Politikai eszmetörténet 1. Előadás Bevezető, menetrend és keretmodell

Az előadók Dr. Marosán Bence Péter Marosán György – főiskolai tanár (1946) Fizikus, a filozófiai tudományok kandidátusa Elérhetősége: gyorgy.marosan@gmail.com www.marosan.com (Oktatási segédanyagok, és cikkek, illetve tanulmányok

Ki is ez a Marosán György? Your Political Compass Economic Left/Right: -2.88  Social Libertarian/Authoritarian: -3.33 Ki is ez a Marosán György?

Miért fontosak ezek a tantárgyak? Két tantárgyról van szó: Politikai eszmetörténet Civilizációk és világvallások Minden olyan szépen indult a 90-es évek elején. Úgy tűnik a világ úton van egy szép, gazdag, demokratikus és kellemes jövő felé…. A 21. századba átlépve azonban valami alapvető változás ment végbe. Mintha a világ felbolydult volna: válság-válság, hátán Ebben a kaotikus világban vetődik fel, hogy ha bármi megtörténhet, akkor most mihez alkalmazkodjunk.

A félév tematikája (nappali) A társadalmi fejlődés menete. A politika és helye a társadalomban, a politikai eszmetörténet kezdetei Ókor. (Platón, és Arisztotelész) Középkor politikai gondolkodása. Újkori politikai gondolkodás A felvilágosodás. (Montesquieu, Rousseau) 19. század: Konzervativizmus, liberalizmus, szociáldemokrácia A politika-tudomány születése: Max Weber A 20. század tendenciái és irányzatai. A 20. század meghatározó tudósai és hatásuk A hatalom-megosztás evolúciója. A demokrácia evolúciója: a 21. század meghatározó trendjei.

Tematika – levelezők 2015. Szeptember 19. 1. Előadás: 9.00-10.30. Bevezető és a politika lényege 2. Előadás: 10.40-12.10. Az ókor és a középkor 3. Előadás: 12.40–14.10. Az újkor és a 19. század 2015. November 28. 4. előadás: 9.00-10.30 Demokrácia evolúciója 5. előadás: 10.40 – 12.10. A rendszerváltások kudarca

TÉZIS (1) : F. Fukuyama: A történelem vége A „Nyugat” és a liberális demokrácia diadalmaskodott… „..egyszerűen a történelem végének vagyunk tanúi: tehát az emberiség ideológiai fejlődésének, annak, hogy végső kormányzati formaként sor kerül a nyugati liberális demokrácia általános bevezetésére.” A jövőt nem eszmékért vívott nagy és lelkesítő küzdelmek fogják jellemezni, hanem földhöz ragadt gazdasági és műszaki problémák megoldása. Ezért az egész jövő „bizony elég unalmas lesz.”

Tézis (2): S. Huntington: Civilizációk összecsapása. A hidegháború befejeztével, a kommunista világ összeomlásával a népek közötti legfontosabb megkülönböztető jegyek nem ideológiaiak, gazdaságiak vagy politikaiak hanem kulturálisak. A világesemények alakítói ugyan nemzetállamok maradtak, de a meghatározó államcsoportokat a világ hét vagy nyolc fő civilizációja alkotja. Ebben az új világban a legmélyebb és legveszélyesebb konfliktus nem társadalmi osztályok, még csak nem is gazdagok és szegények között, hanem különböző kulturális entitások között bontakozik ki. A világpolitika napirenden levő kérdései a civilizációk közötti különbségekre vezethetők vissza. A világban oly hosszú ideje meghatározó szerepet játszó Nyugat hatalma fogyatkozik, a nem nyugati civilizációké nő. A világpolitika sokpólusúvá és sokcivilizációjúvá vált.

Ezért az elmúlt évtizedben újrafogalmazódott a két tantárgy Hol, és hogyan hasznosíthatják az életben a megtanultakat? Politikai, gazdasági és társadalmi elemzéseket végeznek majd, politikai gazdasági és társadalmi szervezeteknek, ilyen témákban lesznek előadók, vagy írnak cikkeket, elemzéseket. A „Politikai eszmetörténet” hangsúlya: a demokrácia és a kormányzás problémaköre, és annak történelmi trendje, majd a 21. század lehetőségei, hogyan „barkácsolja” az ember közösségeit, és azokat miként próbálja kormányozni. A „Civilizációk és világvallások” hangsúlya: közösségek és identitások, a kollektív identitások történelmi trendje és a 21. században várható változások. A két tantárgy legújabb tudományos eredményekre és ezen belül is (alapvetően evolúciós) megalapozására alapozunk. A kiindulópont: a világ az „edge of the chaos” állapotában van, egy precedens-nélküli állapot jött létre, vagyis nincs olyan minta, amit iránytűként alkalmazhatnánk. Óvatosnak kell lenni a múlt iránymutatásaival.

Napjaink hangulata „Napjainkban, sokkal inkább, mit bármely korábbi történelmi korban, érezzünk, hogy az emberiség keresztúthoz érkezett. Az egyik út a végső elkeseredésbe és az abszolút reménytelenségbe vezet. A másik a tökéletes pusztuláshoz. Csak imádkozni tudunk, hogy elegendő bölcsességünk lesz, hogy jól választhassunk a kettő között.” Woody Allen

A vasárnap reggeli Index címlap Akik az elszántságukkal újranyitották a határt Legbelülről izgulhatja végig, ahogy fél lábbal, babakocsikkal és rengeteg sérüléssel, de végül nem várt sikerrel mégis elérte a "szabad földet" az első menekültmenet. Magyarország nem tudja tartani a schengeni határokat Ötnaponta van rendkívüli helyzet, amikor több ezer ember dokumentumok nélkül hagyja el Magyarországot Ausztria felé. A pannonhalmi apátságon is menekültek vannak Gyerekek szülő nélkül, családok a tornateremben: mindenkit befogadnának, de nincs kapacitásuk Még mindig nyitott az osztrák határ Hiába terjedt el a rémhír szombaton, ráadásul Orbán és Merkel telefonbeszélgetésén is elhangzott: a szombati egy kivételes nap volt. Az első menekültek 7:30-ra érnek Hegyeshalomba. Már megint egy kivételes nap a menekültválságban Szombaton is sok ezer ember hagyta el Magyarország határait Ausztria felé. Orbán és Merkel kivételes esetről beszél. A határ szerb oldalán több ezren várnak a határátlépésre. Merkel és Orbán telefonon egyeztetett Megállapították: mindkét ország betartja európai kötelezettségeit. Kivéve, amikor éppen nem. Merkel akármennyi védelemre szorulót befogadna A menedékjogra nem jogosultakat viszont mielőbb hazatoloncolná

A „menekült” probléma The migrant crisis has been high on the agenda for the EU summit, which opened on Thursday. Migration into Europe 2015 : 153,000 Migrants counted on Europe's borders 149% increase from 2014 63,000 migrants reached Greece by sea 62,000 migrants reached Italy by sea 10,000 on Hungary/Serbia border in May Source: UN/Frontex

Zavargások Amerikai zavargások – Obama Fergusonba küldi az igazságügyi miniszterét Washington, 2014. augusztus 19., kedd (MTI) – Barack Obama amerikai elnök Eric Holder igazságügyi minisztert a Missouri állambeli Fergusonba küldi, ahol zavargások törtek ki, miután egy fehér rendőr agyonlőtt egy fegyvertelen fekete fiatalt. Ezt Washingtonban maga az elnök jelentette be hétfőn, miután a nyári szabadságát immár második alkalommal megszakította. Holder szerdán találkozik majd a nyomozás vezetőivel és a városi elöljárókkal. Az elnök közölte, hogy óvatos a véleményalkotásban, nehogy a nyomozás lezárásáig elhamarkodottan ítélje meg a történteket. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincs mentség a rendőri erő túlzott alkalmazására. Rámutatott arra is, hogy a tiltakozók többsége békésen tüntet, de egy kisebbség nem ezt teszi. Az elnök a hangoskodás helyett ismételten nyugalomra és megértésre szólította fel Fergusont, amely most jogosan fájlalja a történteket és keresi a válaszokat. “Törekedjünk arra, hogy inkább elősegítsük a gyógyulást, mintsem sebeket okozzunk egymásnak” – mondta.

Hír az internetről Felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélt pénteken a dél-franciaországi Nimes városának fellebbviteli bírósága egy anyát és a nő öccsét, amiért egy hároméves gyermeket olyan pólóban küldtek óvodába, amelyen "Bomba vagyok" és "Dzsihád, született szeptember 11-én" felirat volt olvasható. Az anya, Bouchra Bagour egy hónap felfüggesztett szabadságvesztést és 2 ezer eurós pénzbüntetést, testvére, Zeyad Bagour pedig két havi felfüggesztett börtönbüntetést és 4 ezer eurós bírságot kapott bűncselekmény dicsőítése miatt. A titkárnőként dolgozó 35 éves anyát és a gyermek 29 éves nagybátyját, aki étteremi alkalmazott, áprilisban első fokon felmentette a bíróság. A döntés ellen azonban az ügyészség fellebbezett. "Nem szeretnék ilyen feliratokkal találkozni az iskolákban vagy a bíróságokon" - mondta a tárgyalás során az ügyész. A pólót a hároméves gyermeknek a nagybátyja adta ajándékba, aki azzal védekezett, hogy az egész csak egy "rossz vicc" volt. "Semmi rosszat nem láttam az egészben" - hangsúlyozta a férfi. A gyermeket ugyanis tényleg Dzsihádnak hívják és tényleg szeptember 11-én született. A "bomba vagyok" pedig a férfi szerint egy mindenki által használt mindennapos kifejezés. A fellebbviteli bíróság egyébként szigorúbb volt, mint az ügyészség, amely csak kisebb összegű pénzbüntetés kiszabását kérte. A bíróság ezer eurós kártérítést is megítélt a 18 ezer lakosú Sorgues önkormányzatának. A gyermek ebben a városban jár óvodába. Thierry Lagneau konzervatív polgármester szerint "súlyos és fontos" ügyről van szó. Az anya és testvére ügyvédje meglepőnek nevezte a bíróság döntését és jelezte: a semmítőszéktől fogja kérni az ítélet megsemmisítését.

Hír az internetről (2) Barcelona így nem lesz európai (2013. szeptember 20., péntek 17:42  ) Ha Katalónia elszakad Spanyolországtól, a függetlenné vált ország nem maradhat automatikusan tagja az EU-nak, hanem tárgyalnia kell a csatlakozásról. Ezt a francia Michel Barnier, az EU belső piacáért felelős biztos mondta el pénteken, amikor az esetleges katalán függetlenedésről kérdezték. Barnier szerint az uniós szerződések teljesen világosak ebben a kérdésben. Katalónia autonóm régió Északkelet-Spanyolországban – az ország messze legfejlettebb térsége –, ahol az utóbbi időben társadalmi mozgalom indult, hogy a lakosok népszavazáson dönthessék el, elszakadnak-e Spanyolországtól. Múlt szerdán több százezren vettek részt abban a 400 kilométeres élőláncban, amit a népszavazás követelői hoztak létre. A spanyol kormányfő vasárnap levelet írt az autonóm régió elnökének, amelyben párbeszédet ajánlott a referendumról. Viszont többször is leírja, hogy az elszakadásról szóló politikai folyamat során „hűnek kell maradni a spanyol intézményekhez”, és be kell tartani a spanyol törvényeket. A következő évben Spanyolországon kívül az Egyesült Királyságban lesz még szó területi kérdésekről, részben pont a spanyolok miatt. Spanyolország ugyanis magának szeretné Nagy-Britanniától Gibraltárt, a lakosok viszont az angoloknál maradnának. Nem biztos viszont, hogy együtt maradnak majd az angolokkal a skótok, az ő függetlenségükről 2014. szeptember 18-án lesz népszavazás.

Az EU jövője "Az EU olyan, mint a szétesés előtt álló Szovjetunió" - nyilatkozta Marine Le Pen francia politikus, a Nemzeti Front elnöke a The Sunday Times lapnak. A 45 éves politikus szerint emiatt nem kell félni, hiszen a Szovjetunió összeomlása után a volt tagországok szabadon és függetlenül fejlődhettek tovább, és növekedésnek indultak. Az új Economist adott hírt az európai politika két „vásott kölyke” – a holland Geert Wilders és a francia Marine Le Pen – kapcsolatteremtéséről és koordinált politizálásáról. Úgy tervezik, hogy az európai parlament következő ülésszakán egy „Eurosceptic” blokkot hoznak létre. A cél: „Közösen harcolni a szörnyeteg ellen, akit úgy hívnak – Európa”.

Teljesítmény-értékelés A kötelező irodalom: A „www.marosan.com honlap, Oktatási segédanyagok könyvtár, Civilizációk.. és Politikai.. alkönyvtár fóliái, „Civilizációk és világvallások” valamint a „Politikai eszmetörténet” szöveggyűjtemény (Könyvtár) Ajánlott irodalom: Marosán György. (2006): „Hogyan készül a történelem?” Money-Plan kft. + blog.marosan.com cikkei A félév vizsgával zárul. A vizsgajegy három részből áll: írásos házi-dolgozat, ZH jellegű elővizsga és írásbeli vizsga. Ha valaki a 12 előadásból legalább 8-on részt vesz és a félév vége felé megírandó ZH-n elfogadható eredményt ér el, akkor az félév végén beadott házi-dolgozata alapján kapja meg a jegyet. Ha órai részvétele nem elegendő, és/vagy ZH-ja nem elfogadható, akkor vizsgáznia is kell. A házi dolgozat témája: a kijelölt információs anyag, illetve film alapján elemzést készíteni, részben a „Civilizációk..” részben a Politikai eszmetörténet” témakörében. A házi dolgozat 2600 szó méretű kell legyen és a beadási határidő: 2013 december 17.

A házi dolgozat(ok) témái és feldolgozása Mindenkinek két dolgozatot kell írnia: egyet a „Civilizációk, és világvallások”, egyet pedig a „Politikai eszmetörténet” témájából. Az egyik dolgozat témája: a megadott és kiosztott filmet kell megnézni, majd arról kell a témához illeszkedően elemzést írni A másik dolgozat témája: a megadott, döntően magyar vagy angol nyelvű hír alapján kell elemzést írni, tekintetbe véve a másik választott téma tematikáját. Mindkét dolgozat távolságtartó, objektív, lehetőleg sokoldalú elemzés legyen.

1. lehetőség: A lehetséges filmek Hotel Ruanda. (USA) Aki szelet vet (USA) Vera Drake Angol film A nemzet színe-java. (USA) Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája (Francia- görög?) Eper és vér (USA) 20 óra – Sánta Ferenc film Az Én 20. századom (M) A háborúnak vége (F) Márvány ember (L) Tarkovszkij: A tükör Ítélet Nürnbergben (A) Luther (N) Makk Károly: Szerelem, Hamisító (N vagy A) Hamu és gyémánt (L) A tanú (magyar) Ámen (A helytartó - Hochut darab) Mefisztó (Szabó István) A csendes amerikai (angol?) Agitátorok (az Optimistákból) 141 perc a Befejezetlen mondatból. (M –Déri könyv) Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek Ütközések (USA) Hullám (N) Ajami (Izraeli film) – Lövés, utána csend (Bader-Meinhoff csoport (N) Michael Collins (USA) Az összeesküvés (Wansee-i Konferencia (USA) Megfoghatatlan? (Il Dívó) Andreotti film (O) Bukás (N) Hideg napok (M) Az elnök emberei (USA) (Watergate ügy) A kelet, az kelet. (A) Milk (Homoszexuális politikusról -USA) Szamba (Francia) Bábel. (USA) Más ember élete (német film) Jó éjszakát, jó szerencsét. (USA) Éjszakai vonat Lisszabonba (??) Ítélet Magyarországon (Film a romagyilkosságokról – Hajdú Eszter Bazi nagy francia lagzi – francia Eichmann Show

A film feldolgozás szempontjai: Miről szól a film? Mi a kapcsolata a választott témával (Vallások, vagy Politikai eszmetörténet) Mi a film üzenete? Mi ennek a jelentősége a 20. és a 21. század történelme szempontjából? Van-e üzenete a mai Magyarország szempontjából? Milyen ellentétes vélemények fejeződnek ki a filmben? Milyen ellentétes vélemények fogalmazódnak meg a témával kapcsolatban a mai magyar, és/vagy globális társadalomban? Kiválasztható egyik vagy másik szereplő viselkedése vagy életútja, és az is bemutatható és elemezhető. Milyen más filmekkel, irodalmi alkotásokkal vethető össze? Mi a film kapcsolata a valósággal: alapvetően megváltoztatja a valóságot, vagy lényegében jól tükrözi?

2. lehetőség: Egy „ténymorzsa” elemzése A Fehér Özvegyként elhíresült brit származású terroristanő állhat a nairobi terrortámadás hátterében. A szombat délután kezdődött túszdrámában legalább 62-en meghaltak és 175-en megsebesültek, a támadásért az al-Kaidához szorosan kötődő szomáliai al-Sabáb a felelős. A brit sajtó szerint a hatóságok már vizsgálják, hogy a Fehér Özvegynek is nevezett brit Samantha Lewthwaite-nak volt-e köze a nairobi terrortámadáshoz. A terroristák Twitter-oldala a nőt is megnevezte a támadás résztvevői között, de egy kenyai miniszter szerint csak férfiak vettek részt a támadásban. A nő a 2005-ös londoni merényletekben öngyilkos robbantást elkövető Jermaine Lindsay felesége volt. A kenyai rendőrség már korábban is körözte, mert állítólag egy terrorista-csoport tagjaként robbantásokat tervezett. 2012 márciusában ezért szökött új férjével, Habib Ghanival Szomáliába Kenyából, ahol az al-Sabáb egyik kulcsfigurája lett. (Lewthwaite állítólag nagy befolyása ellenére meg sem próbált kiállni férjéért, akit egy frakciók közti ellentét miatt az al-Sabáb egy csoportja nemrég kivégzett.) A nő Buckinghamshire-ben nőtt fel, ahol nagy feltűnést keltett azzal iskolatársai körében, hogy 15 évesen áttért az iszlámra. Az öngyilkos merénylő Lindsay-hez 2002-ben ment hozzá. Családja korábban már többször könyörgött neki a médián keresztül, hogy vegye fel szüleivel a kapcsolatot, és ne keveredjen terrorcselekményekbe.

Az esetfeldolgozás szempontjai A megkapott eseményt kell elemezni a választott tantárgy szemszögéből. Ez azt jelenti, hogy a film-elemzéstől eltérő tantárgyi szempontból. Lehetséges, hogy valaki maga választ az internetről az elmúlt 2 évben felbukkant eseményt, hírt, információt, amelyet a hallgató a 21. század története szempontjából meghatározónak gondol. Mi az esemény lényege? Meg kell mutatnia, és érvelni kell, miért éppen ezt gondolja meghatározónak, Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet az egész világ, és/vagy Európa számára? Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet Kelet-Európa számára? Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet a mai magyar társadalom számára?   Mi ennek a jelentősége a 20. és a 21. század történelme szempontjából? Milyen ellentétes vélemények fogalmazódnak meg az eseménnyel kapcsolatban, a mai magyar, és/vagy globális társadalomban?

3. lehetőség: a „menekült-probléma” elemzése Az elmúlt évek, és hónapok nagy témája a „menekült” kérdés. Sokan sokféleképpen foglalkoztak ezzel. Szeretnénk lehetőséget adni, aki ezt akarja, hogy kifejthesse véleményét erről. Esetleg akár párokban is lehet ezt megtenni. De követelmény: ne pusztán véleményt írjanak, hanem viszonylag távolságtartó, objektív elemzést: Mi volt a kiinduló probléma? A világ, Európa, kelet-Európa és Magyarország szemszögéből, Van-e ebben valami, ami alapvetően új? Hogyan fejlődött, miként súlyosbodott? Mindez előre látható volt-e vagy valóban meglepetésszerűen érte a nemzetállamokat? Miként reagált erre Európa, és a nemzeti kormányok? Mi lehet a probléma kifutása? Kinek mit kellene tenni? Mit tettek volna másként?

4. lehetőség: Elemezhető TED-ek Az elmúlt években egész sor TED prezentáció jelent meg az interneten. Ezek érdekes és tudományosan megalapozott prezentációk különböző - a tantárgyakkal kapcsolatos – témákban. Érdekes elemzés tárgya lehet, egymás mellé tenni két prezentációt, és feldolgozni az adott tantárgy szemszögéből. Most megemlítek néhányat, amelyek egy részét a félév során bemutatom. Niall Ferguson: A jólét… Jonathan Haidt: Religion, evolution… Devdutt Pattaniak:A két civilizáció Allain de Botton: Atheism 2.0. Hans Rosling: vallások és demográfia Hans Rosling: Statisztika vagy másik Geoffrey West: Városok, cégek meglepő matematikája David Coleman: Együttérzés Clay Shirky: Hogyan ír a közösségi média történelmet.. Eric X. Li: a két rendszer... Paddy Ashdown: Dan Ariely: Our boogy moral.. Jonathan Haidt: Moral root… Howard Rheingold: The new power of .. Tim Harford : Yochai Benker. Open source economics Clay Shirky: How the Internet David Cameron

A 21. század alapvetően új problémái (1) 1. A komplexitás új szintre – a hyperkonnektivitás szintjére – érkezett (D. Hebling. 2013. Globally networked risks and how to respond.) 2. A globalizálódás szorosan csatolttá tette a világot (Douglas Adams:Galaxis utikalauz stopposoknak.) 3. Környezet korlátozottsága realitássá válik (kölcsönös függés, globális felmelegedés, fenntarthatóság kényszerei), P. Ashdown 3. törvénye 4. A növekedés hosszú távon lelassulni látszik (Th. Piketty: Capital in the 21.th century),

A 21. század alapvetően új problémái (2) 5. A termékvilág áttekinthetetlenné szélesül (B. Schwartz: Paradox of choice) 6. Az internet alapvetően átszabja a legtöbb iparág tevékenységét (D. Tapscott, A. D. Williams:Wikinomia.) 7. „Internet of things” – a műszaki rendszerek összekapcsolódása és annak nehezen kiszámítható előnyei és hátrányai, lehetőségei és veszélyei, (Jeremy Rifkin: The Zero-marginal cost society. 2014.) 8. Olcsó és értelmes robotok elérik a magasan képzett munkaerő szintjét. The Economist 2014 october. Suplement

Miértek (1) 1732-ben Ibrahim Möteferrika nevű - Kolozsváron, magyarnak és kereszténynek született, de muszlimmá és török diplomatává vált tudós - oszmán hivatalnok írja: „Miért van az, hogy az egykor a muszlim népekhez képest oly gyönge keresztény nemzetek a modern időkben annyi területen szereztek uralmat, sőt még vereséget is mértek az egykor győzedelmes oszmán hadakra?” Válaszában jellegzetes tényezőkre utalt: az angol és holland parlamenti rendszerre, a keresztények amerikai terjeszkedésére, megemlíti, hogy a Oszmán birodalomban a sarija jogrendszer, míg Európában a „ráció által diktált törvények és szabályok” uralkodnak, és Az európaiak új katonai stratégiával és eszközökkel rendelkeznek

Miértek (2) J. Diamond: Háborúk, járványok, technikák. Typotex 2000. „1972 júliusában Új-Guinea trópusi szigetének partjain sétáltam, ahol mint biológus a madarak evolúcióját tanulmányoztam. Korábban hallottam egy figyelemre méltó helyi politikusról, Yaliról, aki éppen akkor járta a környéket. Yaliból karizma és energia sugárzott, és okosabbnak, ügyesebbnek láttam mint sok modern világbeli kortársamat. Ugyanakkor egy sor mélyreható kérdést is feltett: „ Miért van az, hogy ti fehérek, oly sok árut termeltek, és hoztok ide, míg nekünk feketéknek olyan kevés árunk van? Miért van az, hogy ti európaiak jöttök el hozzánk hajótokkal, fedeztek fel bennünket és hoztok termékeket, eszközöket, és nem mi megyünk és fedezünk fel titeket?”. Miért lett az egyik ország gazdag és szabad a másik meg szegény és rabságban szenvedő? És meddig marad a szabad, aki szabad volt, és hogyan szabadulhat ki a rabságából a másik?

A történelmi siker összetevői (1) F. Fukuyama: A politikai rend eredete (Akadémia 2011) A meghatározók az intézmények. Az intézmények szabályokból felállított és rendszerszerűen alkalmazott ösztönzőkkel – jutalmakkal és büntetésekkel - működtetett alkotások (konstrukciók). Fontos elemeik és részeik: szerepek, szimbólumok, ököl-szabályok, történetek (narratvák), mítoszok, hiedelmek. Fukuyama három „Nyugatra” jellemző intézményt azonosít: (1) erős állam, (2) a törvények hatalma (Rule of law), (3) Felelős kormányzás (A megbízottak ellenőrizhetősége és elszámoltathatósága)

A történelmi siker összetevői (2) N. Ferguson: Civilizációk (A Nyugat és a többiek – West and the rest) Scolar 2011. A Nyugat hat „killer app”-ja – adott platformra épülő, a versenytársak számára elérhetetlen szolgáltatás, amely megkülönböztető versenyelőnyt jelent – maghatározott intézményekre épülő megkülönböztető versenyelőnye: 1. Verseny (piac) 2. Tudomány (ráció) 3. Tulajdon (vállalkozás) 4. Orvostudomány (egészség) 5. Fogyasztás (jólét és növekedés) 6. Munka-etika (szorgalmasság)

A történelmi siker összetevői (3) D. Acemoglu és J. Robinson. (2021): Why nations fail? (Miért buknak el nemzetek?) A siker az inclusive, a kudarc az extractive intézményeknek tulajdonítható. Az előbbi - szándéka, tehetsége és teljesítménye alapján - mindenkinek biztosítja nemcsak a részvételt, de az előrejutást is a politikában, a gazdaságban. Az utóbbi esetén egy szűk elit kisajátítja a politikai és gazdasági hatalmat, és arra támaszkodva kizsigereli a társadalmat

A történelmi siker összetevői (4) F. Fukuyama – előreláthatólag szeptemberben megjelenő - „Political Order and Political Decay. From French Revolution to the Present” című könyve azzal foglalkozik, hogy az egyes országok sorsát nemcsak az határozza meg, hogy rátérnek-e egyáltalán a történelmi „főútvonalra”. Van-e szerepe – teszi fel a kérdést - a modernizáció későbbi sikerében, hogy a társadalmak milyen sorrendben teremtik meg a fejlődéshez szükséges intézményeket? Válasza: a jövőt döntően befolyásolja, vajon a „nép” előbb demokráciát „kap”, vagy előbb a hatékonyan és átláthatóan működő államot épít ki az adott társadalom. Ebből a szempontból –érvel - történelmileg jobban jártak az „északiak” - Németország és skandinávok - akik előbb hatékony bürokráciát alakítottak ki, mint a „déliek” - Görögország és Olaszország - akik előbb az általános választójogon alapuló demokráciát teremtették meg. Ez komoly gondokat okozott a rendszerváltóknál.

Elkezdődött-e már a 21. század? Elkezdődött-e már a 21. század – tette fel a kérdést a Financial Times, és válaszolt: Nem! Tamás Gáspár Miklós - még a 20. sem fejeződött be. Mikor kezdődött a 16. század? 1492-ben, Amerikai felfedezésekor, vagy 1517-ben, Luther fellépésével? És a 17. század? 1598-tól, - a csaknem 40 éves polgárháborúnak véget vető nantesi-i ediktumtól – vagy 1618-tól, a 30 éves háborút kirobbantó prágai defenesztrizációtól? És a 18. század? 1688-as „dicsőséges forradalomtól”, vagy 1713-as utrechti békétől datálható? És a 19. század? 1792-ben, a francia forradalommal, vagy 1815-ben, a napóleoni háborúk korszakát lezáró bécsi kongresszussal? És a 20. század? 1895-től, a 3. Kondratyev ciklus felemelkedésétől, vagy 1914-től az I. világháború kitörésétől számítják. Szóval mikor is kezdődött a 21. század? Sokak szerint ez már csaknem két évtizede - a berlini fal leomlása óta – tart. Vagy tényleg el sem kezdődött? Vannak-e olyan tendenciák, amelyek kifejezetten a 21. re jellemzőek?

Mikor is kezdődött a 21. század? A Science tudományos folyóirat 2000. december 22-ben külön számot ad ki: a Föld ökológiai rendszere billenési pont felé halad. (2006-ban pedig kiderült: a Föld éghajlatát alakító kilenc jelenségcsoport – pl. a sarki jégtakaró, a Golf áramlat stb. - közül három már túl is lépte azt, és további kettő esetén elértünk a határra.) 2001. januárjában Jimmy Wales - a Wikipédia alapítója – a befulladni látszó programja keretében elkészült néhány ezer szócikket feltette egy wiki weboldalra, és meginvitálta a netezőket, írjanak és szerkesszenek vele együtt. Két éven belül 400 ezer szócikk született, 50 különböző nyelven - ingyen munkával! 2001 júniusában kapott szabadalmi jogot a Google a keresőjére (1998 szeptembere 4.-én alakult meg a cég, 2000-ben nevezik ki az első profi CEO-t, Eric Smith-et, és 2004. augusztus 19-én van az IPO) 2001. szeptember 11-i a New York-i terror-támadás, a 21. század talán leggyakrabban emlegetett eseménye, 2001 októberében kipukkant az ENRON lufi. Okt. 16: több veszteséges vállalkozását leírja (544 m USD veszteség). Nov. 8: az 1997-2001 közötti eredményeket visszamenőleg lefelé korrigálja. Dec. 2:csődeljárást kér maga ellen – 20mrd USD veszteség (98%-os).

Thomas Piketty: „Capital in the Twenty-First Century” Egy új könyv, amely nagy vihart váltott ki, mert alapvetően eltérően értékeli a 20. század folyamatait. A 20. század elején a jövedelem fő forrása az örökölt vagyon. A 20. század során fokozatosan előtérbe került és meghatározóvá vált a munkából szerzett jövedelem. A jövedelem eloszlását ekkortól alapvetően igazságosnak tekintettek, mert a tehetséggel hozták kapcsolatba. Aki „újra-elosztani” akart az „marxista” volt. A 20. század végén újra fontossá és vitatottá válik a magas jövedelem és az örökölt vagyon. Aki sokat kap, az nem feltétlenül az, aki megérdemli. És még ha megérdemli is, nem biztos, hogy az neki (örököseinek) vagy a társadalomnak érdekében áll.

F. Fukuyama: Political Order and Political Decay: From the French Revolution to the Present. Egy másik új könyv – még nincs meg magyarul – amelynek fő gondolat: a végkifejlet attól függ, vajon az erős és jól-szervezett és részrehajlás nélkül dolgozó állam i bürokrácia jön-e előbb létre és csak utána történik meg az általános választójog kiterjesztése, vagy fordítva, általánossá válik a választójog, és a pártok az állami koncon versengve igyekeznek kisajátítani az állami forrásokat. Az előbbi út: Skandinávia és Németország. Az utóbbi út: Olaszország és Görögország, Átmeneti út: USA, ahol a 19. században patrimonizmus (család-központúság), klientizmus (követők támogatása), és korrupció volt az uralkodó, majd a 20. század elején a középosztály megtisztítja az államot. A tanulság: fontos az út és a sorrend, ahogyan az egyes országok elérik a fejlett társadalmat. Nagy veszélyek leselkednek a felszabadulókra!!

Fukuyama új gondolata A két véglet: Németország és Görögország. Akik a kettő közzé esnek – ilyennek minősíti az USA-t – azoknál történelmi véletleneken múlik, hogy sikerül-e elkerülni az oligarchizálódást, és azt, hogy a pártok megszállják és kisajátítsák az államot. Azt állítja, hogy a 19. század végéig az USA az „olasz” utat követte. 1828 A. Jackson populista elnököt követően virágzott a patrimónializmus és klientizmus. A választókat a postai állással, karácsonyi pulykával és a rokonoknál felhasználható „get-out-of-jail” papírral nyerték meg. 1880-tól kezdődött az állami bürokrácia reformja, amely hatékonyan és részrehajlás nélkül működő apparátus kialakítását tűzött célul. Ami érdekes, Fukuyama kiemeli a háborúk és a hadsereg szerepét egy hatékonyan működő bürokrácia kiépítésben. Van azonban egy másik tényező: a középosztály megerősödése és az oligarchiák visszaszorulása. USA-ben elterjed egy „merit-based” system

Egy új probléma jelentkezése USA-ban a meghatározó tényező, amely a hatékony államot generálja: a középosztály megerősödése és az oligarchiák visszaszorulása. USA-ban a 19. század végén terjed el a „merit-based system” – vagyis általánosan elfogadottá válik, hogy a hivatalokat rátermettség szerint osztják el. Ez lesz az „amerikai álom” alapja: mindenki aki tehetséges, „megcsinálhatja” magát. Csak a tehetségedtől és munkádtól függ, mi lesz belőled, mert a rendszer igazságos. Mindenkinek azt juttatja, amit megérdemel. Most azonban Piketty kutatásai arra utalnak, ez azért nem egészen így van, legalább is ez számottevően megváltozott a 20. század végén. Újra előtérbe kerül az öröklött vagyon, a vagyon alapján történő politikai befolyásolás és megnehezül az előrejutás, és lecsökken a mobilitás. Két új alkotmánybírósági törvény: a politikai adományok korlátainak eltörlése és a pozitív diszkrimináció megszüntetése

A politikai viselkedés két összetevője Mi az ember? Erre a kérdésre evolúciós választ adunk, és ennek alapján véljük értelmezni a sokféle és gyakran érthetetlennek tűnő viselkedést. Látni fogjuk az ember, mint evolúciós konstrukció értelmezhető. Miért van társadalom? Erre a kérdésre adott evolúciós választ alapján válik érthetővé, miért választják a lények a társulásokat, amely – látszólag korlátozza őket – és miért épít az ember egyre összetettebb és nagyobb közösségeket.

Az első alapkérdés – mi is az ember? Az élőlények evolúciósan programozott „konstrukciók”, amelyeket az evolúciósan adaptív környezet kihívásaira hoznak létre: Első szint: a múltbeli tapasztalat befagyva a génekbe – átörökítődik, megváltoztathatatlan. (rovarok – Dawkins példa) A második szint: a mindenkori döntően genetikailag meghatározott viselkedést, a viselkedés-meghatározás rugalmasabb rendszerén keresztül a jelenbeli tapasztalat módosíthatja. A harmadik szint: a faj egyedeinek tapasztalatai a szociális tanulás által rögzítődnek, és a közösség által átadódnak, és hagyománnyá alakulnak. (Evolúciósan stabil stratégiák) A negyedik szint: amikor a múltbeli tapasztalat a kultúra fogalmaiként vagy kulturális intézményekben rögzítődik. Az „újraprogramozás”, a tanulás, vagy a fogalmi rendszer változásán keresztül és/vagy új intézmények „barkácsolása” útján vezet a viselkedés megváltozásához.

Az emberszabásúak „kultúrája” Eszköz-készítés és eszköz-használat Kultúra-szerű hagyományok Az altruizmus és a szolidaritás elemei Territorialitás, és a csoportok közötti vetélkedés A másod-rendű intencionalitás jelei A csoportos nevelés jelei (collective breeeding)

Az élőlények: evolúciósan programozott lények Első szint: a múltbeli tapasztalat befagyva a génekbe – átörökítődik, megváltoztathatatlan. (rovarok – Dawkins példa) A második szint: a mindenkori döntően genetikailag meghatározott viselkedést, a viselkedés-meghatározás rugalmasabb rendszerén keresztül a jelenbeli tapasztalat módosíthatja. A harmadik szint: a faj egyedeinek tapasztalatai a szociális tanulás által rögzítődnek, és a közösség által átadódnak, és hagyománnyá alakulnak. (Evolúciósan stabil stratégiák) A negyedik szint: amikor a múltbeli tapasztalat a kultúra fogalmaiként vagy kulturális intézményekben rögzítődik. Az „újraprogramozás”, a tanulás, vagy a fogalmi rendszer változásán keresztül és/vagy új intézmények „barkácsolása” útján vezet a viselkedés megváltozásához.

„Ki vagy mi” a programozó? A meghatározódás szintje: Sok minden meghatározódik a gének által Sok mindent a környezet határoz meg. A valóságban a kettő együtt meghatározó, és elválaszthatatlanok. (kicsit úgy, mint a téglalap területe) A meghatározódás jellege: 1. Dinamikus: nem egy gén, hanem a gén-hálózat együtt, 2. Visszacsatolt: a gén befolyásolja a környezetet, a környezet befolyásolja a genetikai adottságot, 3. Folyamatos: a fogantatástól, a felnövekedésig („fetal-programming” és később is), 4. Komplex: a gének és a társadalmi környezet kölcsönhatása átfedik egymást és összefonódnak.

A majom-ember átalakulás jellemzője Az átalakulás folytonos, de a különbség minőségi. Nincs olyan, a génekben, vagy a viselkedésben megmutatkozó jellemző, és ehhez kapcsolható időpont, amely meghatározható volna határ-pontként. A legtöbb, a társadalom fejlődése szempontjából lényeges intézménynek és konstrukciónak megvan a gyökere. Így a „állam”, a „politika”, a „tulajdon”, az „eszköz-készítés”, a kommunikáció, a „hagyományok”, és a pro-szociális értékek „előképei” azonosíthatók. A környezet kihívásai „vezérelték” az emberszabásúak egy csoportját kulturális válaszokat adni a kihívásokra.

Az emberi természetet formáló erők Az emberi természetet formáló egyik erő, hogy a csoporton belül vetélkedünk a pozíciókért, a magasabb státuszért, és az előrejutásért, A másik erő, amely formálja a természetünket, hogy a csoportok is vetélkednek egymással, és a csoport-összetartás alapvetően fontos tényező, a csoportok közötti harcban, Az a két erő egyidejűleg működik és egyidejűleg formálja a viselkedést. Amikor tehát meg akarjuk érteni azt a pszichológiai repertoárt, amellyel rendelkezünk, akkor erre a kettőre lehet visszavezetni azokat.

Az ember és a társadalom kialakulásának „menetrendje” A forradalom neve A kezdete (i.e.) A „robbanás” (i.e.) Kiteljesedés (i.e.) Jellegzetesség (nóvum) Az emberré válás 2.5 millió 1.5-1 millió 500 ezer Humán etológia A „modern” ember 200-150 ezer 120 ezer Evolúciós pszichológia Szimbolikus Forradalom 120-80 ezer 60-40 ezer 20 ezer Szimbólumok használata Neolit forradalom 10-8 ezer 6 ezer Kultúra rendszere Intézményi forradalom 4-2 ezer napjaink Intézmények mindenütt

Az ember Matrjoska modellje Az intézmények szintje A kulturális univerzáliák szintje A szimbólumok szintje A mentális modulok szintje A humán etológia szintje A humán etológiai szinten belül három további szint található: a főemlős agy, a emlős agy, és a hüllő agy

A modern ember születésének forradalma Az egyenletesen növekvő agyméret 200 ezer évvel ezelőtt eléri maximális (1400 cm²) méretét és stabilizálódik Létrejönnek az EP mentális moduljai Felértékelődik a csoport (a növekvő fejméret miatt életképtelenül születünk, energia-igényes, és fontos a tapasztalat elsajátítása) Kezd kiformálódni az etnocentizmus, Fejlődik az eszköz-használat és készítés, Az agyméret stabilizálódása miatt a kultúra kifejlesztése irányában fejlődünk tovább

A modern ember forradalma - az evolúciós adaptáció környezete A kiváltott magatartás minták Kis, 20-30 fős csoportok, ellenséges környezetben Etnocentrikus szindróma Vadászat-gyűjtögetés, egymásra utaltság Elvárjuk a kölcsönösséget, Követjük a tekintélyt Állandó vándorlás Szolidaritást magasra értékeljük Folyamatos fenyegetettség, a környezetnek való kiszolgáltatottság Idegen környezetben szorongunk, és agresszívek leszünk Sok éhezés Szeretjük a cukrot és a húst Az emlékezet által megőrzött ismeretnek nagy értéke Az öregek szerepe nagyon fontos

Mit jelent a „mentális modul” szint? Az emberré válás – evolúciósan adaptív környezetnek nevezett – körülményei által felvetett problémákra kialakított viselkedési formák, Az agyban rögzült funkcionális egységek, amelyek egy meghatározott adaptív probléma megoldásának eszközei, A mentális modulok öntudatlan alkalmazásával döntjük el, megérzésszerűen, ki a csaló, kiben lehet bízni, mit együnk, mitől óvakodjunk, Pszichológiai beállítódás, a viselkedést befolyásoló preferencia, amely az egyedet bizonyos fajta viselkedés irányába nyomja, és rendre meghatározott választ generál

Mit is jelent a preferencia? Bateson kísérletében az irodában dolgozók önkéntes alapon fizettek az elfogyasztott tejért. A fizetés mértéke a melléket ábrán látható összefüggést követett: attól függően, hogy milyen képet (virágot vagy figyelő szemeket) helyeztek el a szobában eltérő módon alakult a „befizetett” pénz mennyisége

A szimbolikus forradalom szakasza 135-100 ezer között megjelennek az első szimbolikus tárgyak, és tevékenységek (sírok, gyöngyök, és festés), Kiterjedten használni kezdik a tüzet 60 ezertől szobrocskák, barlangi festés, ruházat, ékszerek – egyéni és a közösségi identitás jelzésére, Rögzül a munkamegosztás a férfiak és nők között (vadászó, gyűjtögető közösségek) Az életfeltételek stabilitása és biztonságossága, valamint a várható élettartam megnő, Megjelenik 90-50 ezer között kifejlett beszéd Megnő az átlag-életkor, kialakul a „nagyszülők” nemzedéke – fontos szerepük az ismeret átadásában Megnő a közösség mérete (40-ről, 80-ra), de még nem tudják „kezelni”: a csoportok rendre szétválnak, Megkezdik a föld benépesítését (80-40 ezer között meghódítják az 5 kontinenst) A a csoportok közötti kapcsolatok és a kereskedelem első jelei, 40-30 ezer között un. „kreatív robbanás”: szobrok, jelek, kulturális tárgyak.

A szimbolikus forradalom mágikus kultúrája Megjelennek a vallás első jelei: hit a természetfeletti lényekben, az őket befolyásoló rituálék kialakítása (mágia), és vallásos élmény megszerzése Temetkezés és az élet fordulópontjainak megünneplése Lassan kialakuló társadalmi különbségek, A beszéd segítségével átadott szabályok, és szerepek, A környezet megtelik a kultúra elemeivel, és az jellemző lesz a közösségre Egyre fontosabb lesz a csoport-szelekció

Mit jelent a „szimbolikus szabály” szintje? A naggyá nőtt – és mérlegelésre is képes - agy már nem biológiai jelek után kutat, hanem szimbólumokat keres, amikor azt kell eldönteni ki legyen a házastárs, a főnök, kit szeress és kitől óvakodj, Szimbólumok tájékoztatnak arról, kik a barátok, ki a főnök, kinek mi a csoportban a szerepe, kitől kell óvakodni, A szimbólumok segítenek eligazodni az életben, de ezeket már meg kell tanulni, használatuk során mérlegelni és értékelni kell, Megjeleni a norma: a társadalmilag elvárt viselkedés szabálya, szociálisan (növekvő mértékben a nyelv ) segítségével adják tovább, társadalmilag működtetett ösztönzők (büntetések és jutalmak) kényszerítik ki, Ezeket az információkat részben szóban, a nyelv segítségével adják tovább, és a fontosabb szimbólumokhoz narratívák tartoznak (Pl. eredet mítosz, vagy varázslás)

A neolit forradalom szakasza A fordulópont a jégkorszak leghidegebb szakasza (25-18 ezer között) A földművelésre (állattenyésztésre) való áttérés 14-12 között indul meg, de időben eltolódva 10 egymástól független térségben megy végbe, A közösség mérete 200-400-ra nő, letelepülés, Eleve nem csak rokonok élnek együtt, szükségszerű az összehangolás kulturális eszközei (rituálék, szabályok, hierarchia, hatalom, a vallás kezdetei) A környezetben „idegen” közösségek léteznek, közösen kell használni eszközöket, A közösségeken belül egyenlőtlenségek, hatalmi szerkezet, és a kulturális univerzáliák kiépülése

A kulturális univerzálék modellje A kulturális univerzálékon - mint a kromoszómán a gének – „ülnek” az adott társadalom elemi mémjei, és mém-komplexumai, amelyek „kifeszítik” a társadalmat. Az antropológusok öt csoportját különböztetik meg: 1. Termelés 2. Reprodukció (család, rokonsági viszonyok, szexuális szokások) 3. Családi gazdaság 4. Politikai-gazdasági viszonyok (döntés-hozatal, tulajdon, 5. Viselkedési szuperstruktúra (szimbólumok, mítoszok, vallások, tabuk, normák stb.)

Kulturális univerzálék (G.P. Murdock nyomán) Ajándékozás Temetkezési rituálék Tulajdon és tulajdon jog Álomfejtés Sport Személynevek Tisztaság elmélet Szexuális tilalmak Boldogság-elképzelések Törvények, normák Uralmi forma Testdíszek Pubertás kori szokások Büntető-szankciók Státus-differenciálás Szerszám készítés Tűzgyújtás Szülészet Család Vallási rituálék Rokonsági csoport Demográfia Zene Partner szerzés Tánc A kulturális univerzáliák: valamennyi létező társadalomban fellelhető, viselkedést befolyásoló, meghatározó jelentőségű kultúra-elemek, amelyek „kifeszítik” a társadalmakat. Díszítő-művészet Ünnepek Életkor mint rendező elv Orvoslás Etika Viccek Öröklési szabályok Etikett Vendégszeretet Munkamegosztás Gyógyítási hiedelmek Étkezési idők Nyelv Művelődés Kereskedelem Játékok Incestus tabu Mágia Naptár Folklór Látogatások Köszöntés formák Főzés Higiénia Jövendőmondás Kozmológia Gesztusok Lakás formák Gyász Hit a természetfeletti lényekben Mitológia

Mit jelent a „kulturális elemek” szintje? A közösség már kialakította a kulturális univerzáliáját, azon ülnek a - csakis az adott közösségre jellemző – kulturálisan konstruált mémek, A közösség hierarchikus, munkamegosztás alakult ki, sokféle szerep, és szabály létezik, A szabálykövetést kikényszerítő normák fokozatosan kezdenek szétválnak erkölccsé, és törvénnyé, A társadalmakat körülveszi a kultúra burka. A környezet és a közösség között egy széles kultúra-sáv helyezkedik el. Ez részben összeköti, részben elválasztja attól a közösséget. Egészében a környezet nyugodtabb, és kiszámíthatóbb.

A letelepülés evolúciósan adaptív környezete A változás A kihívás A válasz Megnő a közösség mérete A genetikai alapú pro-szocialitás elégtelen Állam, Erkölcs, Törvény Vallás (szabályoz és legitimál) Megnő a sokféleség Állam, erkölcs, és törvény, és Vallás (szabályoz és legitimál) Egyenlőtlenség megjelenik A pro-szocialitás sérül és a identitás elégtelen Állam, erkölcs, törvény és Öröklődő hatalom megjelenik A régi egyenlőtlenség megrendül, a család alárendelődik a közösségnek Vallás (szabályoz, legitimál, és magyaráz) Összehangolt beruházások igénye A családi, paternalista döntéshozás elégtelen Állam (adóztat és hierarchia) Vallás (legitimál, és magyaráz) A mindennapokon túlmutató kérdések Megkérdőjelezhetetlen válaszok szükségesek Vallás = értelmet kínál, keretbe foglal, és sikert kínál (rítus) Közös események szervezése A közösségi integráció nehezül Vallás (identitást nyújt, irányít, legitimál, és rítust szab) Hosszú-távú hatású technológiák alkalmazása Nehézzé válik a hosszú-távú teendők meghatározása Állami szerveződés és a vallás (legitimál, magyaráz, rítust ad)

Az intézményi forradalom szakasza A közösségek mérete tovább nő (a falvak királyságokká állnak össze), Rögzül az egyenlőtlenség, kialakul az állam, örökletessé válik a hierarchia, csoport-identitás fontossá válik, A társadalmak szellemi újratermelés önálló „értelmiségi” csoportra hárul, főállású papság, Kialakulnak az összetett (technikai, hétköznapi, társadalmi, eszmei) kulturális konstrukciók: szabályok, szimbólumok, szerepek, rítusok, hatalmi és munkamegosztási viszonyok, mítoszok és tárgyak együttesei, Alapvető jelentőségre tesznek szert az intézmények (állam, magántulajdon, piac, törvény, erkölcs, vallás, politika, szervezetek). Az emberek egész élete – már a születésüktől, halálukig - az intézmények keretei között zajlik.

Mik is az intézmények? Az intézmények: szabályok, szerepek, rítusok, és ösztönzők – rendszerszerűen alkalmazott jutalmak, és büntetések - viszonyok, szellemi alkotások (mítoszok, és elméletek) emberek, építmények és tárgyak együttesei. Legfontosabb típusai: az állam, a magántulajdon, a piac, a törvény, az erkölcs, a vallás, a politika, a szervezetek (hadsereg, termelés szervezetei), Ettől kezdve életünk az intézmények keretei között zajlik. Születésünket megelőzően, és halálunk után is intézmények vesznek körül A fejlődést ezek az intézmények határozzák meg, egyre fontosabb lesz a csoport-szelekció, és a siker vagy a kudarc az intézmények hatékonyságától függ

T. Dobzhansky az evolúcióról: „A biológia bármely jelensége csak az evolúció fényében értelmezhető.” A fenti kiterjesztése a társadalom és az ember világára „A társadalom minden jelensége csakis az evolúció fényében értelmezhető.”

A kulturális evolúció lényege A kultúra = minta-rendszer, amelynek elemi egységei (mémek) vannak, Örököljük, és átörökítjük, a másolással és tanulással, A kultúra mutációja = a mémek változása, rendszeresen hoz létre változásokat, Az új ötleteket, eszközöket teszteljük, majd használhatóságuktól függően használjuk és tovább adjuk, vagy elfeledjük, A kultúra egyéni, és közösségi rátermettséget befolyásoló A kultúra evolúciója = a közösség mintaösszetétele változik, és új konstrukciók jönnek létre

A kulturális evolúció mechanizmusai Mutáció (néha véletlen, de a társadalomban többnyire tudatos. Keresik, várják, és terjesztik) Átörökítés (öntudatlan másolás, tudatos tanítás, formális tanulási folyamat) Memetikai vándorlás (a feltaláló és/vagy a találmánya „elvándorol” és másutt is használni kezdik – könyvnyomtatás, vagy a fényképezés) Memetikai sodródás (a kis populációkban a véletlenszerű változások hatása megnő – pl. az elvándoroltak) Memetikai „szex” (kultúrák találkozása és egymást megtermékenyítő hatása)

A Pangloss szindróma Pangloss jelszava = Ez a világ, minden lehetséges világ legjobbika. Ezt a nézetet figurázta ki Voltaire Az evolúció az adott körülmények között leghatékonyabb megoldásokat választja ki. Az evolúciós adaptációk – a biológiában és a társdalomben is – ennek alapján a tökéletesek kell legyenek. Ugyanakkor a környezet változásával ami adaptív volt, az mal-adaptívvá, ami nem adaptív az adaptívvá válhat

A környezet szerepe az evolúcióban A környezet vet fel problémákat, és ítéli meg, hogy jól oldottuk-e meg. A környezet szisztematikus nyomása tereli az organizmusokat bizonyos megoldások (adaptációk) felé. A biológiai evolúció világában szelekciós nyomás létezik (pl. meleg, hideg, víz, szárazság), amely meghatározott megoldások (szervek, vagy viselkedés) irányába nyomja az organizmusokat. A kultúra világában az evolúciós nyomás többnyire a már létrehozott kulturális konstrukciók következménye (pl. demográfiai robbanás, vagy kereskedelem), és a környezet változása újabb konstrukciók felé vezeti a közösségeket A kultúra világában a mutáció többnyire nem véletlen. Keresik a megoldást (kísérlet, elmélet, próbálkozás)

A félév tematikája (levelezősök) 1. Szeptember 29. Bevezető, tematika, keretmodellek 2. Szeptember 29 A görög és középkori politika-modellek 3. Szeptember 29. Az újkor politikai irányzatai a 19. századig 4. November 8. A 20. század legfontosabb politikai eszméi 5. November 8. A posztmodern 21. század: a demokrácia esélyei