Ókori India Bácsi Johanna 5.A.
India történetének kezdetei India népei számára, hasonlóan az ókor többi népéhez, a kedvező életkörülményeket a víz közelsége jelentette. Ezért itt is a nagy folyók, például az Indus völgyében alakultak ki az első falvak és később az első nagy városok. Kr. e. 3000 körül élték virágkorukat.
A városok a hatalom, a vallási élet és a kereskedelem központjai voltak. Csatornázott utcák, fürdőszobás házak, kutak, központi gabonatárolók jelzik, hogy az ókor legfejlettebb városai közé tartoztak.
Kr. e. 1500 körül észak felől harcias állattenyésztő nép, az árja árasztotta el csaknem az egész félszigetet. A hódítók több királyságot hoztak létre, és hamarosan letelepült életmódra tértek át.
A kasztrendszer Az árják jelentős változást hoztak India életébe. A hódítás után az indiaiak négy fő csoportra tagolódtak: a papok, a harcosok, a földművesek és kereskedők, valamint az ezeket szolgáló munkások és kézművesek. Ezek a fő csoportok sok ezer kisebb részre, úgynevezett kasztra osztódtak. Voltak olyan emberek, akik egyik kasztba sem tartoztak: ők voltak az érinthetetlenek, a társadalom kitaszítottjai. Bármely kaszt tagjának is született valaki, abból életében nem léphetett ki.
Asóka India királyságai kezdetben nem alkottak egységes államot. A Kr. e. 3. században azonban Asóka nevű uralkodójuk egységes birodalmat hozott létre. Tartományokra osztotta, megszervezte az adóztatást, felvirágoztatta a kereskedelmet, a kerámiaipart. Halála után birodalma lehanyatlott.
Az arab számok Az indiaiaknak köszönhetjük az általunk használt számokat és a tízes számrendszert. Ezek arab közvetítéssel érkeztek Európába, ezért nevezzük arab számoknak őket.
A hindu vallás, a lélekvándorlás Az indiaiak úgy vélekedtek, hogy haláluk után a lelkük egy másik ember testében születik újjá, és olyan élet lesz az osztályrésze, amilyet kiérdemelt. Ha a vallásos tanításokat nem tartotta be, akkor új életében másokat kell szolgálnia.
A buddhizmus A hindu vallásból alakult ki Indiai másik nagy vallása, a buddhizmus.