Komplex természettudomány 9.évfolyam Csillagászat Komplex természettudomány 9.évfolyam

A távoli múlt 13,82 milliárd évvel ezelőtt az Univerzum az ősrobbanással („Big Bang”) megkezdődik (a napjainkban leginkább elfogadott elmélet szerint). 300 ezer évvel az ősrobbanás után hidrogén atommagok elektronokat fognak be, létrehozva az első atomokat 600 millió évvel az ősrobbanás után kialakulnak az első galaxisok 5 milliárd éve: a Nap létrejötte 4,6 milliárd éve: a Föld létrejötte, a geológiai korok kezdete 3,5 milliárd éve megjelennek az első egysejtűek a Földön

Csillagászat története Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgárjoggal rendelkező matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő. Ő alkotta meg a 17. századig meghatározó geocentrikus (Ptoleimaioszi) világképet.

Nikolausz Kopernikusz (latinosan Nicolaus Copernicus, lengyelül Mikołaj Kopernik) (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász. Heliocentrikus világkép: Föld és a többi bolygó kering a Nap, és a Hold a Föld körül. Kopernikusz az elmélet publikálásával forradalmasította az egész világképet és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit.

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8 Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) olasz természettudós. Habár az elterjedt nézet pontatlan, miszerint Galilei találta volna fel a távcsövet, ő volt az első emberek egyike, aki az égbolt tanulmányozására használta azt. A per során Galilei kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó tanait, de közben, állítólag, végig azt mormolta maga elé: „Eppur si muove!” („Mégis mozog!”)

Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus, csillagász és optikus volt, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amelyeket róla Kepler- törvényeknek neveznek.

Kepler törvényei 1. A bolygók ellipszis alakú pályákon keringenek, a Nap az egyik gyújtópontban van. 2. A Nap és a bolygó közti szakasz egyenlő idő alatt egyenlő területeket súrol ("felületi tétel")

Kepler törvényei 3. A bolygók keringési idejének négyzetei egyenesen arányosak a Naptól mért távolságuk köbével.

A Naprendszer általános áttekintése Általánosságban fogalmazva a Naprendszeren értjük a Napot a körülötte keringő kisebb-nagyobb testek összességével együtt. A Naprendszer alatt azt a tartományt is értjük, amelyben a Nap gravitációs tere dominál. Ez körülbelül 2 fényév sugarú gömb, amelynek határán a Nap vonzása már csak akkora nagyságrendű mint a szomszédos csillagoké.

A Naprendszerbe a következő égitesteket soroljuk: -8 nagybolygó, és azok eddig ismert 61 holdja, körülbelül 100000 kisbolygó, üstökösök és meteorok, bolygóközi (interplanetáris) anyag A nagybolygók, kisbolygók, üstökösök és meteorok Kepler törvényeinek megfelelően közelítőleg körpályán keringenek a Nap körül. Mozgásuk annál lassúbb minél távolabb vannak a Naptól. A bolygók közül határozottan elliptikus pályán a Merkúr és a Plútó keringenek 0,206 illetve 0,250 excentricitással.

Merkúr Merkúr Merkúr A Merkúr a Naphoz legközelebbi, méretét tekintve pedig a nyolcadik legnagyobb bolygó. Naptól mért közepes távolság: 57,910,000 km (0.38 CSE) átmérő: 4,878 km tömeg: 3.30e23 kg Holdak száma: 0 Szondák: Messenger 1-5, Mariner,

Vénusz A Vénusz a Naptól a második, méretét tekintve pedig a hatodik legnagyobb bolygó. Naptól mért közepes távolsága: 108,200,000 km (0.72 CSE) átmérő: 12,103.6 km tömeg: 4.869e24 kg Holdak száma: 0 Szondák: Venyera, Mariner,

Föld A Föld a Naptól a harmadik, méretét tekintve pedig az ötödik legnagyobb bolygó. Naptól mért közepes távolsága: 149,600,000 km (1.00 CSE) átmérő: 12,756.3 km tömeg: 5.976e24 kg Holdak: 1

Mars A Mars a Naptól a negyedik, méret szerint a hetedik legnagyobb bolygó. Naptól mért közepes távolsága: 227,940,000 km (1.52 CSE) átmérő: 6,794 km tömeg: 6.4219e23 kg Holdak: 2 (Phobos, Deimos) Szondák: Marsz1-8/Mariner4-9/Viking/Pathfinder/Curiosity

Jupiter A Jupiter a Naptól az ötödik és messze a legnagyobb bolygó. Tömege kétszer akkora mint az összes többi bolygóé együttvéve. Naptól mért közepes távolsága: 778,330,000 km (5.20 CSE) egyenlítői átmérő: 142,984 km; sarki átmérő: 133,708 km tömeg: 1.900e27 kg Holdak: 67 ismert hold( Kalliszto,Io,Európé,,Ganymede.stb) Szondák:Pioneer10-11/Cassini/Voyager1-2

Szaturnusz A Szaturnusz a Naptól a hatodik, méretét tekintve a második legnagyobb bolygó. Naptól mért távolsága: 1,429,400,000 km (9.54 CSE) egyenlítői átmérő: 120,536 km; sarki átmérő: 108,728 km tömeg: 5.688e26 kg Holdak:61 ismert/3 meg nem erősített(Titán,Rhea,Enceladus.stb) Szondák:Voyager1-2,Cassini

Uránusz Az Uránusz a Naptól a hetedik, átmérője szerint pedig a harmadik legnagyobb bolygó. Naptól mért közepes távolság: 2,870,990,000 km (19.218 CSE) egyenlítői átmérő: 51,118 km; sarki átmérő: 49946 km tömeg: 8.686e25 kg Holdak: 27 ismert(Miranda, Titánia, stb…) Szondákl: Voyager 2

Neptunusz A Neptunusz a Naptól a nyolcadik, átmérője szerint pedig a negyedik legnagyobb bolygó. Naptól mért közepes távolsága: 4,504,000,000 km (30.06 CSE) egyenlítői átmérő: 49,528 km; sarki átmérő: 48600 km tömeg: 1.0247e26 kg Holdak: 14 ismert (Triton, stb..) Szondákl: Voyager 2

NAP Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel is bír

Csillagfejlődés A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik

Holdfogyatkozás

Napfogyatkozás

A Tejútrendszer A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője 30 kiloparszek, legnagyobb vastagsága 5 kpc . A Földről két spirálkarját, az Orion- és Nyilas-kart látjuk. Vizsgálatát megnehezíti, hogy belülről látjuk.Tudományos becslés szerint a Tejútrendszerben legalább 100 milliárd bolygó található.

Az űrkutatás kezdetei A Hidegháború fegyverkezési versenyének eredménye ( Szovjetúnió - USA) 1957. Az első mesterséges égitest - Szputnyik 1.(Szovjet) 1957. Az első élőlény az űrben – Lajka kutya (Szovjet) 1961. Az első ember az űrben – Jurij Gagarin (Szovjet) 1969. Az első ember a Holdon – Apolló 11. (USA) - Niel Armstrong, Edwin „Buzz” Aldrin, Michael Collins 1980. Az első magyar az űrben – Farkas Bertalan

Az űrkutatás céljai Földön kívüli élet utáni kutatás : Pl.: S.E.T.I. program Új élettér keresése más bolygókon Pl.: Exobolygókutatás Új nyersanyag források keresése a kozmoszban Pl.: egy aszteroida több millió dollár értékű fémet tartalmaz Környezetünk megismerése Pl.: A Világegyetem megismerése segít a Föld jobb megismerésében

Exobolygókutatás Exobolygó: Más csillag körül keringő bolygó Számtalan módszer alapján kereshetők exobolygók, de a direkt megfigyelés lehetetlen! Pl. A tranzit (fedéses) módszer Lényege, hogy a csillag előtt elhaladó bolygó kitakarja a csillag fényének egy részét. A csökkenő fényerősség mérhető!

Egy ígéretes exobolygó - Gliese 581c

„Halvány kék pötty” A Voyager–1-et 1977. szeptember 5-én bocsátották fel. Sagan szorgalmazta, hogy az űrszonda fotót készítsen a Földről, amikor eléri a legelőnyösebb pontot a Naprendszer szélén (6 milliárd kilométerről!). Miután 1990. február 14-én az űrszonda befejezte elsődleges küldetését, a NASA parancsot adott a szondának, hogy kameráját a Naprendszer belseje felé fordítva készítsen felvételeket a bolygókról. A Voyager 1990. február 14- e és 1990. június 6-a között visszaküldött képei közül egy a Földet ábrázolta: egy „halványkék pöttyöt” a szemcsés fotón.