Szociálpszichológia-2 Attitűd

Attitűd Fogalma: előzetes érzelmi állásfoglalás, amely spontán módon megnyilvánul akkor, amikor az attitűd tárgyával találkozik. Összetevő: - kognitív (miként ítéljük meg az attitűd tárgyát) - érzelmi (a személy tárgyra vonatkozó érzése +;-) - viselkedési (tárgyra vonatkozó cselekvési tendencia) A három összetevő együtt alakul, együttesen biztosítja a személyiség konzisztens viszonyulását az adott környezeti jelenséghez.

megszervezésük módjától is függ. Az attitűd válogatja és szervezi a tényeket, a tények értelmezése pedig megszervezésük módjától is függ. Az ember hajlamos, hogy csak a saját attitűdjével azonos tényekkel foglalkozzon, másokat pedig elhanyagoljon. Az attitűdök többsége pozitív, vagy negatív, kisebb számban akadnak semleges, személytelen attitűdök (elégedettség, tolerancia, elfogultság) Az attitűd mélyen rögzült és rendszerint nem tudatosult képződmény, ezért ellenálló a változtatási szándékokkal szemben. (Akkor igazán stabil, ha három összetevője egyensúlyban van. A kibillent egyensúly konfliktusforrássá válik: mást diktál a józan megfontolás és mást az érzelem.) Az érzelmi oldal a leginkább sebezhető változtatni is innen kell.

Az attitűd funkciói alkalmazkodási - (maximálja a környezet + hatásait és csökkenti a - -akat) önvédelmi (én-védő) – (az egyén + vonásait erősíti) értékkifejező – (egyéni értékek megbecsülését szolgálja) ismeret (tudás) – egyéni tapasztalatok racionális keretbe foglalása)

Az attitűd mérése önregisztrálás külső elbíráló általi regisztráció skála-módszer Az önregisztrálás: értékelő beállítódás intenzitásának és előjelének önmaga általi megállapítása A külső elbíráló: az egyén megnyilatkozása alapján ugyanezt teszi.

Skála-módszer Louis THURSTONE az értékelő beállítódásokat általánosságban vizsgálta: előre közölt megállapodások elfogadása vagy elutasítása Robert LICKERT az attitűd egy-egy vonatkozását vizsgálja 5-7-9 fokozatú skálákkal Charles OSGOOD szemantikus differenciál-módszer ellentétes melléknévpárok értékelése 7 és 9 fokozatú skálán Legfőbb módszertani probléma, hogy kész válaszokat kínálnak.

Az attitűd megváltoztatása Konzisztenciaelméletek Leon FESTINGER – kognitívdisszonancia-redukciós elmélet Az ember logikailag vagy érzelmileg össze nem illő, és mégis egymással összefüggésbe hozott tudati elemek okozta feszültségek kiküszöbölésére valamilyen következetességet érvényesít, amely a helyzet, magatartás megváltoztatásával, a vélemény (attitűd) módosításával, illetőleg az információ eltorzításával az ellentmondás kiiktatására, a konzisztencia (összhang) megteremtésére késztet.