Tőzsdei spekuláció 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció.

Az előadások a következő témára: "Tőzsdei spekuláció 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció."— Előadás másolata:

1 Tőzsdei spekuláció 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

2 Hol tartunk… III. Portfólióelmélet és a CAPM IV. Tőkepiaci hatékonyság Tökéletes tőkepiaci árazásról beszélünk, ha a tőkepiaci árfolyamok minden pillanatban az akkor rendelkezésre álló összes információra helyesen reflektálnak, egyensúlyban vannak, amely egyensúlyból csak új információ hatására mozdulhatnak ki. Mindebből az is következik, hogy a piac az újonnan megjelenő információkra azonnal és helyesen reagál. 2010. tavasz Tőzsdei spekuláció

3 Hol tartunk… Tőkepiaci hatékonyság gyenge szintje
18 Hol tartunk… Tőkepiaci hatékonyság gyenge szintje A pénzügyi változók (árak, osztalékok, kamatok, számviteli eredmények stb.) idősorozatának információit teljességgel tükrözik az árfolyamok. Tőkepiaci hatékonyság félerős szintje Az árfolyamok teljességgel tükrözik a nyilvánosan bejelentett (public) vállalat, részvény jövőjére vonatkozó információkat. Tőkepiaci hatékonyság erős szintje Az árfolyamok a magán (private) információkat is teljességgel tükrözik. 2010. tavasz Tőzsdei spekuláció

4 Hol tartunk… Azonnal és helyesen
Valójában itt kezdődik a tőkepiaci hatékonyság igazi szépsége, hiszen innentől a tőkepiaci hatékonyság önmagában – egyensúlyi modell nélkül – már nem vizsgálható, hiszen a „helyesen” csak valamihez képest értelmezhető. Ezért van szükség a „kapcsolt hipotézisre” egy egyensúlyi modellre, amely leírja a várható hozamot. Mikor felmerül egy anomália, amely szerint egy információ helytelenül értékelve épült be az árfolyamba, akkor nem biztos, hogy a tőkepiaci hatékonyságot ostromoljuk, lehet, hogy „csak” rossz az alkalmazott egyensúlyi modellünk. 2010. tavasz Tőzsdei spekuláció

5 Tesztek – gyenge szint Előrejelezhetőségi vizsgálatok egy értékpapír vagy index múltbeli árfolyamadatai alapján Sorozat tesztek majdnem teljesen véletlen jelleg, gyenge pozitív korreláció fejlettebb tőkepiacok esetén határozottabb a véletlen jelleg Korreláció-vizsgálatok a korrelációk nagyon kicsik, általában 0,1-nél kisebbek, ami 1% alatti hatást jelent közel teljesen véletlen jelleg, „bolyongás” a világon mindenhol Előrejelezhetőségi vizsgálatok más értékpapírok, illetve indexek múltbeli adatai alapján Kereszt-korreláció Naptári “mintázat” vizsgálatok Havi hozamok „mintázata” Hét napjain mért hozamok „mintázata” 2010. tavasz Tőzsdei spekuláció

6 63 Összességében Lényegében előrejelezhetetlenséget tapasztalunk Alátámasztott gyenge tőkepiaci hatékonyság Ritka és szerény anomáliák A részvényárfolyamok eddigi változásaiból nem lehet a továbbiakra következtetni. A tőzsdei árfolyamoknak nincs memóriája. A különböző pénzügyi változók sorozatának információi teljességgel beépülnek az árfolyamokba. Mindebből egyúttal a technikai elemzések hasznavehetetlensége is következik. Véletlenszerűségnél a múltbeli adatok statisztikai, „technikai” jellegű vizsgálata alapján történő előrejelzésének kísérletei értelmetlenek, hasztalanok. “A technikai elemzés olyan, mint az asztrológia, és épp annyira tudományos is.” 2010. tavasz Tőzsdei spekuláció

7 VI.1.4. Tőkepiaci hatékonyság félerős szintjének vizsgálatai
A félerős szint tesztjei azt vizsgálják, hogy a nyilvánosan bejelentett információk milyen gyorsan és pontosan épülnek be az árfolyamokba. Az vizsgáljuk, hogy gyorsasággal, pontossággal milyen reményeink lehetnek. Az ilyen vizsgálatokat eseményvizsgálatoknak nevezik. 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

8 VI.1.4.a. Események utáni árfolyamváltozások vizsgálata
Az elmúlt időszak váratlanul bejelentett nyilvános eseményei utáni árfolyamváltozásokat vizsgálják. 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

9 Az ilyen vizsgálatok szokásos menete
Mérvadó hírforrások 10 csoport Abnormális árfolyamgörbék Átlagolás Nézzük az általános eredményt! 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

10 Átlagos abnormális árfolyamok
8 Átlagos abnormális árfolyamok 10 20 30 Események utáni napok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

11 Átlagos abnormális árfolyam
Tökéletes hatékonyság esetén: Átlagos abnormális árfolyam Események utáni napok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

12 Két jellegzetes eltérésre lehet számítani
Időbeli lassúság, illetve alulreagálás Túlreagálás 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

13 Átlagos abnormális árfolyam
Események utáni napok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

14 Átlagos abnormális árfolyam
Események utáni napok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

15 Általános tanulságok:
1. Valóban “lereagálta” 2. A többlethozamok döntő hányada közvetlenül a bejelentéskor (kb. ± egy nap) mérhető. 3. A bejelentéseket követően enyhe túlreagálás érzékelhető. 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

16 VI.1.4.b. Kiugró árfolyamváltozások utáni árfolyamváltozások vizsgálata
Ez más logikájú Nem konkrét események, hanem kiugró abnormális árfolyamváltozások A módszer előnye, hogy így sokkal egyszerűbben és nagyobb mennyiségben lehet „eseményeket” kiválasztani Az „esemény” pillanata sokkal jobban beazonosítható Nézzük az általános eredményt! 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

17 BUX % MATÁV % 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

18 Átlagos abnormális árfolyamok
10 20 30 Események utáni napok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

19 Normális hozamtól való eltérés
2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

20 Nézzük külön meg a gyorsaság kérdését!
Most már perces felbontás 15 percen belüli kiugró abnormális hozamok Majd nyitás utáni reagálás 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

21 Átlagos abnormális árfolyamok
-20 -10 10 20 30 40 50 60 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 1 idő (perc) Átlagos abnormális árfolyamok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

22 Átlagos abnormális árfolyamok
-20 -10 10 20 30 40 50 60 -1 1 2 3 4 5 6 7 idő (perc) Átlagos abnormális árfolyamok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

23 Átlagos abnormális árfolyamok
-2 -4 -6 Átlagos abnormális árfolyamok -8 -10 -12 -14 -20 -10 10 20 30 40 50 60 idő (perc) 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

24 Átlagos abnormális árfolyamok
14 12 10 8 Átlagos abnormális árfolyamok 6 4 2 -20 -10 10 20 30 40 50 60 idő (perc) 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

25 Egy friss eredmény „Kétség kívül” előrejelezhetetlen események.
21 db között megesett „rossz hír” Zátonyra futott olajszállító óriáshajó (Exxon) Repülőgép-szerencsétlenségek (United Airlines, USAir) Üzemrobbanások (Quantum Chem., Phillips Petroleum, ARCO) Igazgató, elnök váratlan halála (McClatchy Newspapers, Gilette). Tőzsdei nyitva tartás alatti 6 db Tőzsdei nyitva tartáson kívüli 15 db 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

26 Árfolyam Eseménytől eltelt idő 102 100 98 96 94 92 90 88 0 perc ár
2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

27 Tőzsdei nyitva tartás alatti események
- 5 10 15 20 98,5 102,5 100,0 97,0 Árfolyam Idő percekben Tőzsdei nyitva tartás alatti események Tőzsdei nyitva tartáson kívüli események 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

28 A gyorsaság kulcsfontosságú mozzanat.
Ha a beépülési folyamat gyors, márpedig az, akkor mire valaki felismeri az információt, addigra az információ beépülése rendszerint már be is fejeződött. Így az abnormális hozam elérésére már nem marad lehetősége. Kivéve – és ez egy-egy befektetőt szemlélve rendkívül ritka kell, hogy legyen – ha az első között fedezte fel, elemezte és adás-vételével lereagálta a történteket valaki, ráadásul, ezt különösebb extraköltségek nélkül tette meg. Összességében az eseményvizsgálatok eredményei a félerős szint fennállását alátámasztják. 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

29 VI.1.5. Tőkepiaci hatékonyság erős szintjének vizsgálatai
Az exkluzív (monopol jelleggel birtokolt) információk kérdését vizsgálja. Az eseményvizsgálatokból látszik, hogy az információkhoz való „korábbi” hozzájutás, várható abnormális profitot eredményez. 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

30 Befektetési tanácsadók (például):
1933-ban 45 befektetési tanácsadó több száz részvényre adott tanácsait vizsgálta között Több volt a rossz tanács 1970-ben 19 nagy, jó nevű elemző cég múltbeli prognózisait vetették össze a valósággal 5 éves prognózisok 1 éves prognózisok A specializálódottaknál sem „Konzisztensen nyerő nem akadt” 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

31 Befektetési alapok (például):
1968-ban 115 befektetési alap vizsgálata a 1945 és 1964 közötti időszakra vonatkozóan Röviden: nem voltak eredményesebbek a véletlennél Volt némi többlethozam, amit elvittek a többletköltségek Új definíció Tökéletes tőkepiaci hatékonyság esetén az információk addig a szintig épülnek be az árakba, amíg az információszerzés és kereskedés költségei kisebbek az általuk elérhető hozamnál. Elfogadunk tehát némi „hatékonytalanságot”, de ennek ellenére a várható normál profit marad. Vizsgáljuk meg az események előtti abnormális árfolyam-alakulásokat is! 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

32 Átlagos abnormális árfolyamok Események előtti és utáni napok
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Átlagos abnormális árfolyamok -20 -10 10 20 30 Események előtti és utáni napok 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

33 Átlagos abnormális árfolyamok Események előtti és utáni napok
2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

34 „Saját vállalat” részvényeivel való kereskedés
Szerény többlethozam 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

35 VII.1.e. Tőkepiaci hatékonyság vizsgálatai - konklúzió
Technikai elemzés Az árfolyam-alakulások véletlen jelleget tükröznek, azaz a gyenge szint nagyjából fennáll. „Nem megy” Fundamentális elemzés A véletlenül érkező új információk többi elemzőnél gyorsabb, helyesebb elemzése. Az eseményvizsgálatok eredményei, azaz a félerős szint nagyjábóli fennállása, szertefoszlatja, reménytelenné teszi ezt is. Marad az exkluzív információkból nyerhető abnormális hozam reménye. 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

36 Az erős szinttel kapcsolatosan lehetnek leginkább fenntartásaink.
Bár, amikor csoportokat vizsgáltunk, illetve amikor a költségeket is figyelembe vettük, nem nagyon találtunk az erős szint fennállása ellen szóló érveket sem. A tények a tőkepiacok rendkívül magas szintű hatékonyságát igazolják! ”a piaci hatékonyságot alátámasztó bizonyítékok nagy erejűek, és (a közgazdaságtanban szokatlan módon) az ellenbizonyítékok szerények.” (Fama) 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

37 A tökéletesen hatékony tőkepiac főbb jellegzetességei:
A múlt eredményei nem előrejelzői a jövőbeli eredményeknek. A nyilvánosan ismert befektetési stratégiáktól nem várható abnormális hozam. A befektetők normál hozamokra számíthatnak, se többre, se kevesebbre. A profi befektetők nem vásárolnak jobb részvényeket, mint a „hétköznapi” befektetők. Néhány befektető meggyőzően jó eredményeket fog elérni. 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció

38 Kiktől a nagy hatékonyság?
Minek alkalmaznak a befektetési alapok nagynevű elemzőket? A tőkepiacok csak akkor lesznek hatékonyak, ha elegendő befektető hiszi azt, hogy nem hatékonyak. 2013. tavasz Tőzsdei spekuláció