Portugália
Napóleoni korszak Francia bevonulás királyi család Brazíliába Franciaellenes felkelés, angolok (Wellington herceg) kiűzik a franciákat (1808) Angol-portugál egyezmény (1810): Brazília megnyílik az angol kereskedelemnek
Brazil függetlenség Portugál felkelés a brit megszállás ellen (1820) királyság helyreállítása VI. János visszatér Brazília független (1822); I. Péter császár
Forradalom – több tételben 1820–1851: 40 kormány 1822: alkotmány Polgárháború a trónöröklésért (1832–1834) Felkelés, katonai puccs, „szeptemberi reformok” (1836) iskolareform könyvtárak polgári anyakönyvezés 1846: paraszti lakosság lázadása (Maria da Fonte-mozgalom), forradalmi kormány 1851: katonai puccs - Saldanha herceg dandártábornok oligarchikus demokrácia (abszolutizmus → alkotmányos monarchia)
Polgári monarchia Modernizáció (közmunka) villanytávíró útrendszer vasút Rabszolgaság eltörlése a gyarmatokon (1869) 1890-es évek: krízis borexport csökkenése afrikai portugál gyarmatok (Angola, Mozambik) sikertelen növelése Brazília köztársaság (1889) elmaradottság gazdasági függés
Köztársaság (1910–1926) 1910: republikánus győzelem Lisszabonban → flottalázadás → köztársasági forradalom „karbonárik”: alacsonyabb rangú tisztek monarchia- és egyházellenesség „Lisszabon eseménytelenül cserélt gazdát, az ország többi része pedig táviratilag kapott utasítást a királyi zászló leeresztésére, illetve a köztársasági felhúzására.” II. Manuel: utolsó király
Köztársaság (1910–1926) Radikális reformok: szerzetesrendek feloszlatása, vagyonuk elkobzása egyház és állam szétválasztása demokratikus alkotmány, liberális választójogi törvény oktatás modern laikus szellemben, iskolakötelezettség meghosszabbítása nyolcórás munkaidő nők helyzete javul
Köztársaság (1910–1926) Szoros kapcsolat Angliával 1916-tól oldalán az I. világháborúban 53.000 fő a francia hadseregben a flandriai fronton 10–15.000 katona a gyarmati csatatereken
Köztársaság (1910–1926) Problémák stagnáló mezőgazdaság fejletlen gyáripar külkereskedelmi hiány kivándorlók magas száma republikánus és laikus eszmék csak városokban falvak zártsága, egyház nagy befolyása nők függő helyzete Európában legnagyobb (1914 körül 80%-os) írástudatlanság → parlamentáris rendszer politikai modernizmusa „koraszülött”
Köztársaság (1910–1926) Republikánus Párt: öt részre szakad 16 év – 50 kormány korrupció szavazók csalódása, távolmaradás a választásokon 1926: országos katonai felkelés – köztársaság bukása katonai puccs (ultrakatolikus Braga városából indítják katolikus tisztek) Gomes da Costa tábornok, majd Carmona tábornok demokratikus jogok felfüggesztése cél: ráfizetéses államháztartás rendbetétele → Salazar (1928)