SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (SZMBK) 11. előadás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az OH TÁMOP fejlesztései
Advertisements

„A tanfelügyelet kialakuló rendszere, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak támogatása /4. pillér/
Intézményi akkreditáció 2008 (hogy készüljünk?) MAB 2008 szeptember 19. Topár József.
Tanfelügyelet – A megújuló külső értékelési rendszer
Intézményi önértékelés indikátorok segítségével
A felsőoktatási minőségbiztosítás európai A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
AZ EURÓPAI KIVÁLÓSÁG MODELL ÉS SZEREPE AZ EU CSATLAKOZÁSBAN STRATOSZ KIADVÁNY 2003.
A MAB AKKREDITÁCIÓ értékelési szempontjai Dr. Veress Gábor 1Veress
TÁJÉKOZTATÓ AZ EURÓPAI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZERRŐL (CQAF) ÉS AZ FSZ-NEK A RENDSZERHEZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSÁRÓL PROF. DR: KISPÉTER JÓZSEF EGYETEMI.
TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Felnőttképzési Intézet tevékenységéről.
Képesítés – képesítési rendszer – képesítési keretrendszer Alcím Spartathlon km 36 Hour Time Limit.
Minőségbiztosítás a felnőttképzésben
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
Szervezetfejlesztési Program
Szervezetfejlesztési Program ÁROP November 12. Teljesítménymenedzsment fejlesztési módszertan Előadó: Tóth Dorottya.
Turcsányi Károly, DSc. egyetemi tanár
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatás-tudományi karának minőségcéljai a 2012/2013. oktatási évre dr. Almásy Gyula szakcsoportvezető Közigazgatásszervezési.
KPSzTI Minőségfejlesztési munkacsoport
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Date: in 12 pts Krémó Anita, DG EAC A.3 anita.kremo(at)ec.europa.eu Lifelong learning programme Nemzeti képesítési keretrendszerek NKKR szint 10 NKKR szint.
A Mezőgazdaságtudományi Kar minőségbiztosítási rendszere
Minőségfejlesztés a Kossuth Nevelési Oktatási Központban 1999 – 2001 Comenius II.
ÚMFT TÁMOP / „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” Juhászné Víg Éva programvezető május 26.
Közművelődési, közgyűjteményi intézmény minőségirányítási programjának lehetséges szerkezete.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, 2007 január 17. Topár József.
Értékelési javaslat az LB tagjai számára Bernáth Lajos.
Farkas Katalin – Vilmányi Márton június 15.
A KTI az EU és a hazai közlekedéspolitika irányelveit követve a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve folyamatosan fejlődő,
A Nógrád TISZK nyomonkövetési és pályakövetési rendszer modelljének, ezen belül a partneri igény és elégedettség mérési rendszerének kidolgozása. Salgótarján.
A szakképzés változása napjainkban Feigl Ágnes 2006 ETI.
Az európai országok eredményei és tapasztalatai Szigeti Tóth János © Magyar Népfőiskolai Társaság 2009.
A szakképzés helyzete Magyarországon
Nemzeti Képesítési Keretrendszer Romániában A jelenlegi helyzet - áttekintés Liliana Voicu Nemzeti Felnőttképzési Tanács - NQA Budapest, október.
Intézményi minőségfejlesztés (TÁMOP-3.1.8)
INTÉZMÉNYI KÖR NYILVÁNTARTÁS AKKREDITÁCIÓ ENGEDÉLYEZÉS.
A strukturális alapok (ROP) menedzsmentjének tapasztalatai ( ) Molnár Beáta PhD hallgató, PTE-KTK BGF KKFK
A Nemzeti Koordinációs Pont feladatairól
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
Nyitó konferencia szakmai elemei 1.Duális képzési filozófia alapelemei (10 parancsolata) 2.Duális képzések nemzetközi gyakorlatának összefoglalása 3.Duális.
A szakképzés és felnőttképzés struktúrájának átalakítása a TÁMOP /2-2F projekt Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Fejlesztési.
Tanfelügyelet és intézményi önértékelés – a megújuló külső és belső értékelési rendszer (TÁMOP-3.1.8)
A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALMI IRÁNYAI MFKB megbeszélés február 5.
Az OSzMK tevékenysége különös tekintettel a fogorvosi ellátásra Dr. Brunner Péter főigazgató Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Budapest,
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
A TÁVOKTATÁS LEHETŐSÉGEI ÉS TAPASZTALATAI A FELNŐTTKÉPZÉSBEN DR. ZÁRDA SAROLTA A FELNŐTTKÉPZÉS KIHÍVÁSAI … DEC. 15.
1 Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szint (SZÖM I.) 4. előadás 1.
Hogyan segíti az EKKR az európai munkaerőpiac működését? WORKSHOP 4.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
Előrejelzés-tervezés-indikátorok
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
Szakiskolai fejlesztési program
Móricz Pál – ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft.
A PÁLYAORIENTÁCIÓ SZEREPE A KORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK SORÁBAN
Az SZMBK Modell alkalmazása az intézmény minőségirányítási rendszerek fejlesztésében 13. előadás 1.
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN
Szakiskolai Fejlesztési Program I
Molnárné Stadler Katalin
Fenntarthatóság – eredmények hasznosulása 6.2. előadás
Minőségfejlesztési munkacsoport KPSZTI Április 17-
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÖNÉRTÉKELÉSI SZINTEK
SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK „ Az intézményi felelősök felkészítése a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) követelményeinek figyelembevételével,
Molnárné Stadler Katalin Menner Ákos
Králik Tibor igazgató, minőségfejlesztési szakértő
KÖZÖS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (CQAF)  Szakképzési Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) 1.
Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési szint ADOTTSÁGOK 4. 3
Az SZMBK Intézményi Modell
Az ÁFSZ minőségirányítási rendszerének kialakítása
Előadás másolata:

SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (SZMBK) 11. előadás

Az előadás tartalmi elemei Az SZMBK célja Az SZMBK felépítése Az SZMBK elemei Az SZMBK szerepe 2

Koppenhágai nyilatkozat PRIORITÁSOK: Az európai dimenzió erősítése a szakképzésben Átláthatóság, tájékoztatás, pályaorientáció Kompetenciák és végzettségek elismerése Minőségbiztosítás „A minőségbiztosításban való együttműködés elősegítése, különös tekintettel a szakképzés minőségével kapcsolatos modellek, módszerek, közös követelmények és alapelvek egymással való megosztására” Koppenhága, 2002. november 3

Szakmapolitikai prioritások a munkaerő jobb foglalkoztathatósága a képzési kínálat és a munkaerő-piaci kereslet közötti nagyobb összhang a szakképzéshez való jobb hozzáférés biztosítása 4

Az SZMBK célja 1. Referencia alapként segítse elő és támogassa a tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű minőségbiztosítási rendszereinek kialakítását, fejlesztését, reformját. 2. Növelje az átláthatóságot és a konzisztenciát a szakképzés minőségbiztosítása és minőség-fejlesztése terén az egyes tagállamok szakma-politika kezdeményezései és cselekvési akciói között.   5

Külső értékelés (Monitoring) Önértékelés (Módszertan) Az SZMBK elemei Külső értékelés (Monitoring) Modell (Közös kritériumok) Mérés (Indikátorok) Önértékelés (Módszertan) SZMBK Modell Mérés, ellenőrzés és értékelés Tervezés Felülvizsgálat (Visszacsatolás és fej lesztés) Végrehajtás Módszertan 6

SZMBK Modell, mint integráló eszköz ISO 9001:2000 szabvány Comenius 2000 I. és II. Intézményi Modell Szakiskolai Önértékelési Modell KMD Önértékelési Modell Felnőttképzési Akkreditációs Rendszer Jogszabályi követelmények SZMBK Modell 7

1. elem: SZMBK Modell 1. Tervezés 4. Felülvizsgálat (visszacsatolás és fejlesztés) MÓDSZERTAN 2. Megvalósítás / végrehajtás 3. Mérés, ellenőrzés és értékelés 8

elem: SZMBK Modell Az adaptáció eredménye: SZMBK Intézményi Modell kulcskérdések értelmezése a magyar iskolarendszerű szakképzésre Útmutató az SZMBK bevezetéséhez Értelmező útmutató (az SZMBK Modell és más minőségügyi megközelítések kapcsolata) 9

2. elem: Módszertan / Önértékelés Az adaptáció eredményei: Szakképzési Önértékelési Modell Követelményrendszer kiterjesztése a szakképző iskolákra SZMBK kulcskérdések beépítése Intézményi működés teljes körű értékelése Kulcsindikátorok beépítése Kötelező vizsgálati elemek meghatározása Szintezés 10

3. elem: Külső értékelés SZMBK külső értékelési rendszerének koncepciója Célja: Támogatás a működés és a szakmai fejlesztésekhez Intézmények szakmai minősítése Rendszeres adatgyűjtés és elemzés Fenntartói szakmai ellenőrzés támogatása Elemei: Intézményi monitoring rendszer Intézményi minősítési rendszer 11

4. elem: Mérés (indikátorok) Az adaptáció eredménye: Intézményi indikátorok listája (kulcsindikátorok, benchmarking adatbázis indikátorai, egyéb indikátorok) Indikátorok beépítése a(z) Szakképzési Önértékelési Modellbe Intézményi monitoring rendszerbe Indikátorok használatának leírása (pl. Értelmezési és számítási útmutató a kulcsindikátorokhoz) 12

Az SZMBK jellemzői Az eddig felhalmozódott ismeretekre, tapasztalatokra és jó gyakorlatokra épül. Figyelembe veszi és beépíti a legfontosabb létező minőségbiztosítási megközelítéseket. Európai szinten közös alapvető minőség-követelményeket határoz meg. 13

Az SZMBK jellemzői 4. A szakképzés minőség(fejlesztés)ének alapvető kérdéseit veti fel. 5. Nem előíró jellegű. 6. Rendszer (ágazati, regionális, fenntartói) és intézményi szinten egyaránt alkalmazható. 7. A szakképzés minden területén (pl. iskolarendszerű szakképzés, felnőttképzés) alkalmazható. 14

A magyar Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer EURÓPAI SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSRE ADAPTÁLT SZMBK FELNŐTTKÉPZÉSRE ADAPTÁLT SZMBK FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSRE ADAPTÁLT SZMBK 15

Az SZMBK alkalmazásának előnyei intézményi szinten Folyamatos fejlesztés (PDCA-logika) alkalmazása Minden lépésnél európai szinten elfogadott közös követelmények Önértékelés a fejlesztések megalapozására Indikátorrendszer az eredményesség megítélése és összehasonlítása érdekében Intézményi szintű monitoring rendszer alkalmazása „Rendteremtés”: rendszerek integrálása Nemzetközi / EU elvárások teljesítése 16

Kérdések 17

Köszönöm a figyelmet! 18