A jogviszonyok sajátosságai 2017. október 17.

A jogviszony fogalma Társadalmi viszonyok Meghatározott személyek között a jogérvényesülés során létrejövő viszonyok Jogérvényesülés: a jogi norma realizálódása A társadalmi viszonyoknak a jogi normák által való rendezése a jogviszonyok formáján keresztül, a jogviszonyok közvetítésével történik

A jogviszony fogalma Jogi norma Jogi tény közvetítésével Jogviszony

A jogi normák realizálódásának folyamata Jogi norma létezése, jogképesség jogviszonyok (alanyi jogok, kötelezettségek keletkezése jogi tények hatására a konkrét alanyi jogok és kötelezettségek megvalósulása

hatályos jog általi elismertség A jogviszony alanyai jogalanyok jogok kötelezettségek jogképesség hatályos jog általi elismertség

Jogképesség - cselekvőképesség A jogviszony alanyai azok, akik jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek, vagyis akiket a hatályos jogrendszer szerint alanyi jogosultságok illethetnek és jogi kötelezettségek terhelhetnek – ez a jogképesség. Önmagában nem konkrét jogosultság Általános előfeltétel Társadalmi berendezkedéstől függő terjedelem Modern jogrendszerekben általános és egyenlő

Jogképesség - cselekvőképesség A természetes személynek az a képessége, hogy saját cselekményével szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettséget a jogszabály által megállapított körben a cselekvőképesség Feltételei általában: meghatározott életkor, tudatos cselekvéshez szükséges egészségi és szellemi állapot cselekvőképesség – korlátozott cselekvőképesség – cselekvőképtelenség cselekvőképesség hiányában a jogalany helyett vagy vele együtt törvényes képviselőjük (szülő, gyám, gondnok) jár el

Természetes személy – jogi személy ember általános, egyenlő, teljes jogképesség cselekvőképesség vizsgálandó Jogi személy jog által elismert jogképesség saját nevében lehet jogok, kötelezettségek alanya emberek csoportja vagy vagyontömeg cselekvőképessége nincs Állam sajátos jogi személy elsődleges jogképesség nemzetközi színtéren, szuverénként

Jogi személy azok az emberek meghatározott csoportjai, amelyek meghatározott szervezettel, elkülönült vagyontömeggel, önálló vagyoni felelősséggel és meghatározott, jogilag engedélyezett célra irányultsággal rendelkeznek, a jogi személyiséget mindig a jog biztosítja a jogképesség mindig célhoz kötött, vagyis nem teljes képviselője útján cselekszik

A jogviszony tárgya közvetlen közvetett A jogviszonyban résztvevő alanyoknak az a magatartása, amelyre a jogviszony tartalmát kitevő alanyi jogosultságok és kötelezettségek vonatkoznak közvetett azok a dolgok, amelyekre a magatartás irányul

A jogviszony tartalma Azok az alanyi jogok és jogi kötelezettségek, amelyek a jogviszony alanyait megilletik, illetve terhelik a) a jogalany számára a jogszabály által biztosított lehetséges magatartás, amellyel szemben a jogviszonyok másik alanyának meghatározott kötelezettsége áll, és amelynek megvalósítását az állam kényszerítő ereje biztosítja b) a jogviszony alanyának a jogszabály által előírt és megkövetelt magatartását értjük, amelynek megvalósítását az állam kényszerítő ereje biztosítja

Jogi tények Mindazon körülmények, események és magatartások, amelyeknek a jogi normák jogi jelentőséget tulajdonítanak, amelyekhez a jogi előírások jogviszonyok keletkezését, változását vagy megszűnését rendelik Tényekből a jogi szabályozás – a jogi relevancia elismerése – folytán válnak jogi tények

1. Emberi magatartások 1. 1. Jogos magatartások Jogügyletek szerződések (pl. adásvételi szerződés, bérleti szerződés) egyoldalú jogügyletek (pl. vételi jog, végrendelet) Egyszerű jogcselekmények akaratkijelentések (pl. tiltakozás) tudatkijelentések (pl. tájékoztatás) érzésnyilatkozatok (öröklési jogban) Reálaktusok – magatartáseredmények (pl. találás, veszélyes állat tartása)

1. Emberi magatartások 1. 2. Jogellenes magatartások a) abszolút jogellenes magatartások (pl. jogellenes károkozás általános tilalma) b) Relatíve jogellenes magatartások (pl. hibás teljesítés)

1. Emberi magatartások 1.3. Jogilag nem védett magatartások Utaló magatartás (pl. házassági ígéret megszegése bizonyos esetekben) Önhiba (pl. kárenyhítési kötelezettség elmulasztása) Naturalis obligatio – természetes kötelem, pl. kártyaadósság

2. Emberi és társadalmi körülmények 2. 1. Objektív emberi körülmények, pl.: fogantatás, születés, halál életkor nem testi vagy szellemi fogyatékosság lakóhely tartózkodás hozzátartozói minőség társadalmi-gazdasági helyzet

2. Emberi és társadalmi körülmények 2.2. Szubjektív emberi körülmények a) Tudati állapot jóhiszeműség/rosszhiszeműség b) Akarati állapot felróhatóság/vétkesség (ezen belül szándékosság, gondatlanság) c) Érzelmi állapot

3. Közhatalmi aktusok 3.1. Konstitutív bírósági és közigazgatási aktusok pl. holtnak nyilvánítás, zálogjog ingatlan- nyilvántartási bejegyzése) 3.2. Deklaratív bírósági és közigazgatási aktusok pl. kiskorúság tényének feljegyzése az ingatlan- nyilvántartásba 3.3. Hatóság közreműködése pl. közjegyző közvégrendelet esetén, anyakönyvvezető házasságkötés esetén

4. Az embertől független külső körülmények 4.1. Természeti jelenségek, események pl. ún. vis maior 4.2. Az idő folyásának jelentősége határidők, határnapok elévülés elbirtoklás