Gazdaságpolitika 2008/2009

Témakörök Gazdaságpolitika,funkciói, főbb gazdaságpolitikai irányzatok Globalizáció és gazdaságpolitika Monetáris politika Fiskális politika Költségvetési deficit és az államadósság kezelése Árfolyampolitika Versenypolitika Kereskedelempolitika Stabilizációs politika nyitott és zárt gazdaságban Regionális gazdaságpolitika Napjaink gazdaságpolitikája (kedvező és kedvezőtlen tendenciák) Az Európai Unió gazdaságpolitikája RendszerváltásTulajdonszerkezetek változása, privatizáció Konvergencia program Egészségügyi és oktatási politika Foglalkoztatáspolitika , munkanélküliség Gazdasági és politikai kockázatok, várakozások

Gazdaságpolitika A gazdaság és a politika egyfajta szimbiózisa A kormány társadalmi-gazdasági céljainak összessége és az ezek megvalósításához szükséges eszközök összessége Szintjei: a) regionális b) központi c) integrációs szervezetek gazdaságpolitikája

Napjaink gazdaságpolitikai kulcsproblémái: gazdasági növekedés a foglalkoztatottság minél magasabb szintje a valuta értékállóságának biztosítása a fizetési mérleg kiegyensúlyozott voltára való törekvés a jövedelmi aránytalanságok korlátok között tartása

Gazdaságpolitika főbb funkciói A gazdasági működéséhez szükséges jogi és társadalmi keretek biztosítása Piaci verseny védelme A jövedelmek újraelosztása Az erőforrások allokációja, átcsoportosítása a hatékonyság javítása érdekében stabilizáció, rövidtávon a konjuktúra-szabályzás, hosszútávon pedig a gazdasági növekedés

A gazdaságpolitikával szemben támasztott kívánalmak: Egészséges gazdaságpolitika kialakítása és folytatása, a támadhatósági pontok minimalizálása Az ország gazdaságának optimális elhelyezése a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezőkben, a technológiai és innovációs erőtérben a globális piacok keretein belül Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, bizonyos szempontból életre hozása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, és így az adott ország jó értelemben vett kiemelkedő, megkülönböztető jegyeit reprezentálják

A gazdaságpolitika minimum feltételei Legyen stratégiára alapozott dinamikus jövőképe A szabályzórendszer tervszerűen igazodjon a stratégiához A jogi és versenykeretek stabilak, transzparensek és kalkulálhatók legyenek A járadékvadászó lobbik sehol ne legyenek meghatározóak Szuverenitása folytán képes legyen elszakadni a napi politika kívánalmaitól

Gazdaságpolitikai eszközök Makrogazdasági eszközök, amelyek a gazdasági aktivitás szintjét szabályozzák Mikrogazdasági eszközök, amelyek az erőforrások allokációját szabályozzák Társadalompolitikai eszközök, amelyek a gazdasági szereplők szociális helyzetét befolyásolják

Makrogazdasági eszközök Keresletorienált gazdaságpolitika: Fiskális gazdaságpolitika Monetáris gazdaságpolitika Kínálatorientált gazdaságpolitika Árfolyampolitika

Mikrogazdasági eszközök Versenypolitika Iparpolitika Foglalkoztatási politika Kereskedelmi politika

Társadalompolitika eszközök Oktatáspolitika Egészségügyi politika Lakáspolitika Szociálpolitika

Gazdaságpolitika szereplői Azok a természetes és jogi személyek, akik: a) a célok és az ezek megvalósításához szükséges eszközök közötti választásra b) az eszközök működtetésére jogosultak c) akik mindezekre befolyást gyakorolnak Megkülönböztetjük: a) közvetlen b) közvetett szereplőket

A gazdaságpolitika közvetlen szereplői Állam (parlament, kormány, központi közigazgatási szervek) Központi bank Nyitott gazdaság esetén: a külföldi szereplők (nemzetek feletti intézmények, nemzetközi szervezetek)

Közvetett szereplők Szövetségek: pártok, közjogi és magánjogi szövetségek, lobbik Tanácsadók: tanácsadó intézmények, szakértői testületek, csoportok

A gazdaságpolitikai szereplők közötti főbb érdekellentétek Kormányon belüli érdekviszonyok A kormányzat és a központi bank közötti érdekellentétek Különböző érdekcsoportok közötti ellentétek

Szociális piacgazdaság legfontosabb alapelvei Alkotmányos elvek a verseny kikényszerítésnek, erősítésének elve a stabil árak és a pénz értékállandóságának elve a nyitott, nyilvános piacok a magántulajdon preferálásnak elve a szerződéses szabadság elve a gazdaságpolitika stabilitásának és kontinuitásának elve Szabályozási elvek a monopóliumok elleni küzdelem a piacon kialakult jövedelemarányok korrekciójának és redisztribúciójának elve a elfogadhatatlan kínálati magatartás korrekciójának elve Az állam magatartásának elvek az érdekcsoportok és lobbyk befolyásának korlátozása a rendszerszabályzás prioritása a részérdekek miatt foganatosított beavatkozás felett.

Gazdaságpolitikai célok súlyozása ideológiai szempontból

Gazdaságpolitikai irányzatok nézeteinek összevetése

Gazdaságpolitika szabályozási szempontból: a rendszerszabályozás az alapértékek, gazdasági célok megvalósítását elősegítő döntési, motivációs és információs intézmények létrehozását, ható- és hatáskörének kijelölését jelenti. A folyamatszabályozási politika azokat a szabályozási módokat és döntési lehetőségeket fogalmazza meg, amelyek az adott rendszeren belül meghatározzák a gazdasági folyamatok céljait és elősegítik azok megvalósítását. A folyamatszabályozási politikához elsősorban mennyiségi jellegű döntések kapcsolódnak

Autonóm gazdaság-társadalom modell Decentralizált „olcsó” állam, ahol az állam a hatósági feladatokon túl szolgáltató közigazgatást valósít meg, és biztosítja a gazdaság infrastruktúráját Szakértő kormányzás, amikor a politika viszonylag csekély szerepet játszik a társadalom életében „Modern piacgazdaság”, ahol a magántulajdon dominál Az államtól független civil társadalom

Félállami/félpiaci modell Centralizált, erős, szinte az egész társadalmat átfogó állam Politikai állam, ahol a politika dominálja a gazdaságot Tulajdonos-féltulajdonos állam, vagyis a gazdaság jelentős részében az állam közhatalmi és tulajdonosi működésének egysége fennmarad A civil szféra az államhoz kötődik, függ az államtól

Egy adott ország gazdaságpolitikája függ: - a határokon belüli sajátosságoktól, paraméterektől - nemzetközi erőviszonyoktól

Miért is repedeznek a jóléti rendszerek? Globalizáció, állami bevételkiesés Hosszabb az emberi élettartam, illetve további demográfiai tényezők Versenyképességi, technikai (pazarlás, csalások), inflációs és konjunkturális tényezők A High Tech okozta költségrobbanás az egészségügyben