Az ókori görög építészet Készítette: Ilcsik gergely
1. Az érett görög építészet és az oszloprendek a) A templomok A vallás szabta meg a görög építészet főbb művészi feladatait. Ennek szolgálatában álltak a templomok, a vallásos jellegű versenyjátékok építményei és a vallási ünnepek kereteiből kinövő színházak is. A görög templom az istenszobor őrzésére épült cella (naosz, hajó) védelmére szolgált, nem tömegek befogadására. Az oltár különálló egységet képezett, akár hatalmas méretet ölthetett (pl. a Zeusznak és Athénének ajánlott pergamoni nagyoltár).
Az eredetileg egytermes épületet kívülről külső oszlopsor övezte Az eredetileg egytermes épületet kívülről külső oszlopsor övezte. Létezett körtemplom is, pl. Delphoiban A görögségre jellemző antropomorfizmus megfigyelhető a templom- ill. oszlopépítésben is. A templom részei: lábazat (lépcsős alépítmény); törzs (oszlopsor); nyaktagozat (koronázza a párkány; alatta az eresz; a képszék (fríz) a függőleges hornyokkal és domborművekkel; hevedergerendával, ami az oszlopfőn nyugszik); fejezet (timpanon; a nyeregtető háromszög alakú homlokzati metszete).
a) dór Az oszlopfajták közül az alap a dór volt, a férfias, robusztus hatást keltő. Ez a férfitest arányai szerint készült, lábazat nélkül. A törzse sudarasodott (hordószerű kidudorodás), 16-20 vájatsorral tagolódott. E fölött nyaktagozat, párnatag és fejlemez adja ki az oszlopfőt. A dór oszloprend a Kr. e. VII. sz. második felében keletkezett, talán Korinthoszban.
b) jón A jón (ión) oszlop a női test arányai szerint épül fel, több sor körbefutó barázdából álló lábazata van, kecsesebb törzsű (a dór alsó átmérőjének 4-6,5-szöröse, a jónnak 8-10- szerese az oszlop magassága); az oszlopfőn a párnatag és fejlemez közé csigafejezet: kettős spirál ékelődik (voluták). A jón oszloprend a Kr. e. 600. körül, Hellász keleti részén fejlődött ki.
c) korinthoszi Ez a legdíszesebb változat oszlopfője alsó részén akantuszlevelek futnak körbe, fölül központi pálmatest foglal helyet ez a stílus alakult ki legkésőbb (Kr. e. IV. sz.)