1. A NYELV MINT JELRENDSZER A témához az áttekintő táblázat a 12.oszt.tk.146. oldalán található + + +mintaoldal a 9. tk-ből a kiadó portálján: http://www.mozaik.info.hu/Homepage/Mozaportal/MPreview.php?bi d=MS-2370U#preview

1.A nyelv a legegyetemesebb jelrendszer. Minden nyelv univerzális, struktúrája azonos: nyelv = jelkészlet + szabályok /nyelvtan, grammatika/ + hagyomány A jel olyan (látható, hallható, tapintható ) érzékelhető fizikai jelenség, amelynek a jelet használó csoport által elfogadott jelentése van. (ez több, mint, ami közvetlenül észlelhető) összetevői: - alak, jelölő (érzékszervekkel felfogható) - jelentés /amire utal, amit szimbolizál az alak, a jelölő/ pl. közlekedési táblák, állami jelképek

2.A nyelvi jel hangalak és jelentés együttese, és a valóság egyes elemeit (jeltárgy) tükrözi. A hangalak az a hangsor /betűsor, amit hallunk és látunk. A jelentés az a fogalom, amire a hangalak hallásakor vagy látásakor gondolunk, a jelentés a nyelvi jel tartalma, használati értéke (többnyire meghatározza, hogy a szó milyen körülmények között használható fel).

3.A nyelvi jel jellemzői: Jel = jelölő (hangalak) + jelölt (tartalom) - értelem, jelentés kölcsönösen felidézik egymást, bár kapcsolatuk konvención alapul - érzékszervekkel felfogható - önmagánál többet jelent, szimbolikusan utal valamire - a nyelvhasználat, a beszéd során jön létre

3.A nyelvi jel jellemzői: - a nyelv a valóságot az elvonatkoztató gondolkodás segítségével tükrözi – a tulajdonnevek kivételével minden nyelvi elem a dolgok egy osztályát jelöli - társadalmilag hagyományozott, független az egyéntől, a kollektív tudatban létezik - az emberi nyelvek alapvetően hasonló felépítésűek – pl. vannak szófajok - jelrendszerbe illeszkedik = jelek + használati szabályok - arra használjuk, hogy embertársainkkal kapcsolatot teremtsünk

3.A nyelvi jel jellemzői: a.) megegyezésen alapul (kivéve a hangutánzó szavakat) b.) egy közösség minden tagja elfogadja c.) mindig egy rendszer része (pl. személyragok rendszere) d.) önmagán túlmutató jelentéssel rendelkezik e.) elvonatkoztató jellegű f.) Olyan módon tagja a zárt nyelvi jelrendszernek, hogy vizsgálata és értékelése csak a többi jellel való kölcsönös összefüggésben lehetséges (pl.: a nyelvi jel a sakkfigurához hasonló, értékét nem lehet önmagában megállapítani; ez az érték mindig viszonylagos, a figurának a sakktáblán elfoglalt helyzete és a többi figurától való függése határozza meg.)

4.A nyelvi jelrendszer elemei

4.A nyelvi jelrendszer elemei a.) fonéma vagy beszédhang - önálló jelentése nincs, csak jelentés-megkülönböztető szerepe (pl.: bab - báb) b.) morféma vagy szóelem - a nyelvi rendszer legkisebb eleme; érzékelhető hangtestből áll és önálló jelentése van (minden szó és toldalék) c.) szintagma vagy szószerkezet - morfémából szerkesztett nyelvi jelek (pl.: levelet ír; könyvet kap) d) mondat - a szöveg legkisebb egysége, szintagmákból felépített nyelvi egész e.) szöveg - egy gondolatsor kifejtése

5. A nyelv is jelrendszer: egyedi, csak az emberre jellemző A nyelvi jelek és a hozzájuk kapcsolódó szabályok bonyolult összefüggések, elvont gondolatok, érzések megfogalmazását is lehetővé teszik A legkisebb nyelvi jel a szóelem=morféma (a legkisebb nyelvi jel, amelyiknek már önálló jelentése van

6. A morfémák tő - és toldalékmorfémák lehetnek A tőmorfémának fogalmi, a toldalékmorfémának viszonyjelentése van Jelnek tekintjük a szavakat (lexémákat) is Tágabb értelemben nyelvi jel a szószerkezet (szintagma) és a mondat is

7. A nyelvi jel is jelöltből és jelölőből áll A kommunikációban mindig a konkrét jeltárgyra, a valóság egy részletére, egy konkrét jelentés kifejezésére használjuk az adott nyelvi jelet A nyelvi jelek többsége szimbolikus jel Kivétel: hangutánzó és hangulatfestő szavak; itt a jelölő és a jelölt között valamilyen valóságos összefüggés van

8. Példa a nyelvi jel értelmezésére Házam Jelölő: a h-á-z-a-m hangok sora Jelölt: Egy emberi lakóhely ( a fogalmi jelentés) Jelentés, a jeltárgy: a szövegösszefüggésben felidézett konkrét ház, a mely a beszélő tulajdona A szó végén találkozunk egy toldalékmorfémával, amely járulékos jelentést hordoz, E/1 személyű tulajdonosra utal

9.Feladatok 1.Hogyan módosítják a pirossal szedett nyelvi jelek a szavak jelentését? adok – adnék – adtam, szék – székek, jó – jobb – legjobb, polc – polcról, lát-láttad, ment – elment, fa – fa előtt 2. Nevezd meg, milyen típusú nyelvi jelekből épül fel a következő mondat? Az a bökkenő, hogy Ön nincs egyedül.

9.Feladatok 3. Vizsgáld meg a részletet abból a szempontból, hogy milyen nyelvi jeleket tartalmaz! Írd be őket a nyelvi lépcsőben nekik megfelelő helyre! „Calvino eme kései művének tárgya maga az irodalom, mint alkotás, ill. a regény, mint az alkotó folyamat tárgya és eredménye. Hőse az Olvasó, akiről csak néhány mondatból álló, rövid jellemrajzot kapunk Ebből kitűnik: nincsenek már illúziói a valóságos világgal kapcsolatban, ám annak írott formájától, amely a Könyvben ölt testet, még remél valamit. Az Olvasó arcát azonban szándékosan nem rajzolja meg Calvino, hogy oda mindenki behelyettesíthesse a sajátját.” (Részlet Rónai Mónika: A krimibe öltözött irodalom címen Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó című regényéről készült tanulmányából)

9.Feladatok 4.Bizonyítsd be a mellékelt szöveg nyelvi szintjeinek elemzésével, hogy a nyelv jelrendszer! „Minden szöveg többes számú. A Répertoire de la poésie hongroise ancienne (A régi magyar vers repertóriuma, RPHA) adatbázisa, melyet 1976 és 1992 között készítettünk, minden 1601 előtti magyar versről minden szilárd bibliográfiai, irodalomtörténeti és poétikai tudnivalót rögzít. Az RPHA munkaközössége plurális szövegfogalommal dolgozott. Eszerint a szöveg tulajdonságai (pl. szerzője, terjedelme, irodalmi mintája, műfaja, versformája, szereztetési dátuma, ajánlása stb.) mind-mind változók, amelyek a szövegnek a különböző kiadványokban és kéziratokban való előfordulásai során különféle értékeket vehetnek fel. A szövegnek nincs egyetlen állandó tulajdonsága sem: a magas irodalom és a népköltészet közötti különbség csupán fokozati.” (Részlet Horváth Iván Balassi Bálint és a számítógépes irodalomkutatás című előadásából)

9.Feladatok 5. Hasonlítsd össze a következő mondatokat! Milyen különbségek vannak a kezdő rendszermondatok és az azt követő szövegmondatok között? Kata beletette a virágot a vázába. A virágot tette bele Kata a vázába. Kata tette bele a virágot a vázába. Az iskola előtt beszélgető lányokat nézte. Az iskola előtt beszélgetőket nézte. A beszélgetőket. Tihamér felhívta Kamillát. Felhívta Tihamér Kamillát. Tihamér Kamillát hívta fel. Tihamér Kamillát felhívta.