Gazdaságpolitika, közpénzügyek

Hogyan mozog a pénz a modern gazdaságokban? VÁLLALATOK bérfizetés HÁZTARTÁSOK vásárlás adók adók ÁLLAM megtakarítások hitelfelvétel finanszírozási források hitelfelvétel PÉNZÜGYI RENDSZER (BANKOK, TŐZSDE, STB)

A PÉNZ KÖRFORGÁSA során Háztartások: jövedelme > kiadásai  nettó megtakarítók Vállalkozások: jövedelme később realizálódik, mint kiadásai  nettó hitelfelvevő Állam: mindkettő lehet Pénzügyi rendszer: - kölcsönözhető pénzek közvetítője - feladata: elősegítse a pénz áramlását a megtakarítóktól, oda ahol többletigény jelentkezik

A modern állam gazdasági szerepvállalásának okai: A magánszféra egyedül nem tudja biztosítani a gazdaság zökkenőmentes működését. A piaci verseny korlátozása, a monopóliumok működése jóléti veszteséget okoz. Az állam az antitröszt politika és a regulációs politika keretében hozott intézkedésekkel próbálja megelőzni illetve elkerülni ezeket a veszteségeket. Az külső hatások következtében a gazdasági szereplők hatékonyság- és haszonveszteséget szenvednek el. Az állam jogalkotással, adóztatással és támogatásokkal segíti elő az környezetvédelem erősítését A piac működése gyakran igazságtalan és méltánytalan jövedelmi és vagyoni különbséget idéz elő a gazdasági szereplők között.

A magánszféra és a piac nem képes biztosítani minden nemzetgazdasági ág fejlődését. A közjavak és közszolgáltatások (honvédelem, oktatási rendszer, egészségügyi ellátás, infrastrukturális ágazatok: utak, hidak, repülőterek) létrehozása és fenntartása óriási tőkebefektetést igényel. Ezek nélkül egy modern gazdaság nem működőképes. A tőke közvetlen megtérülésére ugyanakkor nem, vagy csak nagyon hosszú idő múltán lehet számítani. Az állam szerepvállalására van szükség ahhoz, hogy a szükséges források rendelkezésre álljanak. A magántőke nem szívesen vállalkozik olyan területeken, ahol túlságosan nagyok az üzleti kockázatok, és bizonytalanok a profitkilátások. A modern gazdaságok működését is időről időre súlyos problémák zavarják: infláció, munkanélküliség, stagnáló vagy csökkenő termelés stb. A piaci mechanizmus nem képes ezeket a negatív jelenségeket megoldani. Itt is az állam beavatkozására van szükség.

A modern állam gazdasági feladatai: Stabilizációs, Elosztási, Allokációs feladatok

A stabilizációs feladatok a) Lényege: A stabilizációs feladatkör azt jelenti, hogy az állam, illetve képviseletében a kormány biztosítja a gazdaság működőképességét b) Területei: A gazdálkodáshoz szükséges intézményi és jogi feltételek megteremtése A tulajdon védelmét biztosító törvények A rendőrség és a hadsereg fenntartása, amelyek a munkához szükséges biztonságot nyújtják A gazdasági ellenőrzés biztosítása A gazdaságirányító tevékenységek Antiinflációs politika Foglalkoztatás politika Beruházás-ösztönzés stb

Az állam elosztási funkciója Lényege: Az állam a nemzetgazdasági jövedelem jelentős hányadát elvonja a gazdasági szereplőktől, és a gazdasági- valamint társadalompolitikai céljai megvalósítására használja fel. Területei: A hadsereg, a rendőrség, és az államapparátus finanszírozása Támogatások, segélyek nyújtásával mérsékli a szociális egyenlőtlenségeket

Az állam allokációs feladatai Lényege: Az állam beavatkozik a termelési tényezők elosztásába, és erőforrásokat áramoltat azokba az ágazatokba, amelyek fejlesztésére a magántőke nem vállalkozik Területei: Az infrastruktúrális ágazatok fenntartása és fejlesztése Környezetvédelmi beruházások Egészségügyi intézmények fenntartása, fejlesztései, beruházásai Oktatási célú beruházások, fejlesztések Tudománypolitikai célú beruházások, fejlesztések kulturális intézmények (színházak, múzeumok stb.) fenntartása, fejlesztése, beruházásai

Az állam gazdasági feladatai megoldásának eszközei: Költségvetési politika: Azon gazdaságirányító és –befolyásoló intézkedések összessége, amelyeket az állam a költségvetés bevételei és kiadásai révén valósít meg Monetáris politika: A jegybank a forgalomban lévő pénzmennyiség szabályozásán keresztül befolyásolja a makrogazdasági folyamatokat.

A gazdaságpolitika finanszírozása A költségvetési egyensúly és költségvetési szufficit esetén az adóbevételek fedezetet nyújtanak a költségvetési kiadásokra, ilyenkor államadósság nem keletkezik. Költségvetési deficit esetén az állam kiadásai meghaladják az adóbevételek értékét, ezért az állam hitelfelvételre kényszerül és államadósság keletkezik

A költségvetési deficit finanszírozásának módjai: Hitelfelvétel a jegybanktól Értékpapírok (államkölcsön kötvények) kibocsátása a tőkepiacon

A költségvetési deficit jegybanki hitelből törtnő finanszírozásának jellemzői Előnyei: Technikailag viszonylag egyszerű lebonyolítás Viszonylag olcsó finanszírozási megoldás Hátránya: Megnöveli a forgalomban lévő pénzmennyiséget, emiatt az infláció felgyorsulását idézheti elő.

A költségvetési hiány tőkepiaci finanszírozásának jellemzői Előnyei: A magán megtakarításokat vonja be a költségvetési hiány finanszírozásába Nem növeli meg a forgalomban lévő pénzmennyiséget, ezért az inflációs veszély kisebb b) Hátrányai: • Drága finanszírozási forrás, mert az állampapírok versenyeznek a tőkepiacon a magán vállalatok kötvényeivel és emiatt magas kamatot kell fizetni, egyébként a befektetők a megtakarításaikat nem állampapírok vásárlásába fektetnék. • A magas kamatok miatt csökken a beruházási kereslet. Ezt a deficitfinanszírozás kiszorító hatásának nevezzük.

A gazdaságpolitika irányai Expanzív gazdaságpolitika: A makrogazdasági keresletet, kínálatot, a gazdasági növekedést ösztönző gazdaságpolitika Restriktív gazdaságpolitika: A makrogazdasági keresletet, kínálatot korlátozó gazdaságpolitika

Az expanzív gazdaságpolitika területei Expanzív költségvetési politika Expanzív monetáris politika

Az expanzív gazdaságpolitika alkalmazásának feltételei A makrogazdasági árupiacon túlkínálat van A vállalati szektor korszerű, de a kereslethiány miatt, kihasználatlan kapacitásokkal rendelkezik. Esetleg eladatlan árukészletek halmozódtak fel a vállalatoknál Nagyfokú illetve növekvő munkanélküliség jellemzi a makrogazdaságot

Hatásmechanizmusa: A kormányzati vásárlások növelése megnöveli az árupiaci keresletet, valamint a vállalati szektor bevételeit és az egyensúlyi jövedelmet Az adóterhek csökkentése és a támogatások növelése megnöveli a gazdasági szereplők rendelkezésre álló jövedelmét. A rendelkezésre álló jövedelem növekedése a fogyasztási kereslet növekedését idézi elő. A fogyasztási kereslet növekedése pedig a makrokereslet és az egyensúlyi jövedelem növekedéséhez vezet Az adóterhek csökkenése közvetlenül és közvetve is csökkenti a vállatok költségeit. A vállalati költségek csökkenése ösztönzi a makrokínálat növekedését

Alkalmazásának korlátai, veszélyei: Nagyon fontos, hogy a makrokereslet és a makrokínálat növekedése egymással összhangban történjen, mert ha nem, akkor A költségvetési expanzió hatására megnövekedhet a költségvetési hiány és ez az államadósság növekedését, valamint az infláció gyorsulását idézheti elő. A költségvetési expanzió miatt megnövekvő belföldi kereslet az import növekedését idézi elő. Az import növekedése pedig külkereskedelmi mérleg deficitet okozhat. A deficites külkereskedelmi mérleg az ország külföld felé történő eladósodásához vezethet.

Az expanzív monetáris politika jellemzői Lényege: A forgalomban lévő pénzmennyiség növelésével ösztönzi a makrogazdasági keresletet és kínálatot. Eszközei: A kötelező tartalékráta csökkentése A refinanszírozási kamatláb csökkentése Arany, deviza, értékpapír jegybanki vásárlása

Hatásmechanizmusa: Megnövekszik a nominális pénzkínálat Megnövekszik a reálpénzkínálat Csökken a kamatláb Emelkedik a beruházási kereslet Növekedik a makrogazdasági kereslet és az egyensúlyi jövedelem Korlátai, veszélyei: Kevésbé tervezhető és kevésbé kiszámítható, mint a költségvetési politika hatása, mert az alacsony kamatláb mellett sem biztos, hogy a vállalkozások növelik a beruházásokat. Ha pesszimisták a profitvárakozásaik nem vesznek fel a bankoktól beruházási hiteleket Az infláció felgyorsulását és pénz vásárlóértékének a csökkenését okozhatja

A restriktív gazdaságpolitika területei Restriktív költségvetési politika Restriktív monetáris politika

A restriktív gazdaságpolitika alkalmazásának feltételei Túlfűtött gazdasági növekedés, árupiaci túlkereslet Keresleti infláció Pénzügyi egyensúlyi zavarok (Pl. növekvő költségvetési hiány, növekvő nemzetközi fizetési mérleg hiány, adósságválság)

A restriktív költségvetési politika jellemzői Eszközei: A kormányzati kiadások csökkentése: A kormányzati vásárlások csökkentése, a transzferek (támogatások) csökkentése Az adókulcsok, adóterhek növelése Hatásmechanizmusa: A kormányzati vásárlások csökkenése a makrogazdasági árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem csökkenéséhez vezet. A transzferek csökkenése, az adóterhek növelése csökkenti a gazdasági szereplők rendelkezésre álló jövedelmét. A rendelkezésre állójövedelem csökkenése a makrogazdasági fogyasztási kereslet csökkenését idézi elő. Ha a fogyasztási kereslet csökken, akkor a makrogazdasági árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem is csökken

Korlátai, veszélyei: Gazdasági visszaesés, a termelés csökkenése Növekvő munkanélküliség Növekvő szegénység Szociális konfliktusok

A restriktív monetáris politika jellemzői Lényege: A forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentésével korlátozza a makrogazdasági keresletet és kínálatot Eszközei: A kötelező tartalékráta növelése A refinanszírozási kamatláb növelése Arany, deviza, értékpapírok jegybanki eladása Hatásmechanizmusa: A nominális pénzkínálat csökken A reálpénzkínálat csökken A kamatláb emelkedik A beruházási kereslet csökken A makrogazdasági árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem csökken

Korlátai, veszélyei: Gazdasági visszaesés, a termelés csökkenése Növekvő munkanélküliség Növekvő szegénység Szociális konfliktusok 

Gazdaságpolitika elemei területi alapon iparpolitika: iparral kapcsolatos célok, eszközök agrárpolitika: mezőgazdasággal kapcsolatos célok, energiapolitika: energiaellátással kapcsolatos célok, közlekedéspolitika: közlekedéssel kapcsolatos célok versenypolitika: versenyszabályozással kapcsolatos …… pénzügypolitika: pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos koncepciók, eszközök

Pénzügypolitika Monetáris politika Fiskális politika pénz-politika Felelőse: MNB Fiskális politika Felelőse: kormány pénz-politika hitel-politika deviza-politika költség-vetési politika adó-politika

Pénzügypolitika feladata : biztosítsa az árú- és pénzpiacok közötti, és piacokon belüli, globális és strukturális egyensúlyt Monetáris politika feladata: - pénz- és hitelkereslet ill. kínálat alakítása a pénzmennyiség, és a pénzügyi piacok (kamat, árfolyam) szabályozásán keresztül - a fizetési mérleg egyensúlyának, valuta- stabilitásnak a biztosítása - a gazdasági folyamatok közvetett befolyásolása. pénz- és hitel-politika deviza-politika

Költségvetési politika feladata: - az államháztartás bevételeinek, kiadásainak, ill. egyenlegének meghatározása a gazdaságpolitikai célok elérése érdekében. - az adók, a kormányzati beruházások és a jövedelmi transzferek változtatásával közvetlenül hat az összkeresletre vagy az összkinálatra - a gazdasági folyamatok közvetlen befolyásolása.

Közpénzügyek - olyan pénzkapcsolatokkal foglalkozik, amely során a megtermelt javak, jövedelmek egy részét központosítják, majd újra elosztják a közszükségletek kielégítésére. Pénzkapcsolatok szereplői: állam, háztartások, vállalatok - az állam azon gazdasági funkcióival foglalkozik, amelyek hatást gyakorolnak az államháztartás bevételeinek és kiadásainak alakulására

Közszükségletek, közjavak Közszükséglet: közjavakkal kapcsolatos szükséglet Közjavak: olyan javakat és szolgáltatások, - amelyek fogyasztásából nem lehet senkit kizárni (vagy nagyon költséges), - amelyek fogyasztásakor az egyik fogyasztó nem csökkenti a másik lehetőségeit, vagyis nincs rivalizálás Például: tiszta levegő, jó panoráma, közbiztonság, Ezért a piac (versenyszféra) nem képes előállítani, vagy csak veszteséggel tudná termelni.