Hősök tere Milleniumi Emlékmű

Épült : 1896-1901

Az elfogadott tervek szerint a két hemiciklusból álló emlékmű oszlopcsarnokában tizennégy szobor kap helyet, sorrendben Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és I. Ferenc József szobrai. A szobrok alatt egy-egy dombormű mutatja be az ábrázolt személy uralkodásának legjelentősebb mozzanatát. Ezek sorrendben: Szent István Asztrik püspöktől átveszi a koronát, Szent László legyőzi a leányrabló kun vitézt, Könyves Kálmán Magyarországhoz csatolja Horvátországot és Dalmáciát, II. András keresztes hadjáratot vezet a Szentföldre, IV. Béla hazatér a tatárjárás után, IV. (Kun) László a morvamezei (dürnkruti) csatában, Nápolyi Johanna fogadja Nagy Lajost, Nándorfehérvár ostroma, Mátyás király tudósai körében, Eger ostroma, a zentai csata, „vitam et sanguinem”, a korona visszahozatala Bécsből, I. Ferenc József megkoronázása. A bal oldali hemiciklus tetején, a külső szélen a „Munka és Jólét” allegóriája, belül a „Háború” vágtató bigája, vele szemben, a jobb oldali hemiciklus belső szélén a „Béke” kocsija, a külsőszélen pedig a „Tudás és Dicsőség” szoborpárja kapott helyet. Az emlékmű építése csak a millenniumi év végén kezdődhetett meg, hiszen az év folyamán az emlékmű leendő helyén a kiállítás díszkapuja állt. A 85 méter széles és 25 méter mély, félkör alakú oszlopcsarnok és a centrumában álló obeliszk zárókövét 1901. október 24-én helyezték el.

Az emlékmű története azonban ezzel még nem ért véget Az emlékmű története azonban ezzel még nem ért véget. 1944/45 telén, Budapest ostromában találat érte a jobb oldali hemiciklus szélét, s ledöntötte az utolsó három Habsburg-uralkodó szobrát. Az 1948. évi politikai fordulat után pedig a két maradék Habsburg-szobrot is kivették az oszlopcsarnokból, s leszerelték a hozzájuk tartozó domborműveket is. A hősök emlékkövét szintúgy kicserélték: funkciója – protokollárisan is – ugyanaz maradt, csakhogy „Az ezeréves határokért” feliratot „A hősök emlékének, akik népünk szabadságáért és a nemzeti függetlenségért áldozták életüket” felirat váltotta fel. A Habsburg-uralkodók megüresedett helyére a Habsburg-ellenes küzdelmek vezetőinek szobrai kerültek – utólagosan átrajzolva így az ezeréves történelmi kulisszákat. I. Ferdinánd helyét Bethlen Gábor, III. Károlyét Bocskai István, Mária Teréziáét Thököly Imre, II. Lipótét II. Rákóczi Ferenc, I. Ferenc József helyét pedig Kossuth Lajos szobra foglalta el. Az új szobrok alá új emléktáblák kerültek: Bethlen Gábor szövetséget köt a csehekkel, Bocskai hajdúi harcolnak a császáriakkal, Thököly kurucai a szikszói csatában, Esze Tamás fogadja Rákóczit, Kossuth harcba hívja az Alföld népét. A tér és az emlékmű szerkezetét, hangsúlyait azonban ezek a változtatások nem érintették. Maradt a két világháború közötti kettősség, maradt az ezredévi emlékmű díszlet jellege. Ebben a megváltozott viszonyrendszerben az első ezredév nem lép frigyre a következővel, miként a millennium idején remélték. Az első ezredévet más felirattal ugyan, de ma is egy durván faragott sírkőlap takarja.

Gábriel arkangyal

Árpád vezér

Munka, és a Jólét

Háború

Béke

Tudás. és Dicsőség

Szent István király

Szent László király

Könyves Kálmán király

ll. András király

IV. BÉLA király

Károly Róbert király

Nagy Lajos király

Hunyadi János

Mátyás király

Bocskai István

Bethlen Gábor

Thököly Imre

II. Rákóczi Ferenc

Kossuth Lajos

Árpád, és a Vezérek

Zene: Memories lala001