Erdei Ferenc a makói gimnázium diákjából lett tudós szociológus és politikus (1910-1971)

Élete I. 1910. december 24-én született Makón. 1929-ben érettségizett a makói Csanád Vezér Reálgimnáziumban. A szegedi egyetemen jogot, illetve gazdaságtant tanult. Aktívan részt vett a Szegedi Fiatalok mozgalmában. 1935-37-ig külföldi tanulmányi úton volt.

Élete II. Kapcsolatba került a népi írók lapjával, a „Válasz”-szal, majd megjelentek szociográfiai munkái. Futóhomok (1937) Részt vett a Márciusi Front megalakításában(1937. márc. 15.) 1939-Nemzeti Parasztpárt Makón 1943-szárszói konferencia 1944 november – a Délmagyarország főszerkesztője lett.

Élete III. Részt vett az Ideiglenes Nemzetgyűlésen. Ettől kezdve haláláig országgyűlési képviselő maradt. 1948 – államminiszter 1949-53- földművelésügyi miniszter 1953-54- igazságügyi miniszter 1954-55- ismét földművelésügyi miniszter 1955-56- minisztertanács elnökhelyettese

Élete IV. 1957. jan. 1.- az MTA Mezőgazdasági Üzemtani Intézet igazgatója 1957 dec. - MTA főtitkára, 7 évig állt az akadémia élén. 1964-1970 - Hazafias Népfront főtitkára 1970 - ismét az MTA főtitkárává választották. Tagja volt még az alábbi intézményeknek: Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Hazafias Népfront Országos Tanácsa Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Tudománypolitikai Bizottság Országos Szövetkezeti Tanács (itt elnöki posztot töltött be)

Élete V. Az MTA szervezeti megreformálását hangoztatta "Az én pályámat az határozza meg, hogy makói kisparasztok gyermeke vagyok, s minden lehetséges módon a parasztság és a mezőgazdaság fejlődésének előmozdítását tartom életre szóló hivatásomnak..” Utolsó könyvében így vallott magáról: "Paraszt-politikusként kezdtem és végzem, de eközben sokféle fronton harcoltam: gazdaságpolitikában és tudománypolitikában, értelmiségi mezőnyben és a munkásparaszt szövetségben a szocializmus kivívásáért, és szocialista építésünk sokféle apró munkájában, a földreformtól a közigazgatásig". Meghalt 1971. május 11-én Budapesten, Makón helyezték örök nyugalomra.

Erdei Ferenc, mint agrárszociológus 1938 – Parasztok című könyve Leszámolt a parasztromantika illúziójával. A parasztság nem egységes. "A parasztbirtokosok tehetősebbje. . .polgárosodott. . . A kisebb földű gazda a városi kispolgárokkal talál érintkezést. . . A munkásparasztság öntudatosabb rétege szintén a városi polgárokkal tart együtt és csak az elesettebb pusztai-falusi rész az, amely mint parasztmunkás továbbra is a paraszterkölcsök szerint él." A parasztság társadalma válságba jutott. "Tagadom a parasztsorsot és hiszek az emberben, aki paraszt. Nem szabad parasztnak maradni. . . Nem lehet parasztországot építeni…” Műveket írt még a magyar falvakról,tanyákról és a magyar paraszttársadalomról. Szárszói beszédében végleg leszámolt a paraszti illúziókkal.

Erdei Ferenc, mint agrárpolitikus és agrárgazdasági szaktudós 1944 -1956 – életének agrárpolitikusi szakasza A Nemzeti Parasztpárt balszárnyának vezetője Fel kell számolni a nagybirtokrendszert. 1945 - szövetkezeti-nagyüzemi társulások 1956-ban megfogalmazta agrárökonómiai programját. 1957. jan. 1. Agrárökonómiai Intézet Üzemszervezési kérdések, rövid, illetve hosszú távú tervezések

Köszönöm a figyelmet! Karajkó Gábor (12.B)