Tőzsdei spekuláció 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

Hol tartunk… I. Bevezetés – az árfolyamok előrejelzési próbálkozásai Belső érték – fundamentális elemzés (Miért lehet jó?) Miért lehet rossz? Buborékok – technikai elemzés Miért lehet jó? Miért lehet rossz? 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

III. Portfólióelmélet és a CAPM III.1. Kockázatmentes kamat Kockázatmentes kölcsön kamata Pozitív időpreferencia Technikai, technológiai, gazdasági fejlődés Ezekért kompenzáció, fizetség 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

III.2. Kockázatos hozam 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

Kockázat Normális eloszlás Várható hozam eltérés a várható értéktől ingadozás szórás Normális eloszlás sok tényező hatása Központi határeloszlás „igazi véletlen” várható érték - szórás Várható hozam 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

Kockázatkerülés W, F U(W) U(F) 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

E ( F B ) σ r E ( F C ) σ r F A E(U) E(U*) E ( F D ) σ r Egészítsük mindezt ki annyival, hogy FA-t, E(FB)-t, E(FC)-t és E(FD)-t F0 befektetésével érhetjük el. Így hozamokra térünk át. 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

várható értékek - szórás - normális eloszlás E(F1) r E(r) F0 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

σ(r) E(r) E(U*) σ(rD) E(rD) σ(rC) E(rC) σ(rB) E(rB) rA 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

E(r) σ(r) 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

Kockázat kerülés: egyéni görbeseregek a kockázathoz kötődő egyéni preferenciarendszerek szerint: W U W U E(r) σ(r) E(r) σ(r) 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

a b a b b a W U(W) U(a) U(b) W U(W) U(a) U(b) W U(W) U(a) U(b) σ(r) E(r) σ(r) E(r) σ(r) E(r) 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

Kockázatmentes kölcsön Kockázatos befektetés rf E(r) Kockázatmentes kölcsön Kockázatos befektetés 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

III.3. Portfólióelmélet Harry Markowitz: 1952. Portfolio Selection A befektetőket valójában portfóliójuk várható hozam – kockázat viszonya érdekli. A portfolió viszont egészen más dolog, mint egyedi értékpapírok egyszerű összessége. Kockázatkerülő befektetőknek állított össze „jó” portfoliókat. E(r) σ(r) 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

ai a2 a1 a3 a4 a6 a5 a7 a8 aj ak E(rp) E(r1) E(r2) E(r3) E(r4) E(rj) E(rk) E(r6) E(r5) E(r7) ai a1 a2 a3 a4 a7 aj a6 a5 ak a8 E(ri) E(rp) 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

Egy „egyszerű” példa: Napszemüveg - Esőkabát 50-50% 37,5 37,5 Napos szezon 50 25 Esős szezon 25 50 50-50% 37,5 37,5 37,5 37,5 25-50 25-50 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

σ(r) E(r) i j k 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

σ(r) E(r) 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

r 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

Diverzifikálni „olcsó” és „jó”. Akkor az emberek ezt fogják csinálni. „A diverzifikáció megfigyelhető, domináns magatartási szabály, amely sem mint hipotézis, sem mint alapelv nem vethető el.” (Markowitz) Sőt, maximálisan élni fognak vele, azaz ún. hatékony portfoliókat fognak tartani. Gyakorlatban közel hatékonyakat Hozzávetőleg 20-25 részvény is elég 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

σ(r) E(r) Hatékony portfóliók B A 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

(közelítően) hatékony portfolió Portfólió elemszáma diverzifikálható kockázat (közelítően) hatékony portfolió nem diverzifikálható kockázat 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

(közelítően) hatékony portfolió E(r) Hatékony portfóliók A (közelítően) hatékony portfolió B σ2(r) Portfólió elemszáma diverzifikálható kockázat nem diverzifikálható kockázat 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

B1 B2 A Markowitz csak étlapot kínál, a többi „emberi” dolog. E(r) Hatékony portfóliók B1 B2 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

rP 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

rP 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció

Markowitz féle modell „Forradalmi” Az egyes hatékony portfóliók között nincs különbség: Markowitz csupán „étlapot” kínál. Nem elég egy befektetésnek csupán a várható hozamát és a kockázatát vizsgálni: a portfóliótartás jelensége miatt, annak a többi befektetéshez való viszonya is döntő fontosságú. Egy befektetés tényleges kockázatának érzékelése, megítélése befektetőnként eltérő. Ezért a Markowitz-féle portfólióelmélet gyakorlati alkalmazása szinte reménytelen. 2009. tavasz Tőzsdei spekuláció