Fáy András és a korabeli testnevelés avagy a testnevelés és a sport a nemzet felemelkedésének szolgálatában

A TESTNEVELÉS ÉS A SPORT A NEMZETI FELEMELKEDÉS SZOLGÁLATÁBAN A 19. század ’20-as éveitől kezdve a korszak vezető politikusai – a nemzeti függetlenség és a polgári átalakulás érdekében – egyre nagyobb érdeklődéssel fordultak a köznevelés ügye felé Egy modernebb, sokoldalúbb, nemzeti szellemű, világi nevelésért harcoltak

Kritske József Az iskolai testnevelés bevezetésére irányuló javaslatait elutasították, mondván, hogy a testnevelés megszervezése a szülők és az orvosok feladata

Wesselényi Miklós Bírálta a feudális iskolát Magyar nyelvű oktatási intézmények Zsibói ménes létrehozása (angol és francia sportok népszerűsítése)

1833. Megjelenik Balítéletek c. műve A testnevelés sohasem lehet öncélú, mindig magasabb célok szolgálatában kell állnia

Az 1838-as pesti árvíz

Széchenyi neveléstervezete a nemzeti felemelkedésért vívott harc eszközének tekintette a testnevelést a sokoldalú nevelést tartotta célszerűnek a gyermekeket sokoldalúvá, a haza szolgálatára képessé kell nevelni

„Az lovakrul” „Néhány szó a lóverseny körül” „Önismeret” Ezen műveiben érintette a testnevelés kérdéseit

Évekig harcolt a labdaház létrehozásáért, a lóversenyek bevezetéséért, DE a Bécshez hű arisztokrácia ezen törekvéseit megakadályozta

Kossuth reformtervezete anyanyelvű oktatásért harcolt a köznevelésben is a polgári egyenlőség elveit kívánta érvényre juttatni

Összefoglalva mindhárman felismerték a sokoldalú nevelés, ezen belül a testnevelés jelentőségét egy szellemileg, testileg fejlett erős nemzet képes harcot folytatni elnyomói ellen

Törekvések a sportélet kialakítására

1817-ben felállították a Dunán az első magyarországi uszodát Széchenyi létrehozta a csónakdát (mindenféle támogatás nélkül is) Az 1830’-as évek elején megjelentek az atlétika előfutárai

Népszerűsítették a birkózást a francia Jean Dupuis és a magyar Toldi János

Széchenyi elindította a lóversenyeket is 1826. Nemzeti Lovagló Iskola Célja: a magyar nemesi fiatalság elsajátítsa a lovaglás tudományát

1824. Kolozsvári Viadal Iskola Wesselényi jó barátjával, Bölöni Farkas Sándorral hozta létre Gaetano Biasini oktatta a vívás művészetét

1825. Nemzeti Vívó Intézet alapítója: Keglevich Ignác a felvétel legfontosabb feltétele a magyar születés volt Friedrich Ferenc és Chappon Alajos tanították a vívást

1833: Pesti Gimnasztikai Iskola alapítója Clair Ignác

Köszönöm a figyelmet!