ETIKATÖRTÉNET I. Normatív etikák

Kollokvium Előadások: http://hps.elte.hu/~gszabo/Etikatortenet.html Etikatörténet I. Etikatörténet II. Etikatörténet III. Ajánlott irodalom: Hársing László: Az európai etikai gondolkodás, Bíbor Kiadó, 2001. Arno Arzenbacher: Bevezetés a filozófiába, Herder, 1992., 296-357. Nyíri Tamás: Alapvető etika, Szent István Társulat, 1994. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai, Medicina, 2006. 1-97. Peter Singer: A Companion to Ethics, Blackwell, 1991. Számonkérés: Az előadások anyagából.

Alapfogalmak ethosz: szokás, megszokott lakóhely éthosz: jellem, erkölcsi arculat morál ← mos: akarat, szokás, erkölcs erkölcs: „a társadalom szempontjából helyesnek tartott emberi magatartást meghatározó normák összessége” morál = erkölcs (→ ethosz) moralitás = erkölcsiség (→ éthosz) etika: erkölcsfilozófia

A filozófia arisztotelészi felosztása Logika Elméleti filozófia: önmaga végett tanulmányozzuk Matematika Fizika Metafizika Gyakorlati filozófia: emberek vezetésének eszközeként tanulmányozzuk Etika Ökonómia Politika Produktív filozófia: hasznos és szép dolgok előállítása végett tanulmányozzuk

Erkölcs és jog Athén: jog és erkölcs összetartozik; Róma: a kettő különválik Erkölcs és jog kapcsolata: Természetjogi érvelés: az ember alkotta jog alapja az örök erkölcsi törvény Jogpozitivista érvelés: az erkölcs és a jog között nincs szükségszerű kapcsolat Diktatórikus társadalmakban a természetjogi érvelés az irányadó, míg demokratikus társadalmakban inkább a jogpozitivista érvelés. Demokratikus társadalmakban a jog az erkölcsösség minimuma. polgári engedetlenség törvény betartásának elutasítása lelkiismereti okokból

Az erkölcsi érvelés jellemzői Az ítéletek fajtái: Tényítélet: igazsága tapasztalati úton eldönthető „A hó fehér” Értékítélet: igazsága tapasztalati úton nem dönthető el „A havas táj szép”, „Embert ölni bűn” Vegyes premisszás érvelés: A 9. terhességi héten az embriónak már van agyműködése. A magzat akkor számít embernek, amikor már agyműködése van. Emberi életet kioltani minden körülmények között bűn. Tehát az abortusz bűn. Erkölcsi viták tisztázása: tények tisztázása (1. premissza) fogalmak tisztázása (2. premissza) erkölcsi értékek ütköztetése (3. premissza)

Az etika felosztása Deskriptív etika Normatív etika Metaetika Empirikus tudomány, amely egy társadalom erkölcsi elveit, viselkedési normáit írja le (erkölcsszociológia); az erkölcsi normák elsajátításának folyamatát vizsgálja (erkölcspszichológia). Normatív etika Tárgya a normaadás, az etikailag helyes viselkedés szabályainak megtalálása. A „van” helyett a „kell”-re koncentrál. Metaetika Az etika alapvető fogalmainak filozófiai elemzése. Pl. Mit jelent a „jó”? Igazak-e az erkölcsi ítéletek?

Normatív etikai rendszerek Általános etika: általános és elvont módon keresi a választ a „Hogyan kell élnem?” kérdésre Erényetika Kötelességetika Következményetikák Alkalmazott etika: konkrét, szakmai erkölcsi kérdésekkel foglalkozik bioetika üzleti etika számítógépes etika újságíró etika környezetvédelmi etika

I. Erényetika Az erkölcs célja nem bizonyos szabályok betartása, hanem az erkölcsileg helyes jellem kifejlesztése. Helytelen kérdés: Mit kell tennem? („Ne ölj!”) Helyes kérdés: Milyen ember legyek? („Ne gyűlölj!”) Feladat: az erényes jellem kifejlesztése Erény: az erkölcsileg helyes cselekvésre való hajlandóság (Arisztotelész) Erkölcsös cselekedet az, ahogyan egy erényes ember cselekszik (szituációs etika). Pl agapizmus: Úgy kell cselekedni, ahogyan a szeretet (agapé) diktálja.

Kritikák A definíció körbenforgó. A helyes cselekvés az, ahogyan az erényes ember cselekszik; erényes ember pedig az, aki hajlandóságot mutat a helyes cselekvéshez. Nincs független kritériuma az erkölcsileg helyes viselkedés eldöntésére. Önkényességhez vezet. Paternalizmusra csábít.

II. Kötelességetika Egy cselekedet erkölcsi helyessége attól függ, hogy tiszteletben tartja-e az erkölcsi szabályokat. deontológiai etika (deon: kötelesség) A szabályok abszolútak (↔ Lehetőleg ne lopj!) A szabályokat nem azért kell betartani, mert betartásuk a közösségnek hasznos. Több erkölcsileg helyes alternatíva is létezhet. Probléma: a tíz túsz példája Megoldás: a kettős hatás elve

A kettős hatás elve Erkölcsileg nem kifogásolható, ha valaki szándéka szerint olyan erkölcsileg megengedhető cselekedetet hajt végre, amelynek a cselekvő által előre látott, de nem szándékolt, rossz mellékhatása van. Aquinói Szent Tamás → katolikus teológia Egy példa és egy ellenpélda: tett: morfint adni a betegnek eszköz: a morfin hatása a központi idegrendszerre jó következmény: a beteg fájdalmainak csökkenése rossz mellékhatás: a beteg meghal tett: mérget adni a betegnek eszköz: a beteg meghal

A kettős hatás elvének premisszái és azok kritikái Premisszák: A tett morálisan jó, vagy legalább közömbös. A cselekvő a tettnek a jó következményét akarja megvalósítani, rossz következményét nem. A tett jó következménye nem a rossz következmény eredményeképpen jön létre. A létrehozott jó nagyobb, mint a létrehozott rossz. Kritikák: Valóban nem szabad hazugsággal emberéletet megmenteni? Mi a különbség előre látni egy rossz mellékhatást és akarni azt? Az orvostudomány tele van a beteg érdekében végzett károsító eljárással. A kötelességetikából átlép a következményetika területére.

Kvázi-deontológiai etika W. D. Ross: The Right and the Good, 1930 Prima facie kötelességek: „Ne árts!”, „Tégy jót másokkal!”, „Ígéreteid tartsd be!”, „Az okozott kárt térítsd meg!”, „Viszonozd a szívességet!” … Aktuális kötelesség: Az adott helyzetben a (sokszor ellentmondó) prima facie kötelességek eredőjeként jön létre (pl. megígért találkozó ↔ baleset). A prima facie kötelességek abszolútak, amennyiben egy adott helyzetben mindegyiket figyelembe kell venni, de nem abszolútak, amennyiben bármelyik megszeghető (ami azért „morális nyomot” hagy).

III. Következményetikák Az erkölcsileg helyes cselekedet mindig az, amelyik maximalizálja a jót (és minimalizálja a rosszat). A következményetikák két része: Értékelméletek: meghatározzák a jó fogalmát. A helyes cselekvést leíró elméletek. Következményetika: jó → helyes Kötelességetika: helyes → jó

Értékelméletek Értékek: J. Bentham: Az önmagáért való jó: a gyönyör Instrumentális érték: ami nem önmagában jó (pl. pénz) Önérték: ami önmagában jó J. Bentham: Az önmagáért való jó: a gyönyör Kvantitatív hedonizmus: nincsenek alacsonyabb és magasabb fokú örömök, csak intenzitásbeli különbség van köztük. J. S. Mill: Az önmagáért való jó: a boldogság Kvalitatív hedonizmus: „Jobb elégedetlen embernek lenni, mint elégedett disznónak; jobb elégedetlen Szókratésznek lenni, mint elégedett ostobának.” Preferencia-utilitarizmus: Mindaz jó, amit az ember magának kíván. Érdek-utilitarizmus: Az önmagáért való jó: az érdek, amit az ember jól informáltan, erős akarattal magának kívánna.

Kinek a számára kell a jót maximalizálni? Egoizmus: a jót a cselekvő egyén számára kell maximalizálni Utilitarizmus: a jót az összes ember (élőlény) számára kell maximalizálni utilis: hasznos Utilitarizmus: Tett utilitarizmus Szabály-utilitarizmus

Tett-utilitarizmus Egy tett nem akkor erkölcsös, ha megfelel egy szabálynak (kötelességetika), hanem ha a lehető legtöbb embernek a legtöbb jót okozza. Pl. Tell Vilmos Kritika: A tett-utilitarizmus ellentmond mindennapi erkölcsi érzékünknek (pl. lincselő tömeg).

Szabály-utilitarizmus Tetteinket a szabályoknak, a szabályokat pedig a hasznosságnak kell irányítani. Olyan szabályokat kell elfogadni, amely a legtöbb embernek a legtöbb jót eredményezi. Egyedi tetteinkben azonban szigorúan a szabályok szerint kell eljárnunk. Kritika: Ha egy tett utilitarista számára indokolt egy szabály megszegése, akkor egy szabály-utilitarista számára is indokolt ennek a szabálynak a megváltoztatása.

Az utilitarizmus értékelése Kritikák az utilitarizmussal szemben: Egy utilitarista emberfeletti követelményeket állít (pl. sohasem szórakozhat). Nem részesítheti előnyben saját rokonait.

Összehasonlítás Kötelességetika: Közelebb áll a köz-gondolkodáshoz Intuitíve meggyőzőbb A Kontinensen kedveltebb KRESZ! Következményetika: Közelebb áll a természet-tudományhoz Racionális és hajlékony Angolszász területeken kedveltebb

Normatív etikai rendszerek Általános etika: Erényetika Kötelességetika Természettörvényre hivatkozó elmélet Kanti etika Jogokra hivatkozó elmélet Következményetikák Szerződéselméletek

1. A természettörvényre hivatkozó elmélet Sztoikusok: A helyes életvitel a természetnek megfelelő életmód. Melyik természettel? Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás: Az emberi természetnek, azaz a racionalitásnak. Miben áll az emberi racionalitás szerinti cselekvés? A közös elem az emberi társadalmak szokásaiban. Van ilyen? Utilitaristák: Nincs. Hibás érvelés: A homoszexualitás, fogamzásgátlás erkölcstelenek, mert természetellenesek. Akkor a zongorázás, a szemüveg, sőt az egész emberi civilizáció is az.

2. A kanti etika Kant kritériuma egy morális szabály elfogadhatóságára: kategorikus imperatívusz Imperatívusz: parancs Hipotetikus (feltételes): Ha X-et akarod, tedd Y-t! Kategorikus (feltétlen): Tedd Y-t! A legfőbb erkölcsi szabályt önmagáért kell betartanunk.

A kategorikus imperatívusz (1) „Cselekedj úgy, mintha cselekedeted maximájának akaratod révén általános természettörvénnyé kellene válnia!” Maxima: a cselekvés szubjektív elve, amely a cselekvőt motiválja. (Pl. „A bajba jutott emberen mindig segíteni kell!”) Egy tett akkor fogadható el erkölcsileg, ha a mögötte álló elv (maxima) széles körű elterjedése ellentmondás nélkül elgondolható és akarható. Gondolatkísérlet: Képzeljük el, hogy cselekedeteink hipnotikus hatással vannak a többiekre. („Mi lenne, ha mindenki így cselekedne?”)

Két példa 1. maxima: „Pénzszűkében hamisan megígérhetem, hogy a kölcsönt visszafizetem.” A maxima univerzalizációja nem gondolható el. 2. maxima: „Senki se segítsen másoknak!” A maxima univerzalizációja elgondolható, de nem akarható.

Problémák Az univerzalizálhatóság csak szükséges, de nem elégséges feltétel. „Reggel mindig nyisd ki az ablakot!” is univerzalizálható, mégsem feltétlen morális kötelesség. Ellenpélda: Gazdag ember: „Senki se segítsen másoknak!” Nem dohányos: „Minden dohánytermék árusítását azonnal meg kell tiltani!” Az érzéketlen vagy kedvező helyzetben levő alany immorális szabályt is tud univerzalizálni.

Mackie: módosított változat Az univerzálás három szintje: Univerzalizálható-e egy maxima a cselekvő számára? (Kant) Univerzalizálható-e egy maxima, ha a cselekvő egy másik ember helyébe lenne, de a saját személyiségével, értékeivel? Univerzalizálható-e egy maxima, ha a cselekvő egy olyan ember helyébe lenne, akinek értékei eltérnek az övétől? Példák: „Pénzszűkében hamisan megígérhetem, hogy a kölcsönt visszafizetem.”→ Elbukik az első szinten. Fehér rasszista: „Le a feketékkel!” → Elbukik a második szinten. Gazdag ember: „Senki se segítsen másoknak!” → Elbukik a harmadik szinten. Lerobbant kocsi mellett elhaladva: „Állj meg, és segíts!” → Átmegy mind a hármon.

A kategorikus imperatívusz (2) „Cselekedj úgy, hogy az emberiséget mind önmagad, mind mindenki más személyében mindenkor mint célt, sohasem pusztán mint eszközt használd!” Az emberi méltóság legragyogóbb megfogalmazása. Egy cselekedet abban a mértékben erkölcsös, amilyen mértékben figyelembe veszi a másik ember szempontjait. Önmagunk felé is érvényes: Mindenkinek kötelessége képességeinek kifejlesztése. Példák: érvelés a halálbüntetés ellen Helsinki Deklaráció: egy betegen nem lehet az emberiség nevében kísérletezni.

Az aranyszabály „Mindazt, amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük.” (Máté 7,12) Negatív megfogalmazás: „Ne tedd másokkal azt, amit nem akarsz, hogy veled tegyék!” Kritika: „Ne tedd másoknak azt, amit kívánsz, hogy mások tegyenek teveled, mert lehet, hogy nekik más az ízlésük!” (Bernard Shaw)

3. Szerződéselméletek Felvilágosodás előtt: Az erkölcsi szabályok isteni eredetűek Felvilágosodás: szerződéselméletek: Az erkölcs kölcsönös előnyökkel kötött társadalmi szerződés. Két fajtája: Hobbes-típusú szerződéselméletek Kant-típusú szerződéselméletek

Hobbes-típusú szerződéselméletek Thomas Hobbes: Az erkölcs puszta társadalmi konvenció. Jó az, amiben az emberek megegyeztek. Az erkölcsi szabályok, a jogok és a kötelességek alkudozással alakulnak ki. Problémák: Az alkupozíció az érdekérvényesítő képességtől függ (gyengék, állatok jogai). A Hobbes-féle elmélet az alkuk működéséről szól, nem az erkölcsről. → Kant-típusú szerződéselméletek

Kant-típusú szerződéselméletek Feladat: az erkölcs levezetése a szerződésből John Rawls: Az igazságosság elmélete, 1972 A „szabadság, egyenlőség, testvériség” elvének modern megfogalmazása Hogyan biztosítható az alku egyenlősége? Alaphelyzet: Az emberek összegyűlnek, hogy egy jövőbeli társadalom szabályait meghatározzák. „A tudatlanság fátyla”: A majdani társadalomban a helyzetüket, képességeiket, ízlésüket egy véletlen sorsolás fogja kijelölni. Milyenek lesznek egy ilyen igazságos társadalom alapelvei?

Alapelvek I. alapelv: Minden embernek a szabadságjogok lehető legkiterjedtebb rendszerével kell rendelkeznie, ami még összeegyeztethető a többiek hasonló mértékű szabadságával. II. alapelv: A társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek (pl. hatalomban, gazdagságban) csak a következő esetekben fogadhatók el: Ha a legrosszabb helyzetűek is jobb helyzetben vannak, mint az egyenlőség fennállása esetén lennének (differencia-elv). Ha az egyenlőségek olyan hivatalok és pozíciók betöltéséhez kötődnek, amelyek mindenki számára azonos eséllyel elérhetők.

Prioritási szabályok 1. prioritási szabály: a szabadság elsőbbségének elve Az I. és a II. alapelv konfliktusa esetén az I. alapelvet kell előnyben részesíteni. A szabadság csak a szabadság nevében korlátozható. 2. prioritási szabály: az igazság elsőbbségének elve a hatékonysággal és a jóléttel szemben Minden esélyegyenlőtlenség csak akkor megengedhető, ha a kevesebb eséllyel rendelkezők is több eséllyel rendelkeznek, mint egyenlő esélyek esetén rendelkeznének.

Az elvek magyarázata I. alapelv: A gazdasági javulás érdekében nem lehet a szabadságjogokról lemondani. (A jogaikról lemondók úgysem tudnák később jogaikat érvényesíteni.) A szabadságjogok csak a szabadságjogok érdekében korlátozhatók. Pl. A szólásszabadság korlátozása a hozzászólási rend, időtartam révén. II. alapelv: Az egyenlőtlenség csak akkor igazságos, ha mindenki számára előnyös. Az egyenlőtlenséget nem lehet azzal indokolni, hogy az egyenlőség haszonélvezőinek száma nagyobb, mint a kárvallottjainak. A hátrányos helyzetű csoportok számára: akik a „természet lottóján” veszítettek, és akik a „társadalom lottóján” veszítettek a társadalomnak kárpótlást kell nyújtani a hátrányokért.

4. Jogokra hivatkozó érvelés 17. századig: az Istennel, a királlyal, a földesúrral szemben fennálló kötelesség 17. századtól: jogi érvelés Törvényadta jog: az egyén azon képessége, hogy az állam segítségével befolyásolja mások viselkedését. Morális jog: indokolt igény Demokratikus társadalmakban a legtöbb esetben a kettő egybeesik, de vannak kivételek: házasságtörés: sérti a morális, de nem sérti a törvényadta jogot pohár sör vezetés előtt: sérti a törvényadta, de nem sérti a morális jogot

Pozitív és negatív jogok Negatív jogok (szabadságjogok) Az élethez, a szabadsághoz és a magántulajdonhoz való jog (Locke) Előírják, hogy mások bizonyos tettektől tartózkodjanak. A liberális tradícióban népszerűek. Pozitív jogok (jóléti jogok) Az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz való jog Általában aktívabb állami szerepvállalást kívánnak. A pozitív jogok kiterjesztése csak a negatív jogok kárára érvényesíthető. Pl. az utódnemzéshez való jog kétféle értelmezése

Egyetemes és speciális jogok Egyetemes jogok: minden emberre kiterjedő jogok Speciális jogok: egy másik ember valamilyen cselekedetével keletkeznek pl. ígéretek, szerződések Kiknek lehetnek jogai? Csak racionálisan gondolkodó személyeknek: fogyatékosok? Embereknek: fajelmélet? Érző lényeknek: pl. állatok joga, hogy ne okozzanak nekik szenvedést Élőlényeknek: pl. fák joga az élethez Minden létezőnek: pl. folyó joga, hogy a medrében folyhasson

Elidegeníthetetlen és abszolút jogok Elidegeníthetetlenek-e a jogok? A szabadsághoz való jog: nem adhatjuk el magunkat rabszolgának Az élethez való jog: lemondható-e a gyógyíthatatlan beteg az életéről? Abszolútak-e a jogok? Egyetlen abszolút jog: jogunk, hogy ne vessenek alá kínzásnak (ENSZ Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata) Prima facie jogok: minden körülmények között figyelembe veendő, de nem minden helyzetben érvényesülő jogok.

Jogértelmezések Az élethez való jog három értelmezése: A-nak joga van ahhoz, hogy ne öljék meg. A-nak joga van ahhoz, hogy ne öljék meg igazságtalanul. A-nak joga van ahhoz, hogy biztosítsák számára mindazokat a feltételeket, amelyek életének fenntartásához szükségesek. Kizárja az önvédelmet, az igazságos háborút. A legelfogadottabb értelmezés. Nagy terheket ró a társadalomra (pl veseátültetés).

Értékelés A jogok nyelvére hivatkozó elméletek nagyon elterjedtek a kötelességetikában. A jogokra hivatkozás a morális vita „ütőkártyái”.

Kiselőadások: alkalmazott etika Választható témakörök: üzleti etika bioetika számítógépes etika újságíró etika környezeti etika feminista etika eutanázia abortusz egyéb alkalmazott etikai kérdések Kiselőadás az utolsó alkalommal: 10 perces (!) Powerpointos prezentáció (max. 10 dia) A téma alapfogalmainak és alapproblémáinak bemutatása A téma szemléltetése néhány érdekes példával Jelentkezés: email-en (gsz@szig.hu)!