Gadamer ( ) filozófiai hermeneutikája

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Történeti episztemológia
Advertisements

Mesélő képek Fehér Ágnes FOK III/6.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Matematika a filozófiában
Tudás, közösség, hatalom
Van Gogh: Parasztcipők – Heidegger: A műalkotás eredete
Esztétika.
A történelem tanításának és tanulásának módszerei és stratégiái 2007
Görög filozófia.
Betekintés a református hit- és erkölcstan világába
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás.
Kultúra – nemzet – emlékezet
Matematika Eredete és története Kaszás Tamás.
Mi a filozófia? bevezetés. Mi a filozófia? bevezetés.
ARISZTOTELÉSZ (Kr. e ).
FILOZÓFIATÖRTÉNET.
PLATÓN (Kr. e ).
A középkori filozófia főbb kérdései
A hellénizmus korának filozófiája (Kr. e Kr. u. 3. sz.)
Hit és Tudás Szombathely, SEK, április 4. Dr. Németh Norbert.
Rendszer és modell szeptember-december Előadó: Bornemisza Imre egyetemi adjunktus.
Készítette: Mike Martin Témavezető: Dr. Kovács Ábrahám
KISS CSABA EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
A fordítás és a fiktív fordítás vizsgálata hermeneutikai szempontból
A 2. ZH eredményei.
Esztétika Kerékgyártó Béla docens Jász Borbála doktorandusz
Bevezetés a pszichológiába
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET.
A metatudat tere: a transzcendentalista kultúra The Space of Meta- Consciousness: the Transcendentalist Culture László Márfai Molnár (HU)
Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter Budapest, 2007 október 10.
Történelemfilozófia Típusok.
A görög és római kultúra
Bevezetés a filozófiába
A létezés válasz arra a kérdésre, hogy „Hogyan van?”, a lényeg térbeli és időbeli megnyilvánulásait foglalja magába, és megnevezi az ember sajátos létmódját:
2. A logika története Gregor Reisch  1503  Typus logice Premissae
vizuális kommunikáció
A metafizika és a természettudomány. Különböző érzékszervi ingereket érzünk, melyeket alkalmi mondatokkal fejezhetünk ki. Pl.: a tej látványára a „Tej.
W.V. O. Q UINE A DOLGOK ÉS HELYÜK AZ ELMÉLETEKBEN (1981) Mészáros Zsuzsanna Tudományfilozófia szem.
Szillogisztika = logika (következtetéselmélet)? Az An.Post.-ban, és másutt is találunk olyan megjegyzéseket, hogy minden helyes következtetés szillogizmusok.
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék.
Gyermekvilág régen és ma
ISTEN IGÉJE ÉLETRE KEL. Mi is az a BIBLIODRÁMA? nincs definíció jellegű válasz „kísérleti spiritualitás” életre keltő, megelevenítő, játékban, testben.
Az irodalmi művek elemzésének és értelmezésének lehetséges szempontjai
Schopenhauer és Nietzsche a művészetről
Kant ( ) a szépről és a zseniről
Filozófia és művészet Heidegger gondolkodásában
A romantika művészetfelfogása
Hans-Georg Gadamer ( ) hermeneutikai művészetelmélete
A német klasszicizmus esztétikája: Goethe és Schiller
Hegel ( ) művészetfilozófiája
Aldo Rossi ( ) The Architecture of the City.
Kultúra értelmező kéziszótár alapján három jelentés
Betekintés a református hit- és erkölcstan világába Egyházközség neve: Hittanoktatást végzi:
Jézusról szól Erika F Puni, PhD Stewardship Ministries Director General Conference.
1. A „két történet” összevetése /1. ( Ter 1,  Ter 2, 4-9 (10-14) ) a) H ASONLÓSÁGOK : – Az ember Isten „alkotása”, „teremtménye”. – A férfi.
Husserl ( ) Matematikai és filozófiai tanulmányokat folytatott.. A fenomenológiai filozófia és módszer elindítója: phaenomenon: ‚jelenség’, ‚a.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Filozófia és művészet Heidegger gondolkodásában
Betekintés a református hit- és erkölcstan világába
Betekintés a református hit- és erkölcstan világába
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Bevezetés a filozófiába
Wittgenstein ( ) Nyelvfilozófiai fordulat: a figyelem a tárgyakról tehető tudományos kijelentések logikai elemzése felé fordul; a nyelv mint a.
Betekintés a református hit- és erkölcstan világába
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
KERESZTÉNY FUNDAMENTUMOK
Gadamer ( ) filozófiai hermeneutikája
Betekintés a református hit- és erkölcstan világába
Előadás másolata:

Gadamer (1900-2002) filozófiai hermeneutikája

A hermeneutika rövid jellemzése Görög eredetű szó: ermeneüein: magyarázás, értelmezés, tolmácsolás, megnyilatkozás. Hermész alakja a gör. mitológiában: az istenek üzeneteit közvetítette (tolmácsolta) a halandó embereknek. A hermeneutika lényege: a megértés és értelmezés „művészete”, tudománya. Arisztotelész: nála a hermeneutika lényegében logikai grammatika, szövegek elemzésének módszertana.

Antik hermeneutika: a szövegek szó szerinti értelme mellett az allegorikus értelem feltárása. Középkori keresztény teológia és filozófia: elsősorban a bibliai szövegek értelmezése. 17-18. sz.: a szövegek értelmezésével kapcsolatos hermeneutikai kézikönyvek megjelenése. Schleiermacher (1768-1834): kétféle értelmezési szint: grammatikai és divinatórikus (megérzés, megsejtés, kitalálás) értelmezés. Nála a hermeneutika nem egyszerűen értelmezési szabályok alkalmazása, hanem a szellemtudományok általános szemléletmódja. Dilthey (1833-1911): a hermeneutika nem más, mint az „írásban rögzített életmegnyilvánulások megértésének és értelmezésének tana.

Gadamer hermeneutikai szemlélete Heidegger hatásának fontossága: a művészet igazság-kérdésének hangsúlyozása. „A hermeneutika annak művészete, hogy megértsük a másik nézetét.” A hermeneutika elválik egyrészt a tudomány tradicionális fogalmától, másrészt a végső kötelező érvényűség értelmében vett igazság szigorú filozófiai fogalmától vagy igényétől. „A másik ember az út, amelyen haladva önmagunkat megismerjük.” Dialógikus szemlélet: a szövegek, műalkotások értelmezésekor az értelmező egyfajta párbeszédet, dialógust folytat a szöveggel. Fő műve: Igazság és módszer (1960) – egy filozófiai hermeneutika vázlata. Három rész: az igazságkérdés feltárása a művészet tapasztalata alapján; az igazságkérdés kiterjesztése a szellemtudományi megértésre; a hermeneutika ontológiai fordulata a nyelv vezérfonalát követve.

A szellemtudományi megértés (a történelem megértésének) alapvető jellemzői A természettudományi és szellemtudományi (humántudományi) módszer különbsége: Természettudomány: kísérletek, rögzített kutatói nézőpont. Humán tudományok: az embert nem lehet rögzített kutatói szempontból vizsgálni; a megértés és értelmezés mint alapvető módszer. A hagyomány értelmezése: az értelmező és a szöveg közötti eleven párbeszéd (dialogikus viszony).

A természettudományi és szellemtudományi (humántudományi) módszer különbsége: Természettudomány: kísérletek, rögzített kutatói nézőpont. Humán tudományok: az embert nem lehet rögzített kutatói szempontból vizsgálni; a megértés és értelmezés mint alapvető módszer. A hagyomány értelmezése: az értelmező és a szöveg közötti eleven párbeszéd (dialogikus viszony).

Horizont: az értelmezőnek az a látóköre, amely mindent átfog és körülzár, ami egy pontról látható. Horizont-összeolvadás: az értelmezendő szöveg eredeti, születésének történeti szituációjából fakadó horizontjának és az értelmező horizontjának az összeolvadása az értelmezés során. Előítéletek, illetve „előzetes ítéletek”: az értelmezés során saját előzetes véleményeinket nem lehet kikapcsolni, ezek is belejátszanak az értelmezésbe.

Hatástörténet: a hagyomány alkalmazása, a hagyomány értelmezése állandóan zajló folyamat; a dolgot, amelyről a jelenben szó van, nem érthetjük meg a róla korábban mondottak és leírtak figyelembe vétele nélkül.

A művészet antropológiai bázisának feltárása Gadamernél A művészet és a műalkotás ontológiai státusza: Gadamer elutasítja a hagyományos utánzás-elméleteket, művészet és valóság éles szembeállítását. A művészet világa nem látszat-világ. A műalkotás: „a létben való gyarapodás”. A műalkotást létvonatkoztatásainak sokrétűségében, létmódját elemezve mutatja be. A műalkotás megértése mint igazságkeresés: nem egyszerűen mi kérdezzük ki a művet, hanem mi válunk kikérdezetté a mű által.

A szép aktualitása – a művészet mint játék, szimbólum és ünnep A szép fogalmának megújítása az esztétikai hagyomány újraértékelésével: Platón, Kant, Hegel. A műalkotás létmódja: játék és bemutatás. Összekapcsolni a klasszikus és a modern művészetet a létmódjuk alapján: A játék kitüntetett jelentősége az emberi életben. A műalkotások befogadása mint „együttjátszás”: sajátos kommunikatív tevékenység.

A szimbólum létvonatkozásai Szimbólum: a görögöknél tárgyi mivoltában felmutatható vallási vagy világi ismertetőjel: lásd Platón: Lakoma – mitológiai történet; vendégbarátságot kifejező kettétört cserépdarab. Az újrafelismerés mozzanata: a művészetben nem azt jelenti, hogy valamit ismételten látunk, hanem valamit akként ismerünk fel, ami. Az újrafelismerés a maradandót emeli ki az elillanóból. A szimbólum a művészetben nem egyszerűen valamire való vonatkozást jelent, hanem reprezentálja a jelentést.

Ünnep és idő Az ünnep időtapasztalata: a megtartás, az ünnepi idő jelenlétének szuggesztív átélése. Az ünnep egybegyűjti az embereket, hasonlóan a műalkotások bemutatásához: „Ez nem egyszerűen az együttlét mint olyan, hanem az az intenció, amely mindenkit egyesít, és amely megakadályozza őket, hogy egymástól elszigetelt, külön-külön beszélgetésekre vagy magányos élményekre forgácsolódjanak szét.”