Interakciók a Prevenciós Faktorok Között Globális megközelítés Életmód terápia Új szakértelem és szakellátás

mozgás – táplálkozás – tudat kapcsolódása a PREVENCIÓBAN Az életmóddal kapcsolatos tényezők kombinált hatása a prevenció szempontjából

MOZGÁS TÁPLÁLKOZÁS TUDAT/ MENTÁLIS EGÉSZSÉG Prevenció nem tekinthető csak mozgás alapúnak. Az egészség- és orvos tudományoknak is csak egy részét fedik le. A prevenció egy globális típusú akció, mely az életmódot is, ami társadalmi környezetben zajlik, magába foglalja. Kérdés: a szakmák ebből mennyit kezeljenek kötelezően a saját határaikon belül? Így felmerül a kineziológia és az életmód kezelés kapcsolatának kérdése. Szorosan véve a mozgás – táplálkozás – tudat/mentális egészség kapcsolata képezheti a magot kineziológiai szempontból A fő kérdés, hogy a mozgás alapú prevencióra miképpen hatnak pl. az ábrán látható további tényezők: interakciók vizsgálata: pl. mozgás és táplálkozás kombinált kezelések preventív hatása TUDAT/ MENTÁLIS EGÉSZSÉG MOZGÁS TÁPLÁLKOZÁS

A kineziológiai széles kapcsolat rendszerét tárgyalja a különböző tudományokra vonatkozóan. A kineziológia (mozgástudomány) egy átfogó és nagyon fiatal tudomány, még nem tisztázott teljes mértékben, hogy mi a gyakorlati kiterjedtsége. (Példa erre alább:)

Példa a prevenciós faktorok együtthatására és annak jelentőségére A példa itt a gyermekkori elhízás prevenciójának kérdése, lásd a következő diát (közleményt)!

Int J Behav Nutr Phys Act. 2017 Aug 24;14(1):113. Family-based childhood obesity prevention interventions: a systematic review and quantitative content analysis. Ash T1,2, Agaronov A3, Young T4, Aftosmes-Tobio A5, Davison KK3,5. RESULTS: More than 90% of the 119 eligible interventions were based in the United States, Europe, or Australia. Most interventions targeted children 2-5 years of age (43%) or 6-10 years of age (35%), with few studies targeting the prenatal period (8%) or children 14-17 years of age (7%). The home (28%), primary health care (27%), and community (33%) were the most common intervention settings. Diet (90%) and physical activity (82%) were more frequently targeted in interventions than media use (55%) and sleep (20%). Only 16% of interventions targeted all four behavioral domains. CONCLUSIONS: The limited number of interventions targeting diverse populations and obesity risk behaviors beyond diet and physical activity inhibit the development of comprehensive, tailored interventions. To ensure a broad evidence base, more interventions implemented in developing countries and targeting racial minorities, children at both ends of the age spectrum, and media and sleep behaviors would be beneficial. This study can help inform future decision-making around the design and funding of family-based interventions to prevent childhood obesity.

A fenti (előbbi) közlemény lényege Közel 120 közlemény analízisét végezték el, mely közlemények a gyermekkori elhízás prevenciójával foglalkoztak. A leggyakoribb vizsgálati faktorok a prevencióban: diéta (90%), fizikai aktivitás (82%) media (55%) és alvás (20%). Csak 16%-a a vizsgálatoknak foglalkozott mind e négy faktorral együttesen. A többi vizsgálat tehát kevesebb faktor (tehát 3 vagy kevesebb) együtthatását analizálta az elhízás megelőzésében mint együttható prevenciós faktorokat.

Táplálkozás és prevenció pl. Metabolikus szindróma és elhízás

Prezícionált (pontosított) Táplálkozástan (ennek a jelentőségét hangsúlyozza ez a közlemény): Személyre szabott táplálkozás jelentősége a metabolikus szindróma kezelésében (megelőzésében)

A precizionált táplálkozás összetevői: Nutrigenomika Étkezési szokások Mikrobióta Táplálkozási magatartás Metabolomika (éhség-jóllakottság) Molekuláris fenotipizálás Fizikai aktivitás

Rétegezett táplálkozás individualizáltt táplálkozás Genotípus szerinti táplálkozás Nutrigenomika: Interakció a táplálkozás és a gének között, azaz a táplálék hatása a génekre, azok működésére Nutrigenetika: Az egyén a génjei által megszabott sajátos válasza egy adott táplálékra (pl. laktóz intolerancia)