A nagyváradi bazilika
A legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. Nagyvárad volt az első erdélyi nagyváros. Tőle körülbelül 80 km-re keletre található a Király-hágó, amely 582 m magas hegynyergen fekszik a Bihar és a Meszes hegység között. A 17. század végétől itt, Nagyvárad és Kolozsvár között volt Magyarország és Erdély határa. A bécsi Hillebrandt és a milánói Ricca építész tervei szerint 1752-1780 között épült a barokk római katolikus székesegyház. A széles, tömör középrész mellett aránytalanul kicsinek tűnnek a tornyok, pedig magasságuk 61 méter. A székesegyház legnagyobb művészi értéke a kupolafreskó, Johann Schöpf alkotása. A ma is eredeti alakjában álló székesegyház főhomlokzata előtt látható Szent László bronzszobra, melyet a lovagkirály nevét viselő térről helyeztek ide 1923-ban. A legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában.
A magyar címerrel díszített oltár
Belső díszitése lenyűgöző
A Szent László-herma másolata
A Bazilika és a kanonoksor
A nagyváradi püspöki palota, előtte Szent László király szobra
A felújított templomot II A felújított templomot II. János Pál pápa 1992-ben basilica minor rangra emelte. Belsejében rendezték be a Szent László Keresztény Múzeumot és a képtárat. Ez a barokk római katolikus székesegyház Nagyvárad egyik jelképe. Leírhatatlanul szép a belső díszítése! Érdekessége, hogy a mai napig csak magyarul és latinul tartanak benne misét, noha a magyar lakosság Nagyvárad népességének már csak 30%-a.