Fazekas Károly Iskolázottság, munkaerő-piaci rugalmasság

Az előadások a következő témára: "Fazekas Károly Iskolázottság, munkaerő-piaci rugalmasság"— Előadás másolata:

1 Fazekas Károly Iskolázottság, munkaerő-piaci rugalmasság
Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés „Munkaerőpiaci helyzetkép” című fejezetéről TÁRKI - UniCredit Budapest május 30.

2 1. Az alacsony foglalkoztatási ráta okai: iskolázatlanság szakmunkásképzés rendszere
az adatok a éves népességre vonatkoznak, és azt mutatják, hány százalékkal volt nagyobb vagy kisebb a foglalkoztatás valószínűsége az adott iskolázottsági kategóriában, mint az érettségizetteknél, azonos életkor esetén.

3 Tudjuk, hogy Nem (a meg nem figyelt szürke és fekete munkából eredő) látszat Nem „cigány-probléma” Nem magyar jelenség Nem múlik el az aggregált foglalkoztatás emelkedésével Nem szűnik meg az iskolázottsági szint általános emelkedésével Szorosan összefügg a szakmunkás-végzettségűek munkapiaci kudarcaival

4 Nem magyar jelenség ISCED 0-2 foglalkoztatási ráták 2004-ben (%)
Nyugati OECD: 61 szórás (6) Csehország: 43 Szlovénia*: 40 Magyarország: 38 Lengyelország: 37 Szlovákia: 23 25-64 évesek. Forrás: Education at a Glance 2006, A.8.1. kivéve Szlovénia, 2001: EC 2003, évesek

5 A 16-65 éves középiskolainál alacsonyabb végzettségű népességből azok aránya,
akik a dokumentum-típusú szövegértésben 3-as, 4-es, 5-ös szinten végeztek %

6 Hol szükséges a foglalkoztatáspolitika felülvizsgálata?
a minimálbérre vonatkozó szabályozás a minimális járulékalapra és a kapcsolódó, egyedileg elbírált kedvezményekre vonatkozó szabályozás a foglalkoztatási szubvenciók rendszere „Utak a munkához” elveit követő program a gyermektámogatási rendszer átalakítását , az anyák munkavállalásának megkönnyítése helyi jóléti rendszer átalakításra átképzések helyi válsághelyzetek feloldása a szakképzés színvonalának javítása

7 A felnőttképzésben való részvétel és az alapfokon végzettek részvételi hátránya tíz európai országban az ezredfordulón Forrás: Hámori 2007

8 2. A 25-54 éves férfiak foglalkoztatottsága Európában
A kérdés összefügg: az oktatási és foglalkoztatási nemi szegregációval és a tipikusan férfi foglalkozások relokációjával, visszaszorulásával a gazdasági szerkezet átalakulásával. a férfiak és nők közötti növekvő iskolázottsági különbségekkel.

9 A foglalkozások szegregációja Európában
A női foglalkozások a gazdaság bővülő szektorába, a férfi foglalkozások a gazdaság szűkülő szektoraiba koncentrálódnak. Az oktatási és foglalkozási szegregáció összefüggése Forrás: EUROSTAT

10 A kiadott diplomák megoszlása a felsőfokú oktatásban (2007)
Forrás: Fazekas-Ozsvald 2008

11 A diplomák szakok és nemek szerinti megoszlása 2001-ben és 2007-ben
Forrás: Fazekas-Ozsvald 2008

12 3. A részmunkaidős foglalkoztatás bővítése Magyarországon
Bérszínvonal Vállalati érdekeltség Összefüggés a jóléti ellátásokkal (Történet a perzsa hűtőgép-kereskedőkről)

13 4. Iskolázottság és foglalkoztatás
A közoktatás minősége: európai átlag. Az oktatáseredményessége azonban súlyos problémákat jelez. A diplomás szülők gyerekei: EU átlag felett. Az iskolázatlan szülők gyerekeinek teljesítménye nagymértékben az átlag alatt van. Ahol minden gond kumulálódik: szakiskolai oktatás.

14 Foglalkoztatási ráták iskolázottság szerint az OECD
országokban (25-64 évesek, 2003) (OECD: Kelet-Közép Európa nélkül. Tartomány = átlag +- egy szórásegységnyi sáv) % 90 % 90 Mo: 83 % 79 % 74 % Mo: 72 % 70 67 % 65 % 50 49 % Mo: 37 % 30 KÖZÉPFOK FELSŐFOK ALAPFOK

15 Feladatok (OKA) Eséllyel kezdeni az iskolát, a kisgyermekkori hátrányok kompenzálása Minden tanulót eljuttatni az alapvető készségek elvárható szintjére Irányváltást a szakképzésben Megállítani a középiskolai lemorzsolódás trendjét, következményeit enyhíteni Minőségileg megújítani a tanárképzést Átfogó tanulói és iskolai értékelési rendszert kell kialakítani Intézményes feltételek és finanszírozás átgondolása

16 Prioritások (OKA) tanári szakma társadalmi presztízsét és a tanári kar minőségét javító intézkedések a megtanító iskola elterjesztése a behozhatatlan induló lemaradások megelőzése az oktatás fejlesztése megfelelő visszacsatolások alapján

17 A lemorzsolódók aránya iskolatípusonként 1990/91 – 1998/1999, %

18 Szakképzés javaslatok I.
1. Az általános és a szakmai képzés intézményi szintű szétválasztása. 2. A szakmatanulásra felkészítő általános képzés fejlesztése 3. A lemorzsolódás csökkentése 4. A lemorzsolódók reintegrációja. 5. A szakoktanári-szakoktatói állomány összetételének javítása

19 Szakképzés javaslatok II.
6. A gyakorlati képzés költségvetési támogatásának emelése 7. A TISZK-rendszer koncentrációjából adódó problémák kezelése 8. A szakiskolások anyagi támogatása. 9. Vállalati képzések és továbbképzések biztosítása 10. Felnőttképzés fejlesztése 11. Egységes pályakövetési rendszer.

20 5. A korai-, rokkantnyugdíjazás munkaerő-piaci összefüggései
A rokkantnyugdíjazás 1960-as évektől kezdődő növekedése a lakosság egészségi állapotának egyértemű romlása mellett következett be. A nyolcvanas évek végén viszont a megugrás NEM járt együtt az egészségi állapot romlásával, annak más, elsősorban munkaerőpiaci okai voltak. A rokkantnyugdíjazás növekedésének hosszú távú költsége soha meg nem mért ára a rendszerváltás békéjének.

21 Az új rokkantnyugdíjasok száma, 1960–2006
Forrás: Scharle 2007

22 Foglalkoztatás a Munkaerő-felvétel, és nyugdíj-jogszerző foglalkoztatás az ONYF szerint a 0-8 osztályt végzett, ban született kohorszokban 2004 Forrás: Köllő 2007

23 A15–62 éves nem foglalkoztatott női népesség megoszlása kapott támogatás szerint, különböző életkorokban Forrás: Köllő 2007

24 Az iskolázatlan, idős népesség munkapiaci értékének leértékelődése
Az alacsony iskolai végzettség növeli az egészségi állapot romlásának kockázatát. Nincs empirikus bizonyíték a rokkantnyugdíjazás terjedése és a fekete foglalkoztatás közötti összefüggésre.

25 Mi a teendő? Brit, dán, holland, svéd tapasztalatok alapjá 3 kulcsterület: a hozzáférési indokoltsági szabályainak szigorítása, az elérhető transzferjövedelem csökkentése. A foglalkoztatás esélyeit növelő aktív eszközök, szolgáltatások

26 Kutatás és szakpolitika – mit tehet a kormányzat?
Nemzetközi és hazai eredmények megismertetése Szakértői kapacitások fejlesztése Tényeken alapuló döntés-előkészítés és döntéshozatal Az eredményesség mérése Szakpolitikai kutatásokat megalapozó információbázisok

27 Köszönöm a figyelmet!