Ökológiai lábnyom Közérthetően (5 fontos mondat a lábnyomok vidékéről) Szigeti Cecília SZE-KGYGK

„A remény nagy meghamisítója az igazságnak.” Baltasar Gracián

Ökológiai lábnyom http://candobetter.net/node/1215

Felelős szervezet Global Footprint Network www.footprintnetwork.org

(1) teljes ökológiai lábnyom globális ha/fő Forrás: http://www.footprintnetwork.org 2008-ra vonatkozó adatok (2013 évi szerkesztés) (1) teljes ökológiai lábnyom globális ha/fő (2) Meglévő biológiai kapacitás globális ha/fő (2)-(1) egyenleg globális ha/fő Világ – átlag 2,7 1,8 -0,9 Európa - átlag 4,7 2,2 -2,5 Haiti 0,6 0,3 -0,3 Kongói Demokratikus Köztársaság 0,8 3,1 2,3 Pakisztán 0,4 -0,4 Magyarország 3,6 Egyesült Arab Emírségek 8,4 -7,8

Ökológiai lábnyom Forrás: Living Planet Report 2012

1. Mondat- egy lektor tollából Ha a GDP és az ökológiai lábnyom szorosan összefügg, miért van szükség ökológiai lábnyom retorikára?

A GDP eltakarja a gazdasági növekedés hátterében zajló folyamatokat, így a gazdasági retorikában célként fogalmazódik meg a GDP növelése, függetlenül annak kiváltó okától. Az ökológiai lábnyom viszont kifejezi, hogy a gazdasági növekedés hatására jellemzően a környezeti terhelés is nő így ennek a mérőszámnak a növelését biztosan nem fogalmazzák meg célként. GDP-nek nincs határa, növelése kívánatosnak látszik minden mérték felett. Az ökológiai lábnyomnál világosan látjuk a határt (biokapacitás) ezzel megtalálhatjuk a GDP célértékét, avagy határát is.

Az ökológiai lábnyom nő a biológiai kapacitás csökken… 2. Mondat- a csapból is… Az ökológiai lábnyom nő a biológiai kapacitás csökken…

Ökológiai lábnyom szerkezetének változása www.footprintnetwork.org

Országcsoportok ökológiai lábnyoma és biokapacitása Nicolucci et al 2012

Ökológiai lábnyom szerkezete  ökológiai lábnyom és összetevői 1961 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2007 EF 2,4 2,5 2,8 2,6 2,7 cr 1,1 1,0 0,9 0,8 0,7 0,6 gr 0,4 0,3 0,2 fo fi 0,1 ca 0,5 1,2 1,4 bu

3. Mondat (én is mondtam…) Módszertani korrekció …egy kis változatás és máris kész a tökéletes módszer

Városi kalkulációk Területi egység Bibliográfiai adatok Nova Scotia Wilson et al 2001 Alberta (Calgary, Edmonton) Wilson 2001 Prince Edward Island Monette et al. 2003 Területi egység Bibliográfia Liverpool Bond 2002; Barrett - Scott 2001 York Barrett et al. 2002 London Greater London Authority 2003; Best Foot Forward 2002 Aberdeen, Dundee, Edinburgh, Glasgow; Inverness (öt skót város Simmons 2002 Angus és Brechin Simmons- Jenkin 2003 Cardiff Collins-Flynn 2005; Collins - Flynn 2007; Global Footprint Network 2005 Herefordshire Nem publikált Oxfordshire A korai kanadai kalkulációk jelentős részben a Zöld Gazdaság Programhoz kapcsolódva jöttek létre. A korai publikációkat fejezetszintig azonos szerkezet, az összehasonlítás és összehasonlíthatóság iránti igény jellemzi, amiben központi szerepet kap az egymásra épülő területi egységek (ország, tartomány, város) összehasonlító elemzése A lokális alkalmazás oldaláról egyik legfontosabb kritika, hogy az országok határai geo-politikai és kulturális szempontok szerint alakultak ki, és ezek nem - vagy nem feltétlenül - rendelkeznek környezeti jelentéssel így gyakran összekapcsolódó ökoszisztémákat választanak el. Ebben a megközelítésben a természeti határokon belüli EF kalkuláció korrektebb következtetések levonására alkalmas. Ugyanakkor, a döntéshozatal – és az adatgyűjtés - legfontosabb szintjei ma is az államok, így a környezeti szempontú beavatkozásokra is elsősorban ebben a keretben kerülhet sor (van den Bergh - Verbruggen 1999).

Ökológiai lábnyom számítás módszerei Módszerek Ökológiai lábnyom számítás módszerei Folyamat-elemzés compound módszer component módszer Input- output elemzés Input-output elemzés – vagyis a közgazdaságtudományban használt Leontief modell- az SGA szintű kalkulációkban. Itt már a Wackernagel- Rees módszerhez képest az alapvető eltéréseket találunk .Ezt az eljárást nem csak a lokális kalkulációknál használják, de itt a leggyakoribb, mivel az input – output módszer egyik előnye, hogy a nemzeti számlarendszer részeként gyűjtött adatokat használja fel, így elősegíti az eredmények összemérhetőségét (Bicknell et.al 1998). A Wackernagel – Rees módszer és az input-output elemzés módszertani szintézise is megvalósult, amelyet a szerzők együttes módszernek (combined approach) neveznek és ettől az adathiány leküzdést, valamint az összemérés lehetőségének megteremtését várják (Wiedman et al. 2006). A közös módszertan elterjedése az utóbbi évek során sem történt meg, ennek okát egyes szerzők abban látják, hogy tanácsadó cégek, kutatóintézetek számára komoly üzleti lehetőséget jelent saját módszerének kidolgozása és ennek értékesítése (Wilson-Grant 2009). Forrás: Nichols 2003

Guernsey ökológiai lábnyomának meghatározása Compound Component Föld-használati kategória EF (ha/fő) Ekvivalencia faktor Ekvivalencia faktorral módosított gha/fő Energiaföld 4,87 1,14 5,55 Szántó 0,35 2,82 0,99 Legelő 1,09 0,54 0,59 Erdő 0,74 0,84 Beépített terület 0,00 Tenger 1,45 0,22 0,31 Összesen 8,5 - 8,28 Ökológiai lábnyom összetevő Mennyiség Elektromos áram- háztartás (GWh) 16318 Gáz- háztartás (GWh) 4499 Utaskilométer autóval ezer (km/év) 153552 Tonnakilométer ezer, közúti szállítás (t/év) Újrahasznosított hulladék- üveg (t) 3627 Háztartási hulladék (t) 48015 Élelmiszer (t) 144750 Ökológiai lábnyom (ha/év) 499462 Ökológiai lábnyom (ha/fő/év) 8,51 A Guarnsey sziget ökológiai lábnyom számítása azért is figyelemre méltó, mert az ökológiai lábnyomot mindkét módszerrel meghatározták (Simmons et al. 2000). A táblázat alapján látható a két módszer közötti alapvető különbség, vagyis az, hogy a component módszer alulról építkezve (bottom up) a compaund módszer pedig a nemzeti adatokat lebontva (top down) határozza meg a lábnyom nagyságát. A két kalkuláció végeredménye közel azonos eredményt ad (8,51 illetve 8,28 ha/fő). A component módszerrel kapcsolatos kritikaként fogható fel, hogy a környezettudatos cselekvés (szelektív hulladékgyűjtés, környezetbarát termék vásárlása, stb.) nem feltétlenül jelenik meg az egyéni ökológiai lábnyom csökkenésében. A „zöld” és a „barna” fogyasztók ökológiai lábnyoma között olykor nincs szignifikáns különbség (Csutora 2012). A „compound” módszertan a végső fogyasztás számbavételén alapul, ezért a termelést, a kettős elszámolás miatt nem veszi figyelembe. Lokális szinten ez problémát jelenthet, hiszen a fogyasztás és a termelés térben erősebben elkülönül egymástól, ugyanakkor a tényleges környezeti problémák gyakran a helyi iparhoz kapcsolódnak (Aall – Norland, 2002). Forrás: Simmons et al (2000)

Gansu tartomány ökológiai lábnyoma és biológiai kapacitása Bibliográfia Egy főre jutó biológiai kapacitás (gha/fő) Egy főre jutó ökológai lábnyom (gha/fő) 1. Yue et al (2011) 1,504 1,337 2. Gao et al (2006) 0,806 1,278 3 Zhao et al (2005) 1,6686 1,7456 4. Zhao et al (2005). új módszerrel 3,3727 5,1538 ökológiai lábnyom számítás területi kritikájának (van der Bergh –Verbruggen 1999) egyik ajánlása, hogy a városi ökológiai lábnyomot ne területi, hanem időbeli elemzésekre használják. Forrás: Yue et al (2011); Gao et al (2006); Zhao et al (2005)

Ausztria történeti lábnyoma Haberl-Erb-Kraussmann (2001) How to calculate and interpret ecological footprints for long periods of time: the case of Austria 1926–1995

Különbségek lokális vagy globális hozamokkal történő számítás, EQF faktor használata vagy ennek elhagyása, „compaund” vagy „component” módszertan használata, helyi vagy országos statisztikai adatok használata, az alap lábnyomszámítási módszertan kiterjesztése (egyéb figyelembe vett tényezők), kihagyott elemek az alap módszertanhoz képest, fogyasztási adatok forrása, nukleáris energia kérdésének kezelése, termékek gyártásához feldolgozásához szükséges energia becslése, beépített területek számbavétele, biodiverzitás számbavétele, CO2 megkötés számbavétele, biokapacitás számbavétele, földrajzi vagy felelősségi elv alkalmazása Lokális megközelítésben speciális földhasználati kategóriákat is alkalmaznak, erre példa, hogy Velence ökológiai lábnyomának meghatározásakor a lagúnákat önálló földhasználati kategóriaként vették számba, 0,997-e EQF faktorral (Bagliani et al. 2004) (Simmons – Lewan 2001).

Meghatározzuk a népességet… 4. (fél)mondat - én is mondtam Meghatározzuk a népességet…

Kínai lakosság Az egy főre jutó jövedelmet tekintve nagyok és folyamatosan növekednek a regionális különbségek. A reformok kezdete óta erőteljesen megnőtt a vidékről városba irányuló migráció, a népességnek ezt a csoportját „lebegő népességnek” (floating population) nevezik és nagyságát 144 millió főre, a lakosság 12%-ára becsülik (Juhász, 2009). Más kínai adatforrásokra hivatkozva felételezik, hogy 950 millió regisztrált falusi lakosból 750 millióan laknak ténylegesen falun, más módszer szerint 210 millió fő a nongmindongok (vándormunkások) száma, ami az összlakosság 16%-a (Juhász, 2010). Az időszakos népesség számát jelentősen megnöveli a turisták nagy száma. Gyakori kérdés a turizmus hatásának számbavétele, ami a turisztikailag frekventált területeken nagymértékben befolyásolhatja az ökológiai lábnyom nagyságát. Velence (Province of Venice) turistáinak száma - ha csak azokat vesszük figyelembe, akik legalább egy éjszakát ott töltenek - 30 ezer fő naponta és erre a többlet fogyasztásra vezethető vissza Velence ökológiai deficitjének 12,3%-a (Bagliani et al. 2004).

Lijang megye ökológiai lábnyoma Forrás: Jiang (2009)

Ökológiai lábnyom kalkulátorral bárki kiszámolhatja… 5. mondat- NAV állásfoglalásban olvastam Ökológiai lábnyom kalkulátorral bárki kiszámolhatja…

5 kalkulátor 10 ember…

Escher: Belvedere 1958

Köszönöm a figyelmet!