Eger /17. első félév Komenczi Bertalan

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Eger április Komenczi Bertalan
Advertisements

Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Az óvodai matematikai nevelés elvei, céljai, feladatai Tk. 29.old. Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK.
VISSZA- CSATOLÁS TERVEZÉS VÉGRE- HAJTÁS ÉRTÉKELÉS Képzés célja.
Emberformáló folyamatok Dr. Molnár Béla Ph.D. főiskolai docens.
A képzett szakemberekért SZMBK KERETRENDSZER 2.1. előadás.
1. Bethlen Gábor Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium Nyírbátor 2 Iskolai közösségek A tanulók összetétele: A tanulói létszám jelenleg:780 fő –Szakközépiskolai.
A Non-Profit teljesítménymérés problémái (mérési és fejlesztési lehetőség) Márkus Gábor CVS, PVM, TVM, igazgató Stúdium Kft. Oktatás és Projekt menedzsment.
A Mi Házunk Határtalan Szív Alapítvány (Esztergom)
AZ ISKOLA–EGÉSZSÉG KÖZPONT – FORMA ÉS TARTALOM A TÁMOP KIEMELT PROJEKT KÖZNEVELÉSI ALPROJEKTJÉNEK CÉLJAI, A MEGVALÓSÍTÁS MÓDSZEREI ÉS A SZAKMAI.
Varga Aranka Inkluzív oktatási rendszer. Iskola funkciói – társadalmi elvárások Funkciók: Tudásszerzés és kompetenciafejlesztés folyamatának terepe Formális.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET 2007 Menner Ákos. A minőségfejlesztés intézményi ritmusa Önértékelés 2006 Önértékelésből származó fejlesztési célkitűzések.
„ Tágas városom kis lakásra cserélem” Hajléktalanok önálló lakhatásának elősegítése, munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP /
Than Károly Ökoiskola Jó gyakorlatok. BEFOGADÓ ISKOLA VAGYUNK LEHETŐSÉGET ADUNK ELFOGADUNK EGYÉNI TANULÁSI UTAKAT KERESÜNK.
„Az ember is tud úgy tanulni, mint a patkány a labirintusban” 2Új tanulási módszerek az informatikában.
{ Fokról fokra a cél felé NYITÓRENDEZVÉNY Azonosító szám: TÁMOP B Fokról fokra a cél felé NYITÓRENDEZVÉNY Azonosító szám: TÁMOP B
A év értékelése és a év újdonságai
„A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban” (K ) Az „Innova” kutatás „A helyi innovációk keletkezése,
Work-based Learning in CVET Az ALFA KISOSZ Érdekvédő és Képző Egyesület szerepe a projekt megvalósításában Előadó: Czibula Zoltán igazgató ALFAKÉPZŐ.
Eger március 17. Komenczi Bertalan
Reflexiók a társadalmi és a nonbusiness marketing fogalmi kérdéseihez
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
Az „első lépés” TÁMOP
LEHET JOBB A GYEREKEKNEK!
Munkaközösségek támogatása, bemutatófoglalkozások szervezése
Tájékoztató a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatról
Kompetenciamérés a Szakiskolai Fejlesztési Program II. keretében 2007
Eger /16. második félév Komenczi Bertalan
Óvodától az érettségiig - a kompetencia-alapú oktatás Szegeden
„Csellengő fiatalok” Az ifjúságpolitika komplexitása
Mayer József Budapest február 27.
Eger /17. második félév Komenczi Bertalan
Kispálné Horváth Mária
Az iskolai könyvtár szolgáltatás típusai
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Észlelés és egyéni döntéshozatal, tanulás
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan PhD Menedzsment alapok
Kompetenciák az osztott tanárképzésben
A humán kognitív architektúra és a tanulás
Eger /16. második félév Komenczi Bertalan
A MOTIVÁCIÓ SZEREPE ÉS HATÁSKÖRE A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A FELSŐOKTATÁSBAN
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
KRE-AKTÍV motivációs projekt
Konfliktusok az iskolában
Eger /17. második félév Komenczi Bertalan
A gyermeki személyiségfejlődés nyomon követése a gyakorlatban
Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola
MEGKEZDTÜK A FELKÉSZÜLÉST A TANULÓI LAPTOP PROGRAMRA
Fazekas Ágnes – Halász Gábor-Horváth László
A személyre szabott tanulást támogató tanári kompetenciák
Diplomás kompetenciák elégedettség a munkával
Bemutatkozik az iskolapszichológus
Eger /17. első félév Komenczi Bertalan
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
Eger /16 – második félév Komenczi Bertalan
ONAP ↓ HELYI ÓVODAI PROGRAM ÜTEMTERV TERVEZET
DARUS.
Új pályainformációs eszközök - filmek
Zanáné Haleczky Katalin október 09.
AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI CÉLJAI
Stratégiai emberierőforrás-fejlesztés
Az iskolai szervezet és fejlesztése
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
Együtt Nyírbátorért Helyi Közösség
Iskolai szociális segítő
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 7
Gadamer ( ) filozófiai hermeneutikája
LIA Alapítványi Ált. Isk. és Szki. Piliscsabai Tagintézménye
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN
AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK MEGSZERVEZÉSE A TANODÁBAN
Előadás másolata:

Eger 2016/17. első félév Komenczi Bertalan Elektronikus tanulási környezetek II. A tanulási környezet fogalma – pedagógiai paradigmák Eszterházy Károly Egyetem Médiainformatika intézet Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék

1. A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése A tanulási környezet A horizontális dimenzió

Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. Kognitív habitus és tanulási környezet 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

kognitív habitus betöltődnek az elmébe teoretikus kultúra posztmodern média-kultúra? delokalizált, hibrid hálózati mátrix teoretikus kultúra külső memória mátrix mitikus kultúra lingvisztikai mátrix mimetikus kultúra kognitív-kulturális keretrendszer mimetikus mátrix betöltődnek az elmébe kulcs-algoritmusai betöltődnek az elmébe epizódikus kultúra meghatározzák a memória, a gondolkodás és a tudásszerkezet paramétereit elsődleges adatbázis holisztikus, nem-szimbolikus epizód- és esemény tudás kognitív habitus a világ közvetlen megtapasztalása alapvető szemantikai folyamatok 4 4

? kognitív habitus kulturális evolúció aktív tanítás/tanulás Tudatosan kialakított környezeti hatásrendszer az aktív, célirányos tanítás és tanulás elősegítésére kognitív habitus kulturális evolúció kognitív erőforrások ? aktív tanítás/tanulás Tanulási környezet az a fizikai, biológiai és kulturális adottság-rendszer, amely sajátos kulturális ökológiai fülkeként a gyerekek fejlődésének és a felnőttek életvezetésének hátterét jelenti: a környezetet, amelyben, amelytől, és amelyen keresztül a tágabb értelemben vett tanulás, információszerzés történik. Tomasello, 2002.

A kognitív habitus alapformái Modern elme kognitív habitus III. A HÁLÓZATI TUDÁSHORDOZÓK VILÁGA Hálózati Gutenberg kognitív habitus II. TEORETIKUS A KÖNYVES KULTÚRA VILÁGA Technikai evolúció MITIKUS kognitív habitus I. A TERMÉSZETES PEDAGÓGIA SZEMTŐL-SZEMBE VILÁGA MIMETIKUS Kulturális evolúció EPIZODIKUS Biológiai evolúció Kognitív evolúció

A kognitív habitus alapformái Az emberek úgy össze tudják gyűjteni kognitív erőforrásaikat, ahogyan más állatfajok nem. epizodikus mimetikus ontogenezis kognitív habitus 1 kulturális tanulás mitikus kognitív habitus 2 kulturális tanulás filogenezis teoretikus …a bennünk rejlő lehetőségek kibontakozásához elengedhetetlenek a kulturálisan tárolt információk … A kulturális erőforrások kiaknázása A gyerekek kognitív fejlődése olyan kontextusban zajlik, amely magán hordozza az adott csoport teljes kultúrtörténetének a lenyomatát. kognitív habitus 3 Gutenberg kulturális tanulás Hálózati Kultúra szociogenezis

Társadalmi és kulturális keretfeltételek Sajátos környezeti feltétel- és hatásrendszer az aktív, célirányos tanítás és tanulás számára. médiumok módszerek tanulók tanterem tanár tananyagok kommunikáció taneszközök Társadalmi és kulturális keretfeltételek 1. A tanulási környezet fogalma

Ismeretelméleti alapok Konstruktivista tanulási környezet Objektivista tanulási környezet A tudás pontos képet alkot az adott realitásról, megosztható és átadható, objektív, sem személyhez sem kontextushoz nem kötődik. A tudás nem a külső realitás mása, hanem modell jellegű mentális konstrukció, amely személy és kontextusfüggő. Ismeretelméleti alapok 1. A tanulási környezet fogalma

Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

Pedagógiai/didaktikai paradigmák Aebli,1951/Nahalka,2002. Objektivista didaktikai irányzatok A könyvek és szavak pedagógiája, egyszerű ismeretátadás A szemléltetés pedagógiája A cselekvés pedagógiája Korszak A középkor végéig 17-19. század 20. század A tudás forrása A pedagógus, könyvek (Előfeldolgozott tudás) Az objektív valóság Az objektív valóság A tudás közvetítője A nyelv + ingerek + cselekvés Színterek Középkori egyetemek Comenius pedagógiája Reformpedagó-giai mozgalmak fogalmi ikonikus enaktiv A tudás forrása egyre inkább a közvetlen, objektív valóság Forrás: Aebli,1951/Nahalka,2002

? Pedagógiai/didaktikai paradigmák Objektivista didaktikai irányzatok + konstruktivizmus A könyvek és szavak pedagógiája, egyszerű ismeretátadás A szemléltetés pedagógiája A cselekvés pedagógiája Korszak A középkor végéig 17-19. század 20. század A tudás forrása Előfeldolgozott tudás, a pedagógus, könyvek Az objektív valóság Az objektív valóság A tudás közvetítője A nyelv + ingerek + cselekvés Színterek A középkori egyetemek Comenius pedagógiája Reformpedagó-giai mozgalmak Konstruktivista pedagógia 20. század végétől A belső modelleknek a környezethez illesztése Nincs közvetítés csak konstrukció és facilitálás Iskolai és „reális” életvilágok fogalmi ikonikus enaktiv konnektivizmus behaviorizmus kognitivizmus konstruktivizmus ? Episztemológiai/pszichológiai ihletésű tanuláselméletek a 20. században Forrás: Aebli,1951/Nahalka,2002

Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

Frontális oktatás Tradicionális tanulási környezet INSTRUKCIÓ TANÍTÁS A tanár aktív pozíciója MAGYARÁZAT, LEVEZETÉS, ÁBRÁZOLÁS INSTRUKCIÓ A TANULÁS PERCEPTÍV FOLYAMAT A tanuló passzív pozíciója TANULÁS Frontális oktatás 2. Tradicionális tanulási környezet

Frontális oktatás a XIX. században

A frontális munka jellemzői Tartós kulturális minta Módot ad a tanárnak a szereplésre és a mesélésre Serendipity-effektus Az osztályban „kettős színpad” kialakulásához vezet Jelentős erőfeszítést kíván a tanártól 3. A tanári munka szervezése

A frontális munka előnyei Lehetővé teszi a dialógikus társas környezetben történő tudáskonstrukciót. Tanár és diákok intim közössége alakulhat ki. Szabadságot és választási lehetőséget biztosít a diákoknak. Közösségteremtő hatása lehet. Önfegyelemre nevel. Olcsó, gazdaságos tanítási forma. Tradicionális tanulási környezet

A frontális munka hátrányai Ez a munkaforma „bírja el” a legtöbb szakszerűtlenséget, látszattevékenységet. Előzetes felkészülés, előkészítés nélkül is alkalmazható. Az előírt tananyag megtanításának az illúzióját adja (letanítás!). A tanítás eredménytelenségének felelőssége a tanulókra hárítható. Tradicionális tanulási környezet

Konstruktivista tanulási környezet A tanuló aktív pozíciója SZITUATÍV, KONTEXTUÁLIS, TÁRSAS KONSTRUKCIÓ MOTIVÁLÁS,TÁMOGATÁS,TANÁCSADÁS A tanár reaktív pozíciója TANÍTÁS 3. Konstruktivista tanulási környezet

Konstruktivista tanulási környezet

Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

A tudás nem a külső realitás mása, hanem modell jellegű, személyes mentális konstrukció, amely személy és kontextusfüggő. A tudás pontos képet alkot az adott realitásról, megosztható és átadható, objektív, sem személyhez sem kontextushoz nem kötődik.

Problémaközpontú tanulási környezet 1. Releváns problémák, valóságközeli szituációban. Terepmunka, drámapedagógia, szerepjáték 2. Többféle kontextus, eltérő nézőpontok projektmódszer 3. Társas tanulás, csoportos problémamegoldás 4. Támogatás és folyamatos visszacsatolás biztosítása 5. Tanulási kompetenciák és motívumok folyamatos fejlesztése + A mindennapi életvilág reális problémái. 4. Problémaközpontú tanulási környezet