Érvényesség, hatály, alkalmazhatóság 2017. október 3.

A norma érvényesülésének feltételei érvényesség hatály alkalmazhatóság

Az érvényesség jelentősége Az érvényes jogszabály elvileg alkalmas a joghatás kiváltására, vagyis arra, hogy hozzá jogok és kötelezettségek fűződjenek

A hatály jelentősége A jogi hatás tényleges bekövetkezhetősége, ezen belül kinek, mikor és hol elkövetett, és milyen cselekménye nyomán áll be a jogkövetkezmény, azaz milyen cselekményekre vonatkozik a jogszabály.

I. Érvényesség A jogszabály bizonyos súlyos hibáktól mentes létezése a) létezik b) mentes bizonyos súlyos hibáktól

I. a) A jogszabály létezése Kihirdetés Magyar Közlöny lex posterior/prior lap dátuma

I. b) A jogszabályt érintő hiba és következményei 2. nem megfelelő eljárás 1. nincs jogalkotási hatáskör a keletkezés (jogalkotási eljárás) hibája Formai a jogszabály tartalma nem felel meg egy a jogforrási hierarchiában magasabb szinten álló jogszabály tartalmának, azaz ellentmondás van közöttük Tartalmi

I. b) A jogszabályt érintő hiba és következményei 1. nincs a jogszabályra nézve következménye (pl. társadalmi egyeztetés elmulasztása) 2. orvosolható a hiba (helyesbítés útján) 3. nem orvosolható, tehát megsemmisíthető (megsemmisítendő) a keletkezett jogszabály 4. a hiba oly mértékű, hogy megsemmisítésre sem érdemes (nincs mit megsemmisíteni).

A közjogi érvényesség feltételei 1. a megalkotására hatáskörrel rendelkező jogalkotótól kell származnia 2. az eljárási előírásoknak megfelelően kell megalkotni 3. érvényesülnie kell a jogforrási rendszer egységének; a jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvényben meghatározott rendszer szerinti, „magasabb szintű” jogszabállyal 4. a jogszabályt a hivatalos lapban ki kell hirdetni

II. Hatály hatály a) területi b) személyi c) időbeli d) tárgyi

II. a) területi hatály Jat. 6. § (1) A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az önkormányzati rendelet területi hatálya az 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő- testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki.

II. a) területi hatály Az ország területe szempontjából háromféle területi hatályt különböztetünk meg: 1. országos hatályt [az ország egész területére hatályos], 2. partikuláris hatályt [csak az ország egy területére hatályos], 3. extraterritoriális hatályt [az ország területén túlterjeszkedő a területi hatályt].

II. b) személyi hatály Jat. (2) A jogszabály személyi hatálya a) Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra, b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. (3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (1a) és (1b) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki.

II. b) személyi hatály Mely személyi körre, kikre vonatkozóan kell vagy lehet alkalmazni a jogszabályt. Nem a jogforrások konkrét címzettjeinek köre, hanem az, hogy ki lehet egyáltalán címzett Szorosan összetartozik a területi hatállyal (vö. Jat.!) DE: külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra is, az eltérést kifejezetten szabályozni kell

II. c) Időbeli hatály Az az időszak, amelytől kezdődően és ameddig a jogforrásban foglalt jogi hatás tényleges bekövetkezhetősége elvileg fennáll, vagyis amíg a jogforrást – főszabály szerint – alkalmazni kell vagy lehet. A hatályba lépés lehet ca) ex nunc (a kihirdetés napjától) cb) ex tunc (a kihirdetést megelőző időponttól, visszamenőleges hatállyal) cc) pro futuro (a jövőre nézve, a kihirdetést követő időponttól)

II. ca) azonnali időbeli hatály Jat. 7. § (2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját. AB: alkotmányellenes a korábbinál hátrányosabb rendelkezést tartalmazó, az adott életviszonyt első ízben rendező, új kötelezettséget megállapító, jogot megvonó rendelkezés azonnali hatályba léptetése

II. cb) Visszaható hatály Jat. 2. § (2) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. 7. § (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet.

II. cc) Pro futuro hatály Jat. 2. § (3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. A hatálybalépés napjának kezdetén lép hatályba Eltérő időpontok is megállapíthatók, ha ez egyértelmű

II. d) Tárgyi hatály Egy jogszabály tárgyi hatályán azt értjük, hogy a benne szereplő normák tartalmuk szerint milyen eseményekre vonatkoznak, azaz milyen típusú események esetén lép be a jogkövetkezmény.

III. Alkalmazandóság Főszabály szerint a jogszabályt annak hatályossága alatt alkalmazni kell. Jat. 15. § (1) A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. (2) A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálya alatt a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.

Kivételek 1: hatályos, de nem alkalmazandó/alkalmazható 1. nincs végrehajtási szabály 2. nincsenek meg a jogszabályi előfeltételek 3. AB pro futuro megsemmisítés mellett ex nunc zárja ki az adott ügyben az alkalmazhatóságot 4. különleges jogrend: adott jogszabály alkalmazását egy másik felfüggeszti 5. uniós jog primátusa

Kivételek 2: nem hatályos de alkalmazandó A jogszabály továbbhatása: 1. a magatartás jogszerűségét, jogellenességét a magatartás idején hatályban lévő jogszabály alapján bírálják el 2. a jogszabály időbeli hatálya alatt keletkező tényekre a keletkezésekor hatályos jogszabályt kell alkalmazni

file:///C:/Users/Felhaszn%C3%A1l%C3%B3/Dow nloads/kodifikacio_2012_1_01petretei.pdf