Alapjogkorlátozás; formai és tartalmi szempontok 2017. szeptember 19.

Abszolút jogok – korlátozható jogok Önmagában a megfogalmazásból nem következtethetünk Bill of Rights 1. cikk: „Congress shall make no law respecting an establishment of religion, or prohibiting the free exercise thereof; or abridging the freedom of speech, or of the press; or the right of the people peaceably to assemble, and to petition the Government for a redress of grievances.” Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdés: „mindenkinek joga van” ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák

Az állami beavatkozás elvi igazolása „A szabadság azt jelenti, hogy mindent megtehetünk, amivel más embernek kárt nem okozunk.” Déclaration 4. cikk természetjogi egyén mint a közösségi célok eszköze, közjó haszonelvű emberi jogok morális alapja;a jogok korlátozhatatlan lényege kantiánus

mérlegelés eredményeként Abszolút jogok nincs mérlegelés élet és emberi méltóság emberhez méltó bánásmód (halálbüntetés) mérlegelés eredményeként büntetőjogi garanciák tisztességes tárgyalás (visszaható hatályú büntetőjog) 11/1992. (III. 5.) AB határozat különleges jogrend Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdés Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.

A jogok hierarchiája összeütközés esetén korlátozhatatlan kiemelt jelentőségű jogok alapjogok

A jogok hierarchiája összeütközés esetén Jogalkalmazói mérlegelés USA: szólásszabadság, Németország: élet és emberi méltóság, EJEB: élethez való jog és véleménynyilvánítás szabadsága: különös jelentőség egy demokratikus társadalomban AB: 23/1990. (X. 31.): az emberi élet és az emberi méltóság elválaszthatatlan egysége minden mást megelőző legnagyobb érték 30/1992. (V. 26.): a véleménynyilvánítás szabadsága mint kommunikációs anyajog nem korlátozhatatlan, de igen kevés joggal szemben kell csak engednie

Formai kérdések - Alaptörvény Alkotmány 1990: szavazásban akadályozottak választójoga USA: eljárásjoggal védett alkotmány, eddig kiegészítések Németország: örök klauzulák között az emberi méltóság sérthetetlensége – szövetségi AB hatásköre

Formai kérdések – törvényi minőség „törvényben meghatározott”, „törvény által elrendelt” Déclaration EJEÉ Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés

Törvényi minőség tartalmi követelményei rule of law követelményéből EJEB: nyilvános, megismerhető, egyértelmű, általánosan kötelező norma common law normái is nincs jogalkalmazói diszkrecionalitás a norma hiánya vagy titkossága miatt (Malone-ügy) Magyarország: jogbiztonság – kiszámíthatóság, előreláthatóság (eljárási garanciák, felkészülési idő, érthetőség, egyértelműség)

Törvényi minőség mint jogforrási kérdés EJEB: csak tartalmi követelmény Magyarország: alkotmányerejű törvény, kétharmados törvény, sarkalatos törvény 4/1993. (II. 12.) A minősített többség követelménye nem azillető alapjog bármely törvényi szabályozására vonatkozik, hanem csakis az alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megalkotott törvényre, ami nem zárja ki, hogy az illető alapjog érvényesítéséhez szükséges részletszabályokat egyszerű törvény határozzon meg a koncepció lényeges elemei

A törvényi szint követelménye nem mindenfajta összefüggés az alapjogokkal az alapjog tartalmának és lényeges garanciáinak megállapítása. valamint az alapjog közvetlen és jelentős korlátozása csak törvényben közvetett és távoli összefüggés: elegendő a rendeleti szint a konkrét szabályozás alapján (abortuszhatározatok)

Tartalmi kérdések – alapjogi tesztek Alkotmány 1989 8. § (3) bekezdés: csak alkotmányerejű törvényben, olyan korlátozásnak vethető alá, amely az állam biztonsága, a belső rend, a közbiztonság, közegészség, a közerkölcs vagy mások alapvető jogainak és szabadságának védelme érdekében szükséges Alkotmány 1990. évi XL. törvény után (3) bekezdés hatályon kívül, 8. § (2) bekezdés: „[a] Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” Alaptörvény I. cikk (2) bekezdés: „[a]z alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.”

Alapjogi tesztek – a jogkorlátozás célja Az alapjogi katalógusban szereplő jog és a korlátozó norma érdemi összevetése jogkorlátozási célok: mások alapjogainak védelme intézményvédelem államcélok, közérdek (állam működőképessége, demokratikus intézményrendszer védelme) Általános és speciális klauzulák: vö EJEÉ, Alaptörvény

Alapjogi tesztek – a jogkorlátozás mértéke, EJEB EJEB teszt: akkor megengedett, ha szükséges egy demokratikus társadalomban, de: államok mozgástere 1. Az Egyezményben biztosított jogról van szó? 2. Történt beavatkozás? 3. A korlátozás megfelelő jogi normán alapul? 4. Szükséges egy demokratikus jogállamban az adott cél elérése érdekében? Nyomós társadalmi érdek, az arányosság vizsgálatára a szükségességhez kapcsolódva kerül sor

Alapjogi tesztek – a jogkorlátozás mértéke, USA balancing 1. strict scrutiny – Bill of Rights esetén, a korlátozás megengedhetősége csak compelling interest esetén, ha a közérdek másként nem érvényesíthető, és ezt az állam bizonyítja 2. intermediate scrutiny 3. alapjognak nem minősíthető jogok, szabadságok: minimum rationality: a sérelmet szenvedett fél bizonyítja, hogy a jogkorlátozási cél és a választott eszköz között nincs ésszerű kapcsolat

A magyar általános jogkorlátozási teszt „az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan.” [30/1992. (V. 26.) AB határozat] 

A szükségességi- arányossági teszt lépései általában két lépcsőben 1. Indokolja-e másik alapvető jog vagy alkotmányos értékvédelme a jogkorlátozást (szükségesség) 2. A jogalkotó a korlátozás során az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt választotta-e, megfelelő arányban áll-e egymással az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya (arányosság) Lényeges tartalom vizsgálata beolvad a tesztbe (szubjektív felfogás)

Speciális tesztek 1. Ésszerűségi teszt: alapjognak nem minősülő jogok védelme (szerződési szabadság), illetve főleg az azokkal kapcsolatos megkülönböztetés esetén – tilos az önkényes megkülönböztetés (vagy korlátozás) vagyis ha nincs „tárgyilagos mérlegelés alapján fennálló ésszerű indoka”. 2. tulajdonjogi teszt: közérdekből is korlátozható, sőt, el is vonható