Országos Felnőttképzési Tanévnyitó Debrecen

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A magyar vállalkozások versenyképessége Pongorné dr. Csákvári Marianna helyettes államtitkár Budapest, november 30.
Advertisements

„A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Munkaerő-piaci Alapból támogatja” Záró konferencia június „ Új esély:
Akkreditált Felnőttképzési Intézmény Együttműködés a szakképzés területén a kamarák és az érdekképviseleti szervek között Dávid Lajos FMKIK alelnök Székesfehérvár,
Közművelődési szakmai továbbképzések, helyük a felnőttképzés rendszerében; az akkreditáció folyamata A közösségi művelődés felnőttképzési feladata Nemzeti.
GINOP / „Út a munkaerőpiacra" GINOP Ifjúsági Garancia program A Veszprém Megyei Kormányhivatal részprojektjei 2016.
KÖZÖS UTAKON – PÁRBESZÉD A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSÉRT KONFERENCIA DECEMBER 2. DR. GARAI PÉTER EU FEJLESZTÉSEK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES-ÁLLAMTITKÁR.
A képzett szakemberekért SZMBK KERETRENDSZER 2.1. előadás.
A Szociális Szövetkezeti forma bemutatása Tanai Tünde Rehabilítációs tanácsadó.
MIBŐL VALÓSULHATNAK MEG A HELYI STRATÉGIÁK? REGIONÁLIS PÁLYÁZATI FORRÁSOK.
A TÁMOP munkaügyi központokat érintő kiemelt projektjeinek bemutatása TÁMOP 1-es 2 –es prioritásának keretében megvalósuló programok.
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése a sajátos.
AZ ISKOLA–EGÉSZSÉG KÖZPONT – FORMA ÉS TARTALOM A TÁMOP KIEMELT PROJEKT KÖZNEVELÉSI ALPROJEKTJÉNEK CÉLJAI, A MEGVALÓSÍTÁS MÓDSZEREI ÉS A SZAKMAI.
A munkahelymegőrző támogatás. Alapja  Az évi IV. tv. (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról) 18. §.  A 6/1996. (VII.16.)
FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK Szombathely, november 19.
Az akkreditáció szerepe a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyének társadalmi reintegrációjában Készítette: Dézsi Gabriella Melinda Budapest,
TÁMOP program a Dél-alföldi Régióban Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ.
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat Opponáló gondolatok Hablicsek László és Kutas János zárótanulmányához Készítette: Dr.
A kamara szerepvállalása a felnőttképzésben évi LXXVII. tv. főbb rendelkezései Tv. hatálya elsődlegesen az állam által elismert vizsgával záruló,
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET 2007 Menner Ákos. A minőségfejlesztés intézményi ritmusa Önértékelés 2006 Önértékelésből származó fejlesztési célkitűzések.
TÁMOP / Képzésfejlesztés ma és holnap EU-s forrásból a KIH-ben.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
Az Európai Unió fogyatékosügyi stratégiája Szombathely, június 22.
A év értékelése és a év újdonságai
Work-based Learning in CVET Az ALFA KISOSZ Érdekvédő és Képző Egyesület szerepe a projekt megvalósításában Előadó: Czibula Zoltán igazgató ALFAKÉPZŐ.
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
GAZDASÁGI FÓRUM SZENTGOTTHÁRD
Az „első lépés” TÁMOP
TÁMOP / „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)”
Tájékoztató a munkahelyteremtő pályázati programról
Kína üzleti szemmel június 24..
A rehabilitációt segítő támogatások, jogszabályi változások
Kihívások a LEADER program eredményes végrehajtásában
Duális képzés a társadalmi felelősségvállalás szemszögéből
A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA A VSZT
Foglalkoztatási Paktumok az EU-ban
ÚJ UTAKON A SZAKKÉPZÉS Társy József
A Digitális szakadék csökkentése (GINOP-6. 1
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
TOP SO „Foglalkoztatási paktum Barcs és térségében” A Foglalkoztatási stratégia célrendszere tervezett programok BARCS VÁROS.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
A Klebelsberg Központ legfontosabb feladatai és fejlesztései
JELENTÉS a Nemzeti Civil Alapprogram működésének-támogatásának hatásáról, figyelemmel a társadalmi és civil kapcsolatok fejlődésére, egyes kiemelt fontosságú.
Vörös-Gubicza Zsanett képzési referens MKIK
A HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJÁNAK 2011
A szociális gazdaság jogi háttere Szlovákiában
„Út a munkához”program
SZÁMVITEL Dr. Ormos Mihály egyetemi tanár
Folyamatosan emelkedik a lakosság
Az ÁFSZ feladatai az „Út a munkához” program végrehajtásában
Áttekintés a HÉTFA Kutatóintézet Önkormányzati témájú kutatásaiból
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
A POSTAPARTNER munkaerő-piaci program
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM
„Adjunk esélyt mindenkinek
Tájékoztató az Önkormányzati ASP Projektről
Környezeti Kontrolling
Zanáné Haleczky Katalin október 09.
SZÉCHENYI PROGRAMIRODA
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Együtt Nyírbátorért Helyi Közösség
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
Baranya Megyei Önkormányzat
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ által végrehajtott TÁMOP program eredményeinek bemutatása.
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Előadás másolata:

Országos Felnőttképzési Tanévnyitó Debrecen 2011. augusztus 30.

I. kérdéskör A vizsgált terület, a rendszer működése

A felnőttképzés vizsgálatának indokoltsága I. A közpénzből támogatott felnőttképzés működésére és fejlesztésére jellemző adatok (a vizsgált négy évben összesen): felhasznált államháztartási források: 117,2 Mrd Ft, (ebből 15,2 Mrd Ft az uniós projektekhez kapcsolódó társfinanszírozás) a felnőttképzéshez kapcsolódó uniós finanszírozás: 59,5 Mrd Ft, támogatott képzésekre beiratkozottak száma: 140,6 ezer fő, megvalósult támogatott képzések száma: 14,3 ezer.

Az ellenőrzés helyszínei Ellenőrzést a felnőttképzésért felelős minisztériumnál, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnél, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnál, öt regionális munkaügyi központnál, hét regionális képző központnál, három megyei önkormányzatnál, hét megyei jogú városi önkormányzatnál, egy városi önkormányzatnál, és 13 TISZK-nél folytattunk.

Az ellenőrzés célja A vizsgálat célja annak értékelése volt, hogy: segítette-e a felnőttképzés feltételrendszere a felnőttképzési célok eredményes megvalósítását; eredményes volt-e a felnőttképzésben közreműködő szervek tevékenysége, együttműködése a munkaerő-piaci igények kielégítése szempontjából; be tudtak-e kapcsolódni az önkormányzati fenntartású vagy alapítású szakképző szervek az élethosszig tartó tanulás legfontosabb pillérének számító felnőttképzésbe.

Az értékeléshez szükséges indikátorok, adatforrások A képzés résztvevői közül a hátrányos helyzetűek aránya A képzéseket befejező hallgatói létszám, Sikeresen vizsgát tettek száma, Elhelyezkedettek aránya Célrendszert meghatározó dokumentumok A működési feltételeket tartalmazó jogrendszer A rendelkezésre álló források nagysága Foglalkoztatási szervek eljárásrendjei, statisztikái. Ellenőrzött szervektől származó kimutatások, adatgyűjtések

A rendszer működésének értékelése I. 2018.05.12. A rendszer működésének értékelése I. A támogatott felnőttképzés eredményes volt, mert: növekedett a sikeresen vizsgát tettek aránya (92,1 %-ról 95,6%-ra javult) emelkedett az elhelyezkedettek aránya (49,6%-ról 53%-ra nőtt a tanfolyamokat sikeresen befejező hallgatók elhelyezkedési aránya)

A rendszer működésének értékelése II. A támogatott felnőttképzés nem volt eredményes, mert: nem valósult meg (a Kormány által kitűzött, az ellenőrzés által eredményességi szempontként értékelt) hosszú távú célokból az eredményességet mérő mutatószámok kidolgozása, a hátrányos helyzetűek képzését elősegítő cselekvési terv, a teljes felnőttképzés információs rendszere, a pályakövetési rendszer bevezetése. csökkent a képzésben részt vevő, hátrányos helyzetű személyek részére indított képzések száma (a 2006. évi 3126-ról 2009-ben 2349-re, 24,9%-kal)

A rendszer működésének értékelése III. A támogatott felnőttképzés hatékonysága csökkent. az egy elhelyezkedett hallgató képzésére fordított támogatás összege növekedett: 2006-ban 1 millió Ft volt az egy elhelyezkedett hallgatóra jutó közpénz felhasználás. 2008-ban 1,66 millió Ft-ot használtak fel egy elhelyezkedett hallgató képzésére.

A rendszer működésének értékelése IV. Az önkormányzatok felnőttképzésre fordított kiadásainak volumene csökkenő tendenciát mutat: 1,84 1,77 1,32 1,24

A rendszer működésének értékelése V. Az önkormányzatok felnőttképzési szerepvállalása lényegesen elmaradt a lehetőségeiktől: az iskolák felnőttképzésüket nem a munkaerőpiac igényei szerint alakították, hanem az iskolarendszerű képzés hiányosságait pótolták. (második esély az iskolai követelményeket teljesíteni nem tudóknak) a korszerűsített központi képzőhelyi kapacitás töredékét (4,2%) fordították felnőttképzésre, az alacsony szintű felnőttképzési szerepkör ellenére sem alakult ki együttműködés az RKK-kal.

A rendszer működésének értékelése VI. A képzések szerkezete csak részben felelt meg a gazdaság elvárásainak: az RKK-kat a gazdaság igényeinek kielégítésében gátolták a képzések elavult költségnormái, (2005. évi elfogadása óta nem változott, különösen az anyag- és technológia igényes szakmáknál jelentett akadályt) a támogatott képzést végző hallgatók fele tudott egy éven belül elhelyezkedni .

A rendszer működésének értékelése VIII. A finanszírozás rendszere sokcsatornás (ÁH, EU és egyéb forrás): 117,2 Mrd Ft AH forrás 54,4 Mrd Ft AH-n kívüli forrás 59,5 Mrd Ft

A rendszer működésének értékelése IX. A finanszírozás rendszere nehezen átlátható: a szakminisztériumnak részben volt rálátása a felnőttképzés működtetésére és fejlesztésére szolgáló forrásokra, részleges információk a magánképzők által bonyolított felnőttképzésekről, és az uniós forrásokból megvalósuló projektekről, Az előzőek miatt a források felhasználásának komplex áttekintése elmaradt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!