Közösségben ,együtt eredményesebben
Milyen lakóhelyre vágyunk? Minőségi és megfizethető otthon Munkalehetőség , jó minőségű és megfizethető szolgáltatások Egy közösség, ahol jó lakni és dolgozni Lehetőség arra, hogy bekapcsolódjon a közösség életébe és hatással legyen arra, ami történik Lehetőség arra, hogy megvalósítsa érdeklődését és elképzeléseit (Community Agenda)
Szeretnénk,ha településeink megmaradjanak élhetőnek A fenntartható település: A fenntartható települések kielégítik a ma és jövő lakóinak, gyerekeiknek és más használóinak sokféle igényét. Hozzájárulnak ahhoz, hogy minőségi életet éljenek az emberek, és lehetőségeket és választásokat biztosítanak számukra. Úgy teszik mindezt, hogy közben hatékonyan használják az erőforrásokat, javítják a környezetet,erősítik a társadalmi kohéziót és javítják a gazdasági jólétet. Sir John Egan
Warren: a közösség öt funkciója: A szocializáció, melyen keresztül a közösség bizonyos értékeket olt tagjaiba. A gazdasági boldogulás funkciója – a közösség megélhetési lehetőséget biztosít tagjainak. Társadalmi részvétel, teljesítve a társasági élet iránti általános igényt. Társadalmi kontroll, megkövetelve a közösség értékeinek betartását. Kölcsönös támogatás, mely folyamat segítségével a közösség tagjai megvalósítják azokat a feladatokat, amelyek túl nagyok, vagy túl sürgősek ahhoz, hogy egy egyedül álló személy kezelni tudja.
Közös a felelősség! Vannak-e eszközeink? A mai napig hajlamosak vagyunk először elvárni, aztán eltűrni, végül megreklamálni, hogy a dolgok nem jól mennek, hogy mások alakítják településünk, térségünk, régiónk jövőjét, okozzák lemaradását. Van-e lehetőség érdemben befolyásolni azt? Fontos hogy minden település, térség használva a kulturális területen régóta ismert település és közösségfejlesztési ismereteket, közös célokat megfogalmazva, építve a helyi adottságokra , az érintettek közös elszánásával tegyen önmagáért. Ez az igazi kihívás!
Közösségfejlesztés? Közösségfejlesztő tevékenység, amely az egy földrajzi területen belül egymás mellett élő emberek közös cselekvési potenciáljának növelésére irányul. Módszer, amelynek segítségével egy csoport megálmodhatja jövőképét, kitűzheti stratégiai céljait, elkészítheti stratégiai tervét és akciókba kezdhet annak megvalósítására.
Ki legyen, lehet a kezdeményező, kikkel foghat össze és hogyan? Új szemlélet Kezdeményezők (hivatalból vagy önkéntesen) Bevonva a lehetséges „társakat” önkénteseket Bevetve egyszerű módszereket Tudatosan Közösen tervezve, cselekedve, értékelve…….örülve
A közösségi tervezés folyamata Az „ügy” meghatározása Az érintettek számbavétele -kit érdekelhet, kit érint Bevonni a legérintettebbeket a tervezésbe Adatgyűjtés,SWOT,elemzések Tervek,prioritások Döntések Közös megvalósítás Folyamatos visszacsatolás
Mire jó? Mikor kezdeményezzük? Vannak elképzeléseink és jó lenne ezt másokkal együtt megvalósítani! Sokunkat érdeklő témában jól akarunk együttműködni (közös érdek, közös cél). Szeretnénk, hogy a térségünk fejlesztési elképzeléseiben a mi vágyaink is benne legyenek Ha a mi problémáinkat kell megoldani Ha azt szeretnénk hogy a településünket illető források jól hasznosuljanak….. ………….
A közösségi tervezés előnyei, haszna: valós igényeken alapul, illetve igényeket támaszt sok nézőpontú, több érdek képviseli magát a helyi erőforrások jobban mozgósíthatók, helyi tudások és készségek hasznosulnak közösségszervező hatású, az érintett csoport tagjai konszenzusra jutnak, közös megértési alapjuk lesz elkötelezettséget szül, az érintettek magukénak érzik a folyamatot, önfenntartóvá is válhat a folyamat a közösség önállósodik, más problémák megoldását hatékonyabban végzi!!!
Közösségi tervezési technikák Közösségi beszélgetések Tervezési alkalmak Munkamegosztás Visszacsatolás Közös döntések Közös értékelés!!!! BEVONÁS - BEVONÓDÁS
Tudatos építkezés egy-egy ügy kapcsán tanulságok beépítése a következő akcióknál Mit, milyen adottságokat sikerült jól hasznosítani Kik voltak a „motorjai” a közös munkának Hogyan teremtettük meg a személyes motiváltságot Milyen forrásokat használtunk Hogyan bántunk a nyilvánossággal Mik a résztvevők további „szívügyei”