Levegőtisztaság-védelem 6. előadás Légszennyezés folyamata, légköri stabilitás, inverziók, városi klíma.

Légszennyezés folyamata A légszennyezés folyamata három jól elkülöníthető szakaszból áll: emisszió; transzmisszió – szennyező anyagok terjedése, hígulása, ülepedése, fizikai ill. kémiai változása; immisszió – emitált szennyező anyagok talajközeli koncentrációja (környezeti levegőminőség). 2010. október 11.

Hőmérsékleti gradiens A hőmérsékletváltozás és a magasságváltozás hányadosa (Δt/Δz) [oC/100 m]. Értéke nagy hatással van a troposzféra alsó részében a levegő vertikális mozgására. A jó vertikális keveredés minimalizálja a talajközeli szennyezőanyag koncentrációt, a rossz keveredés kedvez a magas talajközeli koncentrációk kialakulásához. 2010. október 11.

Hőmérsékleti gradiens 2010. október 11.

Hőmérsékleti gradiens 2010. október 11.

Hőmérsékleti gradiens 2010. október 11.

Légállapoti változatok Labilis (bizonytalan): ha a függőleges irányban elmozduló levegőelemre gyorsítóerő hat. Stabilis (biztos): ha a függőleges irányban elmozduló levegőelemre fékezőerő hat. Indifferens [semleges] (közömbös): ha a függőleges irányban elmozduló levegőelemre nem hat erő. 2010. október 11.

Légköri stabilitás 2010. október 11.

Stabilitási kategóriák 2010. október 11.

Stabilitási kategóriák 2010. október 11.

Stabilitási indikátorok 2010. október 11.

Stabilitási indikátorok 2010. október 11.

Stabilitások megfeleltetése 2010. október 11.

Szélprofil egyenlet Meghatározása: stabilitáshoz hozzárendelt érték számítás alapján: 2010. október 11.

Szélprofil egyenlet p értékei 2010. október 11.

Inverzió Az atmoszférikus stabilitás kiemelkedő esetei a pozitív hőmérsékleti gradienssel jellemezhetőek, azaz a hőmérséklet a magassággal nő. Mivel ez az ellentéte az általános hőmérséklet profilnak, ezért az a hely, ahol a hőmérsékleti gradiens negatív, (tehát a magasság növekedésével a hőmérséklet is növekszik) egy jól ismert nevet kapott: hőmérsékleti inverzió. A légréteg pedig, ahol ez létrejön: inverziós réteg. 2010. október 11.

Frontális inverzió Frontális inverzió két meglehetősen különböző hőmérsékletű, páratartalmú és nyomású légtömeg találkozásánál jön létre. E találkozási felület a front. 2010. október 11.

Advektív inverzió Advektív inverzió: az advektív egy atmoszférikus összetevő (a levegő mozgásából adódó) vízszintes szállítását jelenti, mint pl. az érzékelhető vagy látens hő. 2010. október 11.

Sugárzási inverzió Sugárzási inverzió: a felszín közeli inverzió leggyakoribb formája. Akkor jön létre, ha a föld felszíne éjszaka lehűl az energia termikus kisugárzásától. A talaj hőmérsékletének csökkenése következtében az alacsonyabb atmoszféra, amely érintkezik ezzel a hidegebb réteggel, érzékelhető hőt veszít a kondukcióval, konvekcióval és ami még fontosabb: a sugárzással. Következésképpen hőmérséklet inverzió jön létre az alacsonyabban fekvő hűvösebb és a felette található melegebb levegő között. Ez a fajta inverzió általában a késő éjszakai ill. kora hajnali órákban fordul elő és esetenként éjszakai inverziónak hívják. 2010. október 11.

Sugárzási inverzió 2010. október 11.

Hőmérsékleti profilok 2010. október 11.

Füstfáklya terjedések 2010. október 11.

Városi klíma A városok a helyi időjárást befolyásoló tényezők. A nagy struktúrák mechanikusan gerjesztett turbulenciája olyan erős súrlódási hatást kelt, hogy az alacsonyan fújó szelek 40 vagy még több fokkal is eltérhetnek a geosztrofikus egyensúly irányától. A városok természete a mikrometeorológiára a mechanikus befolyásnál is nagyobb hatást gyakorol. Az időjárást is érinti, mivel egy város hőszigetet képez. Számítások szerint a hőhatás elérheti a napi 5 Co-t is. 2010. október 11.

Városi klíma 2010. október 11.

Városi klíma 2010. október 11.