Bevezetés a jog- és államtudományokba 11. előadás Az állami hatalom terjedelme és korlátai

Az állami szuverenitás Sokféle hatalom alatt élünk, de ezek közül az állami hatalom elsőséget követel magának Az állami hatalom ezt az igényét valahogy meg kell hogy alapozza – legitimnek kell lennie Az állami hatalom és kényszer emberek cselekedetein keresztül megy végbe – ekkor a magánszemély cselekedeteit az államnak „számítjuk be” Az állami hatalomnak kizárólagosnak kell lennie egy politikai közösségen és területen belül, egységesnek, (egyértelműen beazonosíthatónak), és más államoktól függetlennek Mindezeket együtt szuverenitásnak nevezzük.

A szuverenitás többféle jelentése Politikai? Hatalmi? Jogi? Ki birtokolja? „Az állam” mint absztrakció, amely „részelteti” belőle az egyes „szerveit” (pl. a rendőrt) De akkor mit jelent a „népszuverenitás”, (a nép hogyan tudja gyakorolni a hatalmat – ha a választásokon azt átruházta? – hogyan adhat valaki felhatalmazást a saját maga elleni kényszeralkalmazásra? Eredetileg az uralkodói hatalomra használták. (Erre valóban lehet mondani, hogy a szuverenitás oszthatatlan, egységes, legfőbb, stb.)

Népszuverenitás Fikció: a nép a „forrása” a hatalomnak, és annak gyakorlását „átruházza” A népszuverenitás tana inkább egy igazolási, nem a valós hatalmi helyzetet leíró elmélet Lényege: azt magyarázza, hogy milyen indokok szólnak amellett, hogy engedelmeskedjünk az államhatalomnak („ez a mi államunk”) Nemzeti szuverenitás: az egy közösségbe tartozó emberek joga az önrendelkezésre

Jogi szuverenitás Normatív és szervezeti biztosítékok rendszere, hogy a hatalom gyakorlói „felismerhetőek” legyenek Az Alkotmány rögzíti, hogy milyen szervek, milyen keretek között gyakorolják a legfőbb hatalmat A „legfőbb jogközösség” az állam Törvényhozói szuverenitás: „az alkotmányozó” – ezt gyakran megkülönböztetik az egyszerű törvényhozótól, de ez is egy kicsit zavaros Gyakorlati szuverenitás: aki a törvények és az alkotmány ellenére is tudja érvényesíteni az akaratát. (Van ilyen, és ha van, az ki Magyarországon?) Szuverenitás: a legfőbb kényszerítő fizikai hatalom birtoklása

A szuverenitás belső elemei A hagyományos elmélet szerint korlátlan, teljes Ez persze nem igaz De felsorolhatóak azok a jogosítványok, amelyek ma az államot illetik: (Bodin) Törvényhozás joga Kiváltságok, mentességek adományozásának joga Háború indítása és békekötés Bíráskodás joga Kegyelmezés joga Pénzverés Adókivetés joga

A szuverenitás korlátai Jogi Szövetségi államok Alkotmányosság, jogállamiság Hatalommegosztás Emberi jogok Önkormányzatiság, autonómiák Társadalmi szervezetek Egyház Szakmai autonómiák Politikai pártok Gyakorlati szuverenitás Politikai tényezők Közvélemény Gazdasági korlátok

A szuverenitás külső oldala Elemei (Kelsen) Szabad kommunikáció ás államokkal Háború indításának joga Szerződéskötési jog Jog az egyenlőségre Jog arra, hogy kizárja más államok ténykedését a területéről Jog arra, hogy ne vessék más állam bíráskodása alá Követeinek immunitása Jog arra, hogy állampolgárait védelmezhesse 1933 montevideoi egyezmény (az államok jogairól és kötelezettségeiről) Terület Népesség Főhatalom (kormányzat) Képesség a kapcsolatartásra

A szuverenitás külső oldalának korlátai Az államok csak jogilag egyenlők, a befolyásuk igencsak eltér Jogi korlátok Jogalanyiságot érintő korlátok (pl. más állam gyámkodása, nem önálló államok, kondomínium, protektorátus, stb.) Mentességek Szuverén immunitás (nem lehet más államok hatóságai elé vonni) Diplomáciai mentességek A nemzetközi jog kötelező szabályaiból eredő korlátok – pacta sunt servanda elve Önként vállalt korlátok (pl. NATO, EU, szupranacionális szervezetekhez való tartozás)