A „screen time” megjelenése a hallgatói életmódban Bocsi Veronika DE GyFK bocsiveron@gmail.com HUCER Konferencia, Szeged, 2014. május 30.

A prezentáció felépítése Kutatási probléma Elméleti keretek Kvantitatív kutatási eredmények Kvalitatív kutatási eredmények Összegzés

A kutatási probléma meghatározása Screen time: monitor, képernyő előtt töltött időkereteket jelöli a nemzetközi szakirodalomban (Kalenkoski és Pabilonia 2011). Erős genrációs beágyazottság. Kérdés: életmód ezen szeletének a leírására felhasznált kategóriák eléggé árnyaltak és univerzálisak-e (digitális bennszülöttek, screen-agerek, Y-generáció stb.)? Általánosítás? Most egyetemre járó fiatalok generációjának speciális a helyezete (az internettel tízes éveikben kerültek kapcsolatba, még vannak „emlékeik”). Kvantitatív megközelítése – de mi van a háttérben (attitűdök, érzések)? Kvalitatív technika alkalmazása.

Elméleti keretek felvázolása Sokféle időtöltés tartozik ide: televízió, számítógép, okostelefon stb. – ezek használata szociodemográfiailag meghatározott. A bővülése nem a mostani fiatalok generációjában kezdődött – televíziózás! KSH időmérleg adatai. Bizonyos szakmák. Órák-percek jelentős részét monitor előtt töltjük. Szimultán tevékenységek sokszor. Ellenérzés kíséri. Ugyanakkor funkciója összetett – tanulási tevékenységek is ide kapcsolódnak, még ha a legtöbbször nem ez dominál.

Az erre szánt időkeretek jelentős bővülése történt meg (ifjúsági vizsgálatok: napi 5-6 óra). Kérdés – honnan történt az átcsoportosítás? Egyre bővülő aktivitási formák, elérhető szolgáltatások – már nem csak szabadidő (neptun-használat), már nem „csak” modern szabadidő (online-múzeumok pl.). WEB 2.0. Vajda (2008) – oktatási szintek közül a felsőoktatás volt képes a leginkább adaptálódni. Csepeli-Prazsák (2010): az egyetemi hallgatók mind életkoruk, mind (későbbi) végzettségük okán az internetet és a modern szabadidős elemeket egyik leggyakrabban használó társadalmi csoportnak tekinthető. Kritikus pont elérése – megtörtént? Milyen következményei vannak?

Kvantitatív adatok Regionális Egyetem Kutatás (2003, 2005) (NKFP-26-0060/2002. A kutatás vezetője Prof. Kozma Tamás) Campus-lét Kutatás (2010) (Campus-Lét a Debreceni Egyetemen: Csoportok és csoportkultúrák. OTKA szám: K 81858. A kutatás vezetője Prof. Szabó Ildikó)

A számítógép- és az internethasználat becsült ráfordításai naponta (percekben megadva)

A televíziózás ráfordításainak longitudinális megközelítése nemi bontásban (percekben megadva)

A televíziózás, valamint az internetezés becsült ráfordításai hétközben és hétvégéken a két nem esetében (órákban megadva)

A „screen time” összesített időtartama 2010-ben a hallgatók esetében munkanapokon elérte a 241 percet, míg a pihenőnapokon ezek ráfordítása kb. hat és fél órára emelkedett. Ha összevetjük ezeket az adatokat az amerikai hallgatói időfelhasználással (Mokhtari és Gardner 2009, Jacobsen és Forste 2011), azt kell mondanunk, hogy a hétköznapokat megvizsgálva különösen nagy eltéréseket nem mutat az internethasználat esetében (Mokhtari és Gardner: 149 perc). Kérdés: honnan csoportosították át a hallgatók ezeket az időkereteket? Még akkor is érdekes, ha tudjuk, hogy ezek sokszor szimultán tevékenységek.

A Kvalitatív kutatás metodológiája Fókuszcsoportos interjúk szervezése négy karon: BTK, KGK, IK, GyFK. 2011. tavaszán kerültek felvételre. Négy nagyobb kérdésblokk, ezek egyike a modern szabadidő – ennek részét képezi a screen time. Hipotézisek: A screen time dominanciája disszonáns érzést kelt a hallgatókban. Narratívájukban a nemzedéki hovatartozás nyomai felfedezhetők a monitor előtti tevékenységek kapcsán is.

Hektikusság, nehezen kontrollálhatóság, hiátus érzése „Nem nagyon néztem az ilyen filmeket, és az egyik lány ajánlotta, hogy mennyire jó. Négy évadot néztem meg egy hónap alatt, de mindig csak ilyen péntek, szombat éjszaka. Máskor nem volt rá időm, de nem tudtam abbahagyni. A barátom úgyis dolgozik, és ha nincs otthon, akkor nem tudok aludni, és néztem ilyen hajnali egy, kettő vagy háromig, vagy akár megvártam, amíg hazajött reggel hatkor sajnos, és akkor együtt aludtunk nappal.” (KGK)

„Mi panel házban lakunk, és most MSN-en tárgyalunk… vagy telefonon „Mi panel házban lakunk, és most MSN-en tárgyalunk… vagy telefonon. Régen meg csak annyi volt, hogy lementünk, volt kapucsengő- jelzésünk, és akkor tudtuk, hogy nekünk kell menni. Akkor még nem volt internet, olyan általános iskola körül.” (IK) „Ha egy jót akarunk beszélgetni, akkor inkább elmegyünk sörözni, mert akkor biztos, hogy nincs gép.” (IK)

Közösségi oldalak használata Molnár (2010) – napi átlagban 45 percet mért a DE GyFK-n. Szimultán tevékenységek, alkalmazások bővülése. „Én az elején nagyon nem szerettem a facebookot, mert én jártam egy másik suliba, és az első órán megszólalt egy csaj, hogy „jaj, lemerült a telefonom, így hogy facebook- ozok?”. Na, hát a hajam égnek állt, és most azon kapom magamat, hogy a legjobb barátnőmmel csak telefonon, facebookon beszélek. Tehát nekem annyira beleivódott az életembe. Ugye a csoportnak is van facebook üzenőfala… azt is mindig nézem, hogy valaki nem írt-e valami fontosat.” (GyFK)

Funkciók, elfoglaltságok Játékok – multiplayer játékokat az IK-on említették, de leginkább múlt időben Blogok, fórumok – vártnál ritkább említések Videomegosztók – „Lehet profilt kialakítani a youtube-on?” Tanulással összefüggő internethasználat – leginkább az IK-on, máshol napi rutin szintjén nem említették. Nagy(2006)-féle tipológia szerint: inkább rekreációs, információ-kereső attitűd, ritkábban tudatos felhasználás.

attitűdök Az internethasználat megkönnyíti a kapcsolatok fenntartását, gyorsabban eljuttat a szükséges információkhoz, ugyanakkor személytelenebb, valamint rendszertelenebb és nehezebben irányítható eleme az életmódnak – karonként eltér, melyik irányba billen a mérleg. De negatívumokat mindenhol említenek. „Én csodálkozok, hogy már nem tudok úgy élni (mint azelőtt).” „Az a baj, hogy van, aki tényleg kapható arra, hogy függővé váljon ettől, és, mondjuk, nála van egy androidos telefon, az mindig ingerli, hogy hozzányúljon és kiposztoljon valamit, még ha hülyeség is.” (GyFK) „Nekem már nem is jut eszembe, hogy most leüljek rajzolni. Ha unatkozom, bekapcsolom a gépet.” (BTK) „Nagyon sokat látom, mert én a Nagyerdő mellett lakom, hogy kimennek a Békás-tó mellé, és akkor három laptop körülötte. Még a szabadtéri dolgokat is kötik azzal, hogy kiviszik a gépet.” (GyFK) „A 90%-át a médiahasználatnak az teszi ki, hogy semmit sem csinálok.” (BTK)

Negatívumok felismerése, változás igénye vagy változtatás „Egyre több embertől hallom, így a villamoson, meg a szobatársaimtól is, hogy ők már utálják a facebookot. Tehát egy idő után kezd sok lenni az embernek. Az iwiw-be már szinte se sem lépek, lehet a facebookból is ki fogok egyszer lépni.” (BTK)

„Boldog békeidők” - internet nélkül „Nekem van egy hatalmas emlékdobozom, és megtaláltam az általános iskolai meghívókat, hogy gyere el, meg ez lesz, az lesz. Találtam az Edit szülinapjáról is fényképeket, és most a csapattársam csinált egy alkalmazást, hogy ekkor lesz a szülinapom, és klikkelj vissza, ha jössz. Ezt én hogy fogom tíz év múlva megtalálni?” (GyFK) „Hogy milyen érzés (olyan helyen lenni, ahol nincsen térerő és internet)? Ó, nem hiányzik semmi, maximum a zenét szoktuk hiányolni, ha vízi táborokba megyünk. Vagy néha úgy ránk jön, hogy mi van vajon a nagyvilágban. Akkor van, hogy meghallgatjuk a rádiót, és rájövünk, hogy ó… nincs semmi.” (GyFK)

A generációs törésvonalak narratívája Fiatalabb generációk irányában ragadható meg. „Jó, mi még nem vagyunk annyira függők. De nekem van egy 14 éves öcsém, az ahogy hazamegy, beül a facebook elé, meg játszik, folyamatosan be van kapcsolva. A háttérben csinál ő más dolgokat is… néha-néha felnéz. Ő nagyon aktív felhasználó, ha egy-két napig nem jelentkezik be, akkor harminc értesítés jön neki, meg húsz levél. Az utánunk következő generáció már sokkal inkább az élete részeként tekinti, mint mi.” (GyFK) „Tényleg pozitívum, hogy sokkal gyorsabb, egyszerűbb (az internetet használni)… De nekünk még vannak sima emlékeink. De majd a mi gyerekeinknek mi lesz?” (GyFK)

Összegzés Hipotézisek vizsgálata: 2. hipotézis – humán jellegű karokon disszonáns viszony figyelhető meg. A KGK és az IK hallgatóinak sem egyértelműen pozitív a viszonya. 3. generációs törésvonalak – fiatalabb korosztály irányában megjelenik. Elemzés összegzése: egyetemisták életmódjának gyökeres átalakulása az elmúlt 10-15 évben. Megítélése szakirodalmi szinten is disszonáns. Kérdés: honnan csoportosították át az időkereteket?

Köszönöm a figyelmet!