Statisztikai alapfogalmak A statisztikai munka fázisai Statisztikai adatok csoportosításának lehetőségei, statisztikai sorok, táblák 1. előadás Statisztika

A statisztika fogalma gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk; e tevékenység eredményeképpen kapott adatok összessége; a statisztikai tevékenység módszertana A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése.

A statisztikai tevékenység fejlődése már az ókori államokban népszámlások, adóösszeírások, középkorban: egyházi népmozgalmi események gyűjtése 1563: Tridenti zsinat 1611: Nagyszombati zsinat XVII. sz.-ig leíró statisztika XVII. sz.-közepétől politikai aritmetika (Graunt, Petty, Halley)

A statisztikai tevékenység fejlődése XVIII-XIX. sz. matematika, valószínűség- számítás fejlődése (Pascal, Laplace, Csebisev, Gauss) Quetelet, statisztika atyja, Bravais korrelációszámítás XIX. század hivatalos statisztikai szolgálat kialakulása (polgári anyakönyvvezetés) XX. század számítástechnika fejlődése

Statisztika története Magyarországon 1500 évek közepén adózás megszervezése céljából Bél Mátyás (1684-1749): leíró statisztika képviselője Felvidék természeti, földrajzi, történeti leírása Schwartner Márton (1759-1823) XVIII. sz. végi, XIX. sz. eleji Magyarország népességi, gazdasági jellemzése Politikai aritmetika: Hatvani István (1718-1786), halandóság elemzése

1775. Kötelező a Statisztika oktatása a Nagyszombati egyetemen, Mária Terézia II. József, első szervezett népességösszeírás Fényes Elek (1807-1876) 6 kötetes Magyarországi bemutatás, földrajztudós, MTA 1848. Országos Statisztikai Hivatal elnöke 1867 KSH elődje, Keleti Károly vezette 1869 Első teljes körű népességösszeírás 1869 Budapesti Városi Statisztikai Hivatal, vezetője: Kőrösy József (1844-1906) demográfus

Központi Statisztikai Hivatal Elnöke: Dr. Vukovich Gabriella A KSH jellemzői: nagy múltú szervezet, a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik, szakmailag önálló, országos hatáskörű szervezet. Fő feladatai: adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, adatok feldolgozása, adatok tárolása, adatok elemzése és közzététele, az egyedi adatok védelme.

Központi Statisztikai Hivatal

KSH kialakulásának kronológiája 1867:a statisztikai szolgálat működésének kezdete. XX. sz. közepe: összehangolt gazdaságstatisztikai rendszerek kialakítása. 1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása. 1990-től: EU-val való kapcsolat kialakítása. 1992: Genfi konferencia – statisztikai alapelvek.

A KSH adatszolgáltatási tevékenysége A hivatal tájékoztatása során az alábbi alapelveket érvényesíti: objektivitás, szakszerűség, teljes nyilvánosság (az egyedi adatok egyidejű védelme mellett), egyidejű tájékoztatás.

Hivatalos statisztikai szolgálat Társadalmi, gazdasági, környezeti jelenségekre, folyamatokra, államháztartásra, önkormányzatokra, tevékenységeikre vonatkozik. Adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása, szolgáltatása, közzététele, elemzése. Elemei: KSH Minisztériumok Igazságszolgáltatás legfelsőbb szervei Egyéb országos hatáskörű szervek

1993. XLVI. törvény „ A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”

1993. XLVI. törvény „ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot csak akkor lehet más célra használni, illetve mással közölni (átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult, kivéve a közérdekű feladatot ellátó társadalmi és költségvetési szerveket, ezek adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatók.”

A statisztikai tevékenység ágai népességstatisztika gazdaságstatisztika ágazati statisztikák vállalati, üzemi statisztika társadalomstatisztika igazságügyi statisztika

Statisztikai munka fázisai 1. Tervezés (cél, milyen adatok, honnan) 2. Adatgyűjtés (teljes, részleges) Kikérdezés (interjú, telefon, postai út..) Megfigyelés (közvetlen megfigyelés, mérőműszer) Kísérlet (hipotézis ellenőrzése) 3. Feldolgozás 4. Elemzés 5. Közzététel

Statisztikai alapfogalmak Statisztikai sokaság: a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. A sokaság egységei: a sokaságot alkotó egyedek Ismérvek: Azok a kritériumok, amelyek szerint a sokaság egységeit jellemezzük.

A sokaság tipizálása Véges: pl.: népesség adott időben, térben Végtelen: pl.: azonos körülmények közt tetszőlegesen sokszor megismételhető kísérlet eredményei Álló sokaság: állapot, időpont (stock) jellegű Mozgó sokaság: folyamat, időtartam (flow) jellegű

A sokaság definiálása egységek tételes felsorolása, vagy a közös tulajdonságok megadása

Az ismérvek tipizálása 1. Időbeli: időpont vagy időtartam megnevezéséből áll Területi: földrajzi megjelölés, Minőségi: pl. nem, foglalkozás, hajszín Mennyiségi: számmal jellemezzük diszkrét: csak egymástól jól elkülönülő értéket vehet fel. folytonos : egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet.

Statisztikai sorok és táblák Statisztikai sor: Statisztikai adatoknak meghatározott összefüggésben, valamilyen ismérv szerinti felsorolása A sort létrehozó összefüggés származhat: 1. egy sokaság osztályozásából (csoportosító sor); 2. egy sokaság nagyságának összehasonlításából (összehasonlító sor); 3. egyazon jelenséghez tartozó többféle sokaság felsorolásából (leíró sor). A csoportosító és összehasonlító sorok osztályozhatóak az ismérv fajtája szerint: - minőségi - mennyiségi - területi - időbeli

Összehasonlító sor Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze. leggyakoribb altípusai: 1. idősorok Az idősorok a jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatják, lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást. állapot idősor: álló sokaságok időbeli alakulását mutatja tartam idősor: mozgó sokaságok időbeli alakulását mutatja. 2. területi sorok A területi sorok esetében a csoportképző ismérv a terület. Ez lehet egy ország vagy az országon belül egy régió, megye, város, stb.

Csoportosító sorok Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz. Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok nagyságát adják meg. Tartozéka az összesítő adat.

Leíró sor Általában különböző fajta és különböző mértékegységű adatokat tartalmaz Az adatok mindegyike egy meghatározott jelenségre, társadalmi vagy gazdasági egységre vonatkozik

Statisztikai táblák A táblák csoportosítása: 1.) rendeltetése szerint: feldolgozói: az adatok feldolgozása közben összeállított közlési: a munka végső eredményeit foglalja össze munkatábla: azért készítjük, hogy belőle további számításokat végezzünk 2.) csoportosítás szerepe szempontjából: egyszerű csoportosító kombinációs

A statisztikai táblák szerkesztésének szabályai A tábla részei formai szempontból: oszlop  a tábla függőleges része, sor  a tábla vízszintes része, rovat  a sor és az oszlop találkozása. Szöveget is tartalmazó rovatok: fejrovat  a táblában felül helyezkednek el, oldalrovat  a sorok előtt találhatók, összegrovat  a sorok és az oszlopok adatainak összegzését tartalmazó rovatok.

Statisztikai sorok/táblák tartozékai cím mértékegység időpont, időszak forrás megjelölés üres sort, oszlopot, rovatot nem tartalmazhat

Munkaerő-piaci helyzet a régiókban Munkanélküliségi ráta (%) 2010 II. né. 2011 II. né. Közép-Magyarország 8,9 Közép-Dunántúl 10,4 9,3 Nyugat-Dunántúl 9,5 7,3 Dél-Dunántúl 11,8 11,9 Észak-Magyarország 16,0 16,6 Észak-Alföld 14,3 14,5 Dél-Alföld 10,3 10,6 Országos átlag 11,1 10,9 Forrás: www.ksh.hu

Magyarország néhány adata (2010) Megnevezés Adatok Területe (ezer km2) 93,0 Évközepi népesség (millió fő) 10,0 Alkalmazásban állók átl. létszáma (ezer fő) 2701,9 Munkanélküliségi ráta (%) 11,2 Bruttó hazai termék (GDP) (milliárd euró) 98,4* Ezer lakosra jutó élveszületés (‰) 9,0 Nettó átlagkereset (ezer Ft) 140,3 Bruttó átlagkereset (ezer Ft) 211,4 Fogyasztói árindex (%) 104,7 Forrás: www.ksh.hu *EUROSTAT előrejelzés

A bruttó hazai termék összefoglaló adatai Volumen-index 2008/2000 (%) Részesedés a világ össztermeléséből, % Egy főre jutó GDP 2008-ban vásárlóerő-paritáson (PPP) 2000 2008 EU-27 117 25,2 22,1 29950 USA 119 23,5 20,7 46860 Japán 111 7,7 6,4 34100 Kína 217 7,2 11,4 5960 India 176 3,6 4,8 2760 Forrás: www.ksh.hu

A munkanélküliség alakulása Magyarországon Időszak Munkanélküliségi ráta (%) 2009. I. n.év 9,7 II. n.év 9,6 III. n.év 10,4 IV. n.év 10,5 2010. 11,9 11,2 10,9 2011. 11,7

Fogyasztóiár-index Magyarországon 2010 Árufőcsoport (%) Élelmiszerek 103,2 Szeszes italok, dohányáruk 108,2 Ruházkodási cikkek 99,6 Tartós fogyasztási cikkek 100,2 Háztartási energia 106,3 Egyéb cikkek, üzemanyagok 108,8 Szolgáltatások 104,3 Összesen 104,9 Forrás: www.ksh.hu

Regionális munkaügyi adatok 2011. II. negyedév Területi árindex Foglalkoztatottak Munkanélküliek száma (ezer fő) Közép-Magyarország 1225,2 119,6 Közép-Dunántúl 443,4 45,5 Nyugat-Dunántúl 407,8 32,1 Dél-Dunántúl 334,8 45,2 Észak-Magyarország 383,2 76,3 Észak-Alföld 505,5 85,5 Dél-Alföld 476,8 56,4 Összesen 3776,8 460,6 Forrás: www.ksh.hu

Fogyasztói-árindex (%) Ország, országcsoport 2009. EU-27 101,0 Ausztria 100,4 Bulgária 102,5 Csehország 100,6 Észtország 100,2 Görögország 101,3 Lengyelország 104,0 Magyarország Németország Olaszország 100,8 Portugália 99,1 Románia 105,6 Szlovákia 100,9 Szlovénia Egyesült Államok 99,6 Japán 98,6 Forrás: www.ksh.hu

Köszönöm a figyelmet! stbea@uni-miskolc.hu