Az ókori görög építészet

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
,,…a geometria két legnagyobb kincse közül az egyik” (Johannes Kepler)
Advertisements

Az Akropolisz 5/B.
„Ha még Athént nem láttad, tuskó vagy csupán; ha láttad és nem tetszett meg neked – szamár, s öszvér, ha tetszett és mégis tovább szaladsz.”
SZICÍLIA ahogy én láttam 1. rész Saját fotóiból készítette:
Római építészet Augustus korában
Az ókori görög építészet
Készítette: Tóth Evelin
AZ ÓKORI GÖRÖG KULTÚRA.
Az antik művészet. Görög művészet – „A nagy ébredés”
Görög művészet.
Görög öltözködés.
Az ókori görög művészet
KLASSZICIZMUS
A képek és a szövegrészek forrása:
Ismétlő feladatok összefoglaláshoz
Római művészet Pompeji i.e. VI.sz-i.e. IVsz.
A görög poliszok: Spárta és Athén.
Az ókori görögország művészete Pukkai Judit. Építészet Knosszosz, Mükéné, Athén Knosszosz, Mükéné, Athén Paloták pl. knosszoszi Paloták pl. knosszoszi.
4. nap Segesvár.
Fogalma, története, „Fí” szám értéke
Az építészet FOGALMA Téralkotó művészet – 3 dimenziós a mű
Művészetek az ókorban (egyiptomi-görög-római)
A görög templom – a görög dór oszloprend
Tadao Ando Church of light (Fény temploma)
Kνωσός Knósszosz.
A görög történelem kezdetei
Mezopotámia és Egyiptom építészete
A reneszánsz művészet; előtte
Akropolisz Athén fellegvára.
Az ókori görög építészet
Egyiptom építészete Frivaldszky Lőrinc.
Reneszánsz Itáliában született (a renaissance francia szó, újjászületés) A képzőművészetek feladata: -természet kutatása és megismerése -valóság hiteles.
AZ ÓKORI HELLÁSZ Összefoglaló óra 5.z osztály.
Készítette: Fröhlich Noémi
B arokk, mint művészettörténeti stílus
A Segovia-i akvadukt talán a legnagyobb és legépebb akvadukt (oszlopokon álló vízvezeték) az ókori római császárság idejéből.
TŰZTERJEDÉS ELLENI GÁTAK
AZ ÍRÁS Ókori Hellász írása.
Az ókori Róma építészete
Az ókori Hellász építészete
A frank építészet – Nyugat-Európa kora-középkori építészete
Készítette:Bálintfi Arnold
Készítette: Sümegi Dániel
Ókori görög kultúra.
Vígh Xénia: A reneszánsz művészet
A Globe színház 18/A.
Ókeresztény Sírkamrák
Az antikvitás Művészeti ágak.
Készítette: Bujdosó Villő
Kréta és az ókori Görögorszég művészete
1.Az ókori görögség történelmének szakaszai
6. osztály Előadó: Molnár Ibolya
GÖRÖG MŰVÉSZET Az ókor művészete I.e – i.sz. 476
ROMÁN KOR A középkor művészete Készítette: Ecseri István.
Az építmények válfajai
Nagykároly Készítette:
Az Ókori Róma MŰVÉSZETE
AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG MŰVÉSZETE
A GÖRÖG ÉPÍTÉSZET Rövid prezentáció Háttérben a Parthenon (Készült: Kr.e ) Athén.
Görög művészet.
A román, gótikus és a reneszánsz művészet
Az ókori Róma művészete. 1. Róma történetének szakaszolása az államformák szerint Királyság (i. e. 8. sz.- i. e. 6. sz.) Köztársaság (i. e. 6. sz.- i.
A gömb képzőművészet FESTÉSZET-órai munkák:
Készítette: Doránt Zsanett
5. évfolyam – 3. téma Ókori Görögország.
A KLASSZIKUS KOR.
Azon diakockák, amelyeken a „Ø” jelzés
Az ókori görög kultúra
Határtalanul program 2018 Felvidék.
Előadás másolata:

Az ókori görög építészet Készítette: Ilcsik gergely

1. Az érett görög építészet és az oszloprendek a) A templomok A vallás szabta meg a görög építészet főbb művészi feladatait. Ennek szolgálatában álltak a templomok, a vallásos jellegű versenyjátékok építményei és a vallási ünnepek kereteiből kinövő színházak is. A görög templom az istenszobor őrzésére épült cella (naosz, hajó) védelmére szolgált, nem tömegek befogadására. Az oltár különálló egységet képezett, akár hatalmas méretet ölthetett (pl. a Zeusznak és Athénének ajánlott pergamoni nagyoltár).

Az eredetileg egytermes épületet kívülről külső oszlopsor övezte Az eredetileg egytermes épületet kívülről külső oszlopsor övezte. Létezett körtemplom is, pl. Delphoiban A görögségre jellemző antropomorfizmus megfigyelhető a templom- ill. oszlopépítésben is. A templom részei: lábazat (lépcsős alépítmény); törzs (oszlopsor); nyaktagozat (koronázza a párkány; alatta az eresz; a képszék (fríz) a függőleges hornyokkal és domborművekkel; hevedergerendával, ami az oszlopfőn nyugszik); fejezet (timpanon; a nyeregtető háromszög alakú homlokzati metszete).

a) dór Az oszlopfajták közül az alap a dór volt, a férfias, robusztus hatást keltő. Ez a férfitest arányai szerint készült, lábazat nélkül. A törzse sudarasodott (hordószerű kidudorodás), 16-20 vájatsorral tagolódott. E fölött nyaktagozat, párnatag és fejlemez adja ki az oszlopfőt. A dór oszloprend a Kr. e. VII. sz. második felében keletkezett, talán Korinthoszban.

b) jón A jón (ión) oszlop a női test arányai szerint épül fel, több sor körbefutó barázdából álló lábazata van, kecsesebb törzsű (a dór alsó átmérőjének 4-6,5-szöröse, a jónnak 8-10- szerese az oszlop magassága); az oszlopfőn a párnatag és fejlemez közé csigafejezet: kettős spirál ékelődik (voluták). A jón oszloprend a Kr. e. 600. körül, Hellász keleti részén fejlődött ki.

c) korinthoszi Ez a legdíszesebb változat oszlopfője alsó részén akantuszlevelek futnak körbe, fölül központi pálmatest foglal helyet ez a stílus alakult ki legkésőbb (Kr. e. IV. sz.)