Eurostat (2000) b) v.ö. Hives (2007) c) Galasi (2007) d) Bajnai et al. (2008) Hámori (2007) e) Mártonfi (2007), Farkas (2008)

Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Vállalati igény 536 fő

Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Vállalati igény 536 fő 8. osztályos irányulás 71 fő

Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Vállalati igény 536 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Keretszám 264 fő

Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Vállalati igény 536 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Keretszám 264 fő Jelentkezés 85 fő

Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Vállalati igény 536 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Keretszám 264 fő Jelentkezés 85 fő Felvettek 189 fő

Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Vállalati igény 536 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Keretszám 264 fő Jelentkezés 85 fő Felvettek 189 fő Forgácsoló 2 év után 134 fő

Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Vállalati igény 536 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Keretszám 264 fő Jelentkezés 85 fő Felvettek 189 fő Forgácsoló 2 év után 134 fő Forgácsoló 5 év után 75 fő

Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Vállalati igény 536 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Keretszám 264 fő Jelentkezés 85 fő Felvettek 189 fő Forgácsoló 2 év után 134 fő Forgácsoló 5 év után 75 fő

Pályaelhagyás 5 év alatt: Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye 1974-82 Pályaelhagyás 5 év alatt: Saját választás szerinti divatszakmákban: 15.5% Saját választás szerinti hiányszakmákban: 25.5% Kényszerbeiskolázás esetén, hiányszakmákban: 43.1%

Nem csak jelzésekre van szükség – A közösségi hozzájárulás elvei + A jelenlegi 112 eFt/fős normatíva elégtelen, nem fedezi a kiadásokat + Ha TISZK: közlekedési támogatás, ingyenes kollégiumi férőhelyek teljeskörű biztosítása + A szaktanárok átlagosnál magasabb alternatív jövedelmei miatt indokolt a közalkalmazotti státusz megszüntetése és a jelenleginél magasabb bérek költségvetési fedezetének biztosítása - Ugyanakkor a tisztán speciális képzéshez történő közösségi hozzájárulás indokolatlan

Összefoglalás Az alkalmazkodóképességet megalapozó alapkészségek fejlesztése a legrosszabb tanulóknál … … olyan közegben, ahol erős tanulói és vállalati ellenállást kell leküzdeni, és … … az oktatástervező sötétben tapogatózik